Felszólalás adatai

Felszólalások:   112-120   120-128   128-139      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük szépen. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki, további képviselői felszólalások következhetnek. (Nincs jelentkező.) De ilyenre nem jelentkezett senki. Minthogy ilyenre nem jelentkezett senki, az általános vitát lezárom. Államtitkár úr nem kíván hozzászólni, köszönettel.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült Jegyzőkönyv kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/399. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Takács Szabolcs Ferenc úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, előterjesztőnek. Parancsoljon!

TAKÁCS SZABOLCS FERENC, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen ismét a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja valóban egyrészről az Európai Közösség és tagállami, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetése. A megállapodás célja, különösen a kereskedelem és a beruházások, ezen belül a szállítási szolgáltatások kereskedelmének előmozdítása, valamint az egyezmény keretet hozott létre átfogó gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés megteremtésére is. A megállapodás kilátásba helyezte a felek közötti partnerséget, megteremtette a politikai párbeszéd kereteit, és fontos előrelépést hozott a kereskedelem és az ágazati együttműködés területén, rögzítve a legnagyobb kedvezmény elvét, illetve a szabadkereskedelmi szintfelmérés lehetőségét. A kitűzések között szerepel továbbá az orosz gazdaság szerkezetátalakításának, a környezetvédelemnek és a harmonikus társadalmi fejlődésnek az elősegítése is.

A Horvát Köztársaság ’13. július 1-jén vált az Európai Unió tagjává. Csatlakozási okmánya értelmében jegyzőkönyv útján csatlakozik az Európai Unió és tagállamai által aláírt vagy megkötött nemzetközi megállapodásokhoz. A jegyzőkönyvet az Európai Unió Tanácsa az Európai Unió és a tagállamok nevében jóváhagyta, és az Orosz Föderáció is ratifikálta a jegyzőkönyvet. Az Európai Unió és Oroszország kölcsönös egymásrautaltsága miatt közös érdekünk, úgy gondoljuk, hogy kikerüljünk a kapcsolatok jelenlegi negatív spiráljából. Mindez az Európai Unió és Oroszország versenyképességének megőrzése szempontjából is elengedhetetlen. A nehézségek ellenére az EU és Oroszország meghatározó gazdasági és kereskedelmi partnerei egymásnak. A kulturális örökség és a földrajzi közelség ugyancsak fontos összekötő kapocs. Oroszország a világgazdaság és a világpolitika egyik meghatározó szereplője. Állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, tagja a G20nak és a WTO-nak, egyike a nyolc atomhatalomnak, regionális szinten pedig egyszerre vesz részt mind az európai, mind az ázsiai térség gazdasági és politikai folyamataiban.

Az Európai Uniót és Európát érintő biztonsági és gazdasági kockázatokra csak együtt, Oroszországot is bevonva lehet megfelelő választ adni véleményünk szerint. Hazánk számára Oroszország egyrészt gazdasági partner, egy fontos gazdasági partner, illetve az ország energiaellátásában is meghatározó szerepet játszik. A fentiek miatt arra kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként Balla Mihály képviselő úr, a Fidesz vezérszónoka, parancsoljon!

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy ön is mondta, a világ ma jelentős átrendeződési folyamatban van. Ez a most zajló átrendeződés esélyt ad arra, hogy létrejöjjön az európai béke alapfeltétele, a stabil és kiegyensúlyozott kapcsolat Oroszország és az Európai Unió között, bár tudjuk azt, hogy jelenleg nehézségek és különböző szankciók sújtják ezt az együttműködési rendszert. De az Európai Közösségnek és az Orosz Föderációnak véleményünk szerint törekednie kell az együttműködésre, hogy kedvezőbb feltételeket teremthessenek az áruk és szolgáltatások és a tőke kereskedelmének. Ez Magyarországnak gazdasági érdeke is. A megállapodás különösen a kereskedelmet és a beruházásokat érinti, ezen belül a szállítási szolgáltatások kereskedelmének előmozdítására irányul, valamint keretet hoz létre az átfogó gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés megteremtésére. A legfontosabb gazdasági feladat a következő évekre, hogy a közép-európai országok a Nyugat-Balkánnal kiegészülve minél szerteágazóbb energetikai hálózatokkal, lehetőségekkel tudják majd biztosítani a versenyképességüket. Az energiaellátás oldaláról Magyarország képes lesz az iparát versenyképesebbé tenni, és úgy látjuk, hogy Horvátország csak akkor tud Közép-Európához hozzánőni, ha energiarendszere képes lesz a közép-európaihoz kapcsolódni.

(12.50)

Magyarország évek óta arra törekszik, hogy minél több országgal kiépítse a földgázszállítás útvonalait. A megállapodás biztosítja az együttműködés révén a felek közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok fejlődését és a békés egymás mellett élés lehetőségét. Ennek tudatában frakciónk támogatja a törvényjavaslatot, kérem a tisztelt Házat is erre. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Apáti István képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka következik.

DR. APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint bizonyára mindenki tudja, Horvátország 2013-ban vált az Európai Unió tagjává, s a csatlakozási okmányban szerepelt, hogy valamennyi, az EU és tagállamai által kötött nemzetközi szerződéshez jegyzőkönyv révén csatlakozhat. A jegyzőkönyv 2016. április 1-jén lépett hatályba. Eredeti célja a politikai párbeszéd előmozdítása volt, a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok élénkítése, egyfajta gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés is. Azonban itt néhány szó vagy gondolat erejéig ki kell térni az EU és Oroszország viszonylatában fennálló szankciós politikára, amely nemcsak az EU-ból Oroszországba irányuló exportot érinti, hanem egyébként hazánkat is igen súlyosan és érzékenyen. Utóbbi esetében a szankciók bevezetésétől a 2016. év végéig 15 százalékos kiesést, magyar viszonylatban 10 százalékos kiesést láthatunk, ez hazánk vonatkozásában bő egymilliárd eurós kiesést jelent.

(Szávay István elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

Engedtessék meg nekem a Mezőgazdasági bizottság tagjaként és a téma iránt érdeklődő képviselőként, illetve családi gazdaság tagjaként megemlíteni egy igen sajátos vonatkozást, amelyről méltatlanul keveset beszélünk itt az Országgyűlésben és szakbizottsági szinteken is. Ez pedig a magyar mezőgazdaság lehetőségei, azok a lehetőségek, amelyeket jelen pillanatban abszolút nem tudunk kihasználni, teljes mértékben elveszettnek tűnnek, holott a kis- és közepes családi gazdaságok túlélése, hosszú távú jövője szempontjából kulcsfontosságú lenne az  és akkor ne beszéljünk mellé, mondom a lényeget , hogy Oroszországba is tudjunk szállítani kiváló minőségű magyar mezőgazdasági termékeket. Gondolok itt a frissen szüretelt zöldségre, gyümölcsre vagy akár a feldolgozóipar különböző termékeire, ugyanis az orosz emberek, az orosz fogyasztók pontosan emlékeznek még a korábbi időszakból arra, hogy a Magyarországról érkezett mezőgazdasági termékek, legyen szó húsról, zöldségről, gyümölcsről, bármilyen termékről vagy terményről, kiváló minőségűek, emlékeznek még a konzervipari termékekre is, és igen nagy lenne a kereslet egyébként.

Van szerencsém olyan információk birtokában lenni, hogy lenne olyan tisztességes orosz vállalkozó, aki önmagában jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt szállítana Magyarországról Oroszországba, illetve vásárolna fel. Ez kifejezetten áldásos hatást gyakorolna, kedvező hatást gyakorolna a tekintetben is, hogy a kis és közepes családi gazdaságok, a kis és közepes paraszti réteg nem lenne kiszolgáltatva a felvásárló maffia kényének és kedvének, és legyen szó akár zöldség-, akár gyümölcsfelvásárlási árakról, nem beszélve itt egyébként a csak részben elhárítható időjárási kockázatokról, lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülnének. Itt a kereslet és a kínálat egymásra találna. Gyakorlatilag nem tudunk annyit termelni, amennyit ne tudnánk eladni, tehát szinte minden eladható lenne. Lenne is ez irányban érdeklődés, csak a szankciók miatt jelen pillanatban nem alakulhatnak ki ilyen jellegű kapcsolatok.

Ha már ez a kérdés napirendre került itt az Országgyűlésben  ez nyilván nem tőlünk függ, tehát ezért nem a miniszterelnököt kárhoztatjuk, nem is a kormányt hibáztatjuk, hiszen ez jóval a magyar kormány lehetőségeit meghaladó, azon túlnyúló, azon túlmutató kérdés , talán érdemes lenne szorgalmazni ezeknek a szankcióknak az újratárgyalását, illetőleg ezzel kapcsolatban, ha történik előrelépés, az örvendetesen előnyös és kedvező helyzetbe hozhatná a magyar mezőgazdaságot, különös tekintettel nem az oligarchákra, hozzáteszem, hanem a kis és közepes családi gazdaságokra. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gurmai Zita képviselő asszony, az MSZP vezérszónoka!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodást 1994. június 24-én írták alá. A megállapodás 1997. december 1-jén lépett hatályba. Célja különösen a kereskedelem és a beruházások, ezen belül a szállítási szolgáltatások kereskedelmének előmozdítása, valamint keretet hoz létre átfogó gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés megteremtésére. A Horvát Köztársaság 2013. június 1-jén vált az Európai Unió tagjává. A Horvát Köztársaság csatlakozási okmánya értelmében jegyzőkönyv útján csatlakozik az Európai Unió és tagállamai által aláírt vagy megkötött nemzetközi megállapodáshoz. A jegyzőkönyvet 2014. december 17-én írták alá Brüsszelben, az Orosz Föderáció 2016. március 29én értesítette az Európai Uniót a jegyzőkönyv jóváhagyásáról, amely 2016. április 1-jén hatályba lépett. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Már önök is tudhatják, a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra lenne mód, de minthogy nem jelentkezett senki, így ezt kihagyjuk most. További felszólalások a képviselők részéről? (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem jelentkezett senki, így aztán az általános vitát lezárom. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván hozzászólni, így tájékoztatom önöket, tisztelt Országgyűlés, a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült Jegyzőkönyv kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/400. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Takács államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Tessék!

Felszólalások:   112-120   120-128   128-139      Ülésnap adatai