Készült: 2020.07.12.05:16:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

342. ülésnap (2014.02.13.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:11


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Valóban nagyon-nagyon sok témát érintett, és többórányit vitatkoztunk ezekről a kérdésekről, vagy cseréltünk eszmét itt a parlamentben az elmúlt négy évben. Engedje meg, hogy csak párra reagáljak azok közül, amiket ön itt felhozott az elmúlt percekben.

Az alaptörvénnyel kezdte, én is ezt teszem. Ez az alaptörvény azért egy nagy újdonság, és ezért figyeltek rá sokan először támadólag, most pedig már tudományos érdeklődéssel - hiszen láthatjuk, hogy az elmúlt egy-két évben már csökkentek az alaptörvénnyel szembeni támadások, és immáron elfogadottá vált, és az a kezdeti hisztéria, amelyik övezte az elfogadását, az mostanra elült és tudományos érdeklődéssé változott át -, mert egyszerre tudja a hagyományos értékeket megjeleníteni, a keresztény ezeréves történelmét Magyarországnak, a történelmi hagyományainkat, különböző nagy királyaink vívmányait, és mindemellett pedig a modernséget is ötvözi. Hiszen a génmanipuláció tilalmával, a jelnyelv védelmével, a klónozás tilalmával, a szemétimport témájával és sok más új, az alkotmányban, alaptörvényben megfogalmazott jogintézménnyel vagy megfogalmazással igyekszik tényleg a legmodernebb alaptörvények közé emelni. Nem beszélve arról, hogy az emberi szabadságjogok egyik legszélesebb skáláját nyújtja, hiszen az Európai Unió alapjogi chartáján alapszik.

Képviselő úr többször is visszatért arra, hogy akár kistelepülésen élők, akár szegényebb körzetekben, országrészekben élők számára ez a kormány ugyanolyan lehetőséget kívánt teremteni, mint mindenki másnak. Ez megnyilvánult valóban az oktatási rendszerben is, hiszen az egységes állami fenntartás azt jelenti, hogy nem lesz kevesebb pénze annak az iskolának, amelyik egy keletebbi országrészben van, amelyik kisebb településen van, amelyik szegényebb önkormányzat által volt fenntartva éveken keresztül, hanem ugyanakkora anyagi bázisra, ugyanolyan biztonságra számíthatnak a kistelepülésen levő iskolákban tanuló vagy oktató diákok, illetve tanárok.

De ugyanígy véghezvittünk egy óriási közigazgatási reformot, hiszen az elmúlt negyven év legnagyobb átalakítása ment végbe a közigazgatásban, és ez az önkormányzati rendszert is nyilván érintette.

(9.10)

Nagyon sok államigazgatási, közigazgatási hatáskör került vissza a közigazgatási szervekhez. Ha megnézzük az elmúlt 20-25 év különböző közigazgatási átalakítási terveit, egy se volt olyan, amelyik a 3200 önkormányzat megtartásával számolt volna. Amikor a szocialisták akartak közigazgatást, önkormányzati rendszert átalakítani, ők 3200-ról körülbelül 2000-re akarták csökkenteni az önkormányzatok számát összevonással vagy megszüntetetéssel, a liberálisok, az SZDSZ-esek pedig azt mondták, hogy 1000 is elég lenne, ők a többségét elvették volna az önkormányzatoknak különböző összevonásokkal.

Mi viszont úgy hajtottuk végre a legnagyobb átalakítást, hogy a legkisebb településnek, a tizen-egynéhány fős Megyernek is ugyanúgy megmaradt a saját polgármestere, önkormányzata, képviselő-testülete, a saját maguk számára fontosnak tartott kérdésekben ugyanúgy dönthetnek, mint korábban. A nagy átalakítás úgy zajlott le, hogy minden kistelepülésen élő a saját önkormányzati lehetőségét megkapta. Minthogy ez a kormány nem az iskolabezárások, hanem az iskolanyitások kormánya volt, nem a kisposták bezárásának, hanem a posták újranyitásának a kormánya volt, így igyekeztünk mindenki számára valódi, egyenlő lehetőségeket teremteni.

A képviselő úr említette az egyházakkal való együttműködést, azt, hogy korábbi adósságát törlesztve az állam igyekezett egyenlő feltételeket biztosítani az egyházi intézményekben tanulóknak, dolgozóknak, az ott gyógykezelteknek.

Itt hívnám fel arra a figyelmet, hogy milyen veszély van a baloldali összefogás vezetőjének, Gyurcsány Ferencnek abban az ígéretében, amelyben azt mondta, hogy felmondják a vatikáni szerződést, ha hatalomra kerülnek ők a baloldali összefogásban, hiszen ez nem kúriai bíborosokról szóló vagy püspöki előjogokról szóló megállapodás, hanem ez azt tartalmazza, hogy az egyházi iskolákban tanulók egyenlő finanszírozást kapnak, az egyházi kórházakban a betegek ugyanolyan támogatást kapnak, mint az állami kórházakban, és az egyházi fenntartású szociális intézmények is ugyanolyan fejkvótában részesülnek, mint az állami szociális intézmények. Ha tehát ez megtörténik, emberek százezrei lesznek másodrangú állampolgárok ebben az országban, és emberek százezrei fognak sokkal kisebb pénzt kapni akkor, ha egyházi iskolában tanítanak matematikát, mint ha államiban, és sorolhatnám tovább a többi példát is a különböző intézményekre. Ezért rettenetesen veszélyes Gyurcsány Ferencnek ez az ígérete a baloldali összefogásban.

A legnagyobb sikerek egyike azonban valóban az, hogy munkahelyeket sikerült teremteni. Az emberhez méltó élet csak munka mellett valósulhat meg, éppen ezért az a 255 ezer új munkavállaló, aki az elmúlt négy évben szerzett munkát, megélhetést magának, az a több mint 20 ezer fiatal, aki az ifjúsági munkanélküliséget csökkentette, a kismamák számára, az idősebb korúak számára nyújtott munkahelyvédelmi akciótervi védelmek mind-mind szolgálták azt (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy valóban nőjön Magyarországon a foglalkoztatottság.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai