Készült: 2024.09.20.12:09:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

116. ülésnap (2015.11.16.),  438-445. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 9:02


Felszólalások:   422-437   438-445   446-447      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/6638. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. A Törvényalkotási bizottság álláspontja következik. Kucsák László képviselő úr, parancsoljon!

KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. november 12-én megtárgyalta a T/6638. számon benyújtott, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést fogadott el. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Gazdasági bizottság által benyújtott irományok érdemi változtatásra irányuló részeit, illetve a Törvényalkotási bizottság kodifikációs pontosításait is.

Jelen törvényjavaslat egyaránt módosítja a számvitelről szóló törvényt, a helyi adókról szóló törvényt, illetve a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényt, és egyéb ágazati jogszabályok is módosításra kerülnek.

A törvényjavaslat célja az IFRS nevű nemzetközi számviteli standard átültetése a magyar jogba. Az IFRS-ek rendszere a világon széles körben alkalmazott számviteli szabályozási rendszer. A standardok eltérése a domesztikus számviteli szabályozástól jellemzően abban található, hogy inkább elvi megközelítést alkalmaznak, semmint konkrét, speciális vagy taxatívan megfogalmazott szabályokat.

Ezen szabályozási rendszer legfőbb jellemzői a pénzügyi szemléletmód és a befektető-központú információszolgáltatás, amelynek alapján a standardalkotók meghatározták a megjelenítendő eszközök és kötelezettségek körét és az értékelési szabályokat.

Így a számviteli törvényben az IFRS egyedi beszámolási célú alkalmazása miatt csak azokra a területekre kell kitérni, amelyekre az IFRS-ek nem térnek ki, vagy amelyek a helyi szabályozás és az IFRS-ek eltéréseiből erednek.

A javaslat több lépcsőben is csak bizonyos vállalkozók számára vezetné be kötelezően az IFRS-ek rendszerét, ezáltal biztosítva a kellő felkészülési időt és a választás lehetőségét a gazdálkodók számára. Az elhangzottakra tekintettel a számviteli törvény mellett a helyi adókról szóló törvény, a taotörvény és egyéb ágazati törvények módosítása is az IFRS-rendszerre való áttéréssel összefüggésben válik szükségessé.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e most szólni mint előterjesztő. (Jelzésre:) A végén kíván.

A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót, tájékoztatom erről önöket. Most képviselői felszólalások következnek, kétperces hozzászólásra nincs mód. Először az írásban jelentkezett képviselő úrnak, Manninger Jenő képviselő úrnak adom meg a szót, Fidesz. Tessék!

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint az előbb elhangzott, az előttünk fekvő törvényjavaslattal egy uniós jogharmonizációs kötelességet teljesítünk, és engedjék meg, hogy ilyen késői órában a módosító javaslatokat részletesen ne ismertessem, hiszen általában ez nem is váltott ki vitát, hiszen szakmai jellegű javaslatokról van szó, az uniós jogharmonizáció átvezetéséről.

A módosító javaslatok érintették a koncessziós tevékenységre jogosult vállalkozásokat többek között. Ezen kívül például a 11. és 12. pontokban a magyar számvitel és az IFRS-ek alapján adózó vállalkozások számára egyaránt lehetővé tették, hogy a népegészségügyi termékadó alanya és az őt terhelő alkoholos italok után népegészségügyi termékadó összegét levonhassák a nettó árbevételből. Ezenkívül a törvényjavaslat számos számviteli törvényt érintő módosítást tesz. A könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek kötelező rotációjával kapcsolatos rendelkezéseket is pontosítja.

Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat és az azt kiegészítő módosító javaslatok fejlesztik a hazai számviteli szabályozást, és mivel az európai standardokhoz csatlakozunk, növelik Magyarország versenyképességét. Ezért kérem, támogassák az összegző módosító javaslatokat és a bizottsági jelentést. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mesterházy Attila képviselő úr, MSZP.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Így egy óra után, kettő óra előtt tényleg ideje lenne azt is elmondanunk, hogy aki valaha ezeket a jegyzőkönyveket elolvassa, azoknak fizessünk egy sört, kivéve, akik jelen vannak, mert ők hallották. Teljesen értelmetlen egy és két óra között bármilyen vitát is szervezni. Ettől függetlenül azért tényleg beszéljünk erről a rendkívül fontos, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról.

Csak jót tudnánk mondani erről a törvénytervezetről, megint csak, hogy Tállai úrnak is néhány kellemes pillanatot okozzunk, valóban helyes és jó, hogy egy EU-s pénzügyi irányelv átültetéséről van szó. Szerintünk ez mindenféleképpen hasznos és dicséretes, éppen ezért támogatható irány, hiszen az azonos elvek alapján, azonos szerkezetben, azonos tartalommal elkészített beszámolók megkönnyítik a gazdasági szereplők számára, hogy értékeljék a partnerek pénzügyi és vagyoni helyzetét. Ugye, az viszont látszik, hogy ez inkább a nagyobb vállalkozások, a tőkeerősebb vállalkozások számára kedvezőbb, míg a kis- és közepes vállalkozások számára nehezebb és költségesebb, még akkor is, hogyha adott esetben ők választhatják csak ezt a lehetőséget. Éppen ezért, ha bármilyen kétségünk van ennek az irányelvnek az átültetésével kapcsolatban, az az, hogy a kis- és középvállalkozók, valamint a könyvelői, könyvvizsgálói szakma számára az átállás költség- és időigényes lehet, így rövid távon számukra negatív következményekkel is járhat.

És egy kérdésünk lenne, amire talán nemcsak itt a mai vita során, hanem a korábbi előterjesztés során nem tért ki az előterjesztő, hogy a Könyvvizsgálói Kamaráról szóló törvény módosítása során lefolytatták-e az egyeztetéseket a kamarával vagy sem, és hogy a véleményüket bevette-e az előterjesztő ebbe a javaslatba. Ha államtitkár úr tud erre valamilyen megnyugtató választ adni, akkor azt megköszönném. Előre a béke útján! Hajrá, köszönöm! (Taps az MSZP soraiból.)

(1.30)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Kíván-e még valaki szólni? (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem. A vitát lezárom. Előterjesztőként Tállai András államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Először Mesterházy képviselő úrnak szeretnék válaszolni. Természetesen lefolytatta a kormány, és nemcsak a könyvvizsgálókkal, hanem minden szakmai szervezettel, hiszen kétéves előkészítés után került az Országgyűlés elé teljes szakmai konszenzussal, és ez érződik is a vitában, hiszen ellenvéleményt lényegében egyetlen frakció sem fogalmazott meg.

Én sem húzom az időt azzal, hogy néhány technikai módosító javaslat tartalmát felsoroljam, inkább megköszönöm a vitában való részvételt, és arra kérek minden frakciót, hogy a holnapi szavazás során támogassák a törvényjavaslatot.




Felszólalások:   422-437   438-445   446-447      Ülésnap adatai