A felszólalás szövege:

DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Négy rövid témában szeretném az elhangzott vitát áttekinteni. Először is egy rövid történeti áttekintéssel kezdeném. Ez a probléma 2002-ben kezdődött. Négy évig feküdt a parlament asztalán az ezzel kapcsolatos, Font Sándor által is benyújtott törvényjavaslatunk, amelyet nem sikerült napirendre venni. Akkor az a német mintára készült. Szeretném hozzátenni, hogy az Unióhoz csatlakozó államoknak azt az átmeneti állapotát tulajdonképpen minden, tehát az akkori 15 tagállam kíméletlenül kihasználta, hogy volt egy munkaerő-áramlás a csatlakozó államokból, minden skrupulus nélkül tudomásul vették azt, hogy alkalmi munkavállalási lehetőséget biztosítanak a leendő csatlakozó országok állampolgárainak. Ez óriási pluszjövedelmet biztosított akkor ezeknek az államoknak. Az egy dolog, hogy mi ezt nem használtuk ki.

Nyolc éven keresztül nem sikerült a szocialista-szabad demokrata kormánynak ebben a témában egy elfogadható, jó törvényt alkotni. Tudomásul kell vennünk, hogy a jelenlegi helyzetben mindegyik ágazatban, amiről itt beszéltünk a vita során, válság van.

(11.50)

Remélem, hogy ez a kijelentés a tőzsdét nem fogja megmozgatni. (Simon Gábor: Csak óvatosan! Óvatosan!) Tehát válság van az építőiparban, válság van az idegenforgalomban és elsősorban a mezőgazdaságban. Tehát hiába próbálunk mi - az elmúlt négy évben azok a törvényalkotások, amik történtek, egyszerűen nem hozták meg a várt eredményt. És még egy nagyon fontos dolog: soha nem készült arról hatástanulmány, hogy mibe került ennek az országnak az alkalmi munkavállalás ellenőrzése. Egy nagyon egyszerű dolgot mondok. (Az elnök csenget.) Elnézést, majd kérek még két percet.

DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Az előbb nem tudtam befejezni. Többször elhangzott a vitában a munkavállalói érdekre való hivatkozás. A legelső munkavállalói érdek az, ha valaki dolgozni akar, tudjon dolgozni, ne akadályozzuk meg adminisztratív eszközökkel, hogy munkába tudjon állni. Az elhangzott vitában előkerült építőipar, turisztika, mezőgazdaság. Egy dologról nem beszéltünk, hogy például Budapesten több ezer munkavállaló dolgozik háztartásokban, gyermeknevelésben, takarításban. Ezeket lehetetlen ellenőrizni, ezt nem tudja senki követni, mert egyszerűen nincs rá módjuk a hatóságoknak. Viszont rendkívül egyszerű azokat az embereket, azokat a mezőgazdasági termelőket ellenőrizni, ahol egy helyen, mondjuk, egy hagymaföldön 30 ember dolgozik, vagy a szőlőszüreten, ahol odaszáll a helikopter, azonnal ott van 10 kommandós, és szórakozik úgy a munkavállalókkal, mint a munkaadókkal.

Még egyszer hangsúlyozom, bármelyik ágazatot nézzük ezek közül, válság van. Ilyenkor olyan megoldásra van szükség, ami a lehető legegyszerűbb módon kezeli a helyzetet. Majd a későbbiek folyamán, amikor tényleg olyan helyzet lesz Magyarországon is, mint a nyugat-európai jóléti államokban, Szlovéniában, Svédországban, akkor ráérünk olyan szabályozást alkotni, ami a vitában elhangzott minden egyes lehetőség kezelésére talál megfelelő módot.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elsősorban a jogalkotási törvényhez kívánok hozzászólni. A törvényjavaslat az idejétmúlt szabályozáshoz képest pontosabban és részletesebben határozza meg azokat a követelményeket, amelyek értelmezhetőbb, alkalmazhatóbb jogszabályok megalkotását segítik elő.

A törvényjavaslat szövege logikus, jól értelmezhető. Figyelembe veszi az alkotmányban végbement változásokat, az alkotmánybírósági határozatok követelményeit, valamint a jogalkotás kialakult gyakorlatát, ezzel összefüggésben rendezi a hatály, a felhatalmazás, a módosítás és a hatályon kívül helyezés lényeges kérdéseit.

A törvényjavaslat néhány kiemelt szabályozási területéről elmondhatók a következők. A törvényjavaslat már a II. fejezetében, a jogalkotás alapvető követelményeinél rögzíti, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazásához szükséges felkészülésre. A továbbiakban azt is rögzíti a javaslat, hogy a hatálybalépés napja csak a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet, kivételesen ugyanaznap.

A hatályon kívül helyezést is részletesen és egyértelműen szabályozza. Nagyon fontos új rendelkezés az, hogy ha jogszabály valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztekor lesz hatályos vagy akkor kerül hatályon kívül helyezésre, akkor a feladatkörrel rendelkező miniszter a feltétel bekövetkezésének naptári napját a Magyar Közlönyben teszi közzé, önkormányzati rendelet esetén pedig a jegyző teszi közzé a határozatot.

Hasznos változás, hogy a törvény hangsúlyosabbá teszi az előzetes és utólagos hatásvizsgálat követelményét. A jogalkotás különböző szintjein tapasztalható, hogy célszerű a jogszabály várható gazdasági-társadalmi, költségvetési hatásait felmérni, illetve alkalmazásának tapasztalatát a jogalkotó tudomására hozni. Kiemelendő az is, hogy az önkormányzati rendeletekre vonatkozóan is előírja a hatásvizsgálatot. Az előzetes hatásvizsgálat kiterjed a környezeti és egészségügyi következményekre, valamint az adminisztrációs terhekre is.

Az utólagos hatásvizsgálat előírása biztosítja a jogalkotás folyamatos kontrollját és felülvizsgálatát. A jelenlegi szabályozás is tartalmaz ugyan általános előírásokat a jogszabályok hatályosulásának folyamatos vizsgálatára vonatkozóan, a törvényjavaslat azonban ezt a kötelezettséget konkrétabbá teszi azáltal, hogy legalább ötévenként kötelező lefolytatni az utólagos hatásvizsgálatot, amelynek maga a törvény rögzíti a szempontjait is, részletes szabályait pedig rendelet fogja tartalmazni.

Régi hiányt pótol a javaslat azzal, hogy megszünteti az eddig sok vitát kiváltó és gyakorlatban kvázi normaszövegként alkalmazott jogi iránymutatásokat: irányelv, tájékoztató, elvi állásfoglalás. E körben - összhangban az Alkotmánybíróság határozatával - csak két ilyen jellegű jogi aktus marad meg: a normatív határozat és a normatív utasítás. Fontos garanciális elv, hogy ezek az úgynevezett állami szervezetszabályozó eszközök jogszabállyal nem lehetnek ellentétesek.

Végezetül nagyon fontosnak tartjuk a nemzeti jogszabálytár felállítását az alábbi okok miatt: bárki által ingyenesen hozzáférhető, elektronikusan könnyen kezelhető, a jogszabályok egységes szerkezetben kerülnek közzétételre. Mind a jogalkalmazó szervek, mind a jogkövető állampolgárok számára ennek a fokozatosan létrejövő nemzeti jogszabálytárnak nagy jelentősége lesz az elkövetkezendő időszakban.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Szocialista Képviselők! Szeretném a figyelmet fölhívni arra, hogy megnéztem a telefonomat, és a Bács-Kiskun megyei választópolgárok ingerküszöbét nem haladta meg a tegnap esti bejelentés, tehát a Lázár János által elmondott sajtótájékoztató. Ugyanakkor azt is szeretném önöknek elmondani, hogy az ajkai vörösiszap-katasztrófa után rengeteg telefonhívást kaptam azzal kapcsolatban, hogy micsoda mocskos privatizáció történt ott, ugyanakkor 2006. október 23-a után szintén rendkívül sok telefonhívást kaptam azzal kapcsolatban, hogy mi történt Budapesten. És még egy dologra szeretném felhívni a figyelmüket: a BKV-botrányok kapcsán szintén rendkívül sok telefonhívást kaptam azzal kapcsolatban, hogy micsoda tisztességtelen dolog az, hogy emberek 80-100 milliós végkielégítést vesznek föl.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. KERÉNYI JÁNOS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság hétfőn, 25-én megtárgyalta a T/1380. számon előterjesztett törvényjavaslatot. A javaslat két lényegi pontja van, az egyik, hogy 6 évről 9 évre emelné a legfőbb ügyész megbízatási idejét, és a megbízatás meghosszabbítása annak érdekében javasolt, hogy az ügyészségnek az Alkotmánybíróság által hangsúlyozott függetlensége még inkább kifejezést nyerjen.

Érdemi vita a bizottsági ülésen tulajdonképpen nem alakult ki. Az ellenzéki képviselők egyértelműen nem támogatják a javaslatot, viszont a bizottság kormánypárti tagjai 19 igen szavazattal elfogadásra javasolták a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Simon Gábor képviselő úr hozzászólásával természetesen nem tudok egyetérteni. Én úgy gondolom, hogy ez nem dafke törvény, hanem része a közigazgatás átszervezésének, és természetesen nem elhanyagolható része.

A közigazgatási hatóságoknak a hatáskörükbe tartozó ügyeket a jogszabályokban meghatározott határidőn belül kell elintézniük. Az eljárási szabályok között lényeges szerepet játszanak a határidők, amelyek betartása az eljárás ésszerű határidőn belül történő lezárásának záloga. Ha a közigazgatási hatóság e kötelezettségének nem tesz eleget, mulasztást követ el. Ezen szabályozás, amely szerint az eljárási törvény egy általános és az ügyfelek által is követhető ügyintézési határidőt állapít meg, a hatósági eljárások átláthatóságát, követhetőségét, betarthatóságát segíti elő.

A közigazgatásban 1957 óta, közel 50 éven keresztül érvényesült a 30 napos általános ügyintézési határidő.

(12.10)

Ez a határidő-számítás mindenki számára köztudott volt a jogszabályi rendelkezések konkrét ismerete nélkül is. Ezt a tradíciót változtatta meg a Ket. 2009. november 1. napjával történő hatálybalépése, pontosabban a 2005-ös törvény módosításával. A jogszabály módosításához fűzött akkori indoklás szerint ez lényegesen gyorsítja az eljárásokat, és ezzel legjobban az ügyfelek járnak jól. Valójában a gyakorlat nem igazolta a módosítást megálmodók célját, ugyanis a munkanapban való számítás az ügyfél időtartamát nem csökkentette le, sőt időnként növelte, hiszen a munkanapban való számításkor kiesnek a munkaszüneti napok ebből a határidőből. Ez megtévesztette az ügyfelet, akinek a 22 nap maradt a fejében, és ezt kérte számon a közigazgatáson; külön magyarázni kellett, hogy a mindenkori munkaszüneti napokat is le kell vonni.

Az elmúlt idő tapasztalata azonban azt mutatja, hogy az ügyfelek számára az új módszer ma sem elfogadott, számukra nehezen követhető. A munkanapokban megállapított ügyintézési határidő számítása az ügyfelek számára nem minden esetben egyértelmű, tekintettel arra, hogy sok ügyfél nem az általános munkarend szerint, hanem attól eltérően dolgozik; például tűzoltók, egészségügyi foglalkoztatottak. Különösen igaz ez a köztisztviselők napja, július 1-je esetében, amely a közigazgatásban munkaszüneti napnak számít, az állampolgárok többségének azonban munkanap, így számukra nem köztudomású tény, hogy az a nap is kiesik az ügyintézési határidőből.

A határidő számítása tekintetében a Ket. belső ellentmondása is megállapítható volt. A Ket. 65. § (2) bekezdése a határidő számításánál a 30 napos ügyintézési határidő szerinti számítást szabályozza, ellenben a Ket. eddig hatályos 33. § (1) bekezdésével, amely viszont munkanapban határozta meg az ügyintézési határidőt. A Ket. ügyintézési határidőre vonatkozó szabályainak módosítása a jövőre nézve visszaállítja a jogalkalmazó szervek által alkalmazott határidő-számítás egységességét, mivel eddig eltérő szabályozás valósult meg. Átláthatóbbá válik a számítás, hiszen a 22 munkanapos módosítás nem érintette például a polgári perrendtartásban és az adóigazgatási eljárásban meghatározott határidő-számítást; ez okozott némi zavart a közigazgatási eljárások során. A módosítás nemcsak az ügyintézési határidőt érinti, hanem az összes eljárási határidő tekintetében visszatér a naptári napokban történt számolásra. A módosítással a speciális, különleges szakértelmet kívánó és időigényesebb eljárásokban - építéshatósági, erdészeti, környezetvédelmi, közbeszerzési eljárások során - visszaáll az általános 30 napos időtartamról a hosszabb időtartamra.

Végezetül: egyszerűbbé válik a határidő-számítás a jogalkalmazók számára is, tekintettel arra, hogy eddig a hatóság elsőfokú ügyeiben minden iratban elhelyezett naptár segítségével tudták nyomon követni a 22 munkanapos határidő alakulását, tekintettel a munkaszüneti napok évenkénti változásaira. Szükséges volt ez az IRMA ügykezelői és iktatóprogram használata mellett is, mivel a tapasztalatok szerint a program több esetben is tévedett a határidő lejárta következtében. A jogszabály-módosítás erősíteni kívánja azt a szemléletet, hogy a közigazgatás dolga a szó legnemesebb értelmében az ügyfelek, az iratok mögött élő ember kiszolgálása.

Hadd erősítsem meg az elmondottak gyakorlati oldalát! Köztudottan Magyarországon például egy termelőberuházás előkészítésénél Európában szinte egyedülállóan hosszú a határidő, tehát hat, nyolc hónap, sok esetben egy év; az elkövetkezendő időben mindenféleképpen ennek az időszaknak a lerövidítése, meggyorsítása lenne a feladatunk. Úgy gondolom, hogy a közigazgatás előttünk lévő átszervezése ezt a célt szolgálja, és kérem önöket, hogy támogassák a kormány ebben elfoglalt álláspontját.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)