Felszólalás adatai

Felszólalások:   67-72   73-76   77-80      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr, a mindenre kiterjedő, részletes válaszait.Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/8017. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/8017. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 7 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégia 2014-2020 programtervvel célul tűzte ki, hogy korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel mindenki számára elérhető és professzionális módon, versenyképes szolgáltatási díjakkal, valamint rövid ügyintézési határidőkkel biztosítsa az emberek bizalmát élvező szolgáltató állam intézményét, melynek kiemelt szereplői a fővárosi és megyei kormányhivatalok, hiszen az állami szervek közül a legközelebbi kapcsolatban ők állnak az állampolgárok és a vállalkozások közösségével.

(12.30)

A kormányhivatalok jelenlegi hatósági eljárásainak túlnyomó többsége lassú és körülményes engedélyezési eljárás keretei között működik. A javaslatnak köszönhetően ezen eljárások fokozatosan bejelentésköteles eljárásokká alakulnak. A törvényjavaslat a szabálysértési feladatok ellátása keretében a kisebb súlyú szabályszegéseknél nagyobb súlyt kíván adni az állam eljárásának úgy, hogy a járási hivatalok helyett a rendőrség kerül kijelölésre általános szabálysértési hatóságként. Az osztott hatáskörű, elsőfokú építésügyi hatósági rendszer megszüntetésre kerül, az eddigi, a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjénél, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél, illetve a fővárosi főjegyzőnél lévő általános építésügyi hatósági hatáskör pedig kormányhivatali szervezetrendszerbe kerül integrálásra.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági eljárásainak egészét érinti a fellebbezési eljárás lehetőségének kizárása a járási, fővárosi, kerületi hivatalok döntései esetében, így az ügyfelek jogorvoslati jogukat a járási hivatalok esetében is közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják. Végezetül a törvényjavaslattal megszüntetésre kerül a megyeszékhely járási hivatal kategória, a megyeszékhelyeken ellátott feladatok ily módon visszakerülnek a megyei kormányhivatalokhoz.

Tisztelt Ház! Az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a hatékony és gyorsabb ügyintézés megteremtése érdekében a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában kíván szólni. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Most képviselői felszólalások következnek. Kérdezem, kíváne valaki élni képviselőtársaim közül e lehetőséggel. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy képviselő úr is jelezte, a törvénymódosító javaslat nagyon sok mértékben változtatja az eddigi kormányhivatali feladat- és hatásköröket, jobb és hatékonyabb ellátásra tesz javaslatot. Pontokba szedem, összefoglalva, hogy miket tartalmaz mindez.A fővárosi és megyei kormányhivatalok jelenlegi hatósági eljárásainak túlnyomó többsége engedélyezési eljárás keretei között működik az általános közigazgatási rendtartás szabályozása szerint. Ugyanakkor ez a merev szabályozás lassú és körülményes volt, ennek következtében változtatni kell, nem szolgálta az állampolgárok és a vállalkozások érdekét, így a törvényjavaslat számos hatósági eljárás engedélyezéséből bejelentésköteles eljárássá változtatására tesz javaslatot. Mindez segíti a jogbiztonságot, ugyanakkor felgyorsítja azoknak az ügyeknek az intézését, amelyek az ügyfeleket érintik.

A második nagyobb változtatás a fővárosi és megyei kormányhivatalokat érinti a hatósági eljárásainak egészét érintően, a fellebbezési eljárás lehetőségének kizárása járási, fővárosi, kerületi hivatalok döntései esetében. Az intézkedés eredményeképpen az ügyfelek a jogorvoslati jogukat a járási hivatalok esetében is közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják, hasonlóan a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz, ahol ez a döntés már korábban megszületett.

A harmadik változtatás, jelentősebb változtatás, hogy a törvényjavaslat rendelkezése értelmében a kormányhivatali szervezetrendszer átalakítása keretében egy egységesebb, letisztultabb kormányhivatali szervezet kialakítására kerül sor. A kormányhivatali szervezetrendszer átalakítása keretében megszüntetésre kerül a megyeszékhely járási hivatal kategória. A megyeszékhelyeken ellátott feladatok visszakerülnek a megyei kormányhivatalokhoz. Mindezzel a járási, fővárosi, kerületi hivatalok kizárólag járási szintű ügyekkel foglalkoznak majd, a megyei szintű ügyeket ugyanakkor a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el.

Következő változtatás: az osztott hatáskörű elsőfokú építésügyi hatósági rendszer megszüntetésre kerül, az eddig a települési önkormányzat jegyzőjénél lévő általános építésügyi hatósági hatáskör a kormányhivatali szervezetrendszerbe kerül integrálásra. Az átalakítás célja a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri átfedések, ütköztetések kiküszöbölése.

Következő változtatás: a szabálysértési feladatok ugyanakkor a járási, fővárosi, kerületi hivataloktól a rendőrséghez kerülnek átadásra. Az állampolgárok által elkövetett kisebb súlyú szabályszegések esetén nagyobb hangsúlyt adna az állam eljárásának, ha a rendőrség kerülne kijelölésre általános szabálysértési hatóságként. Az általános szabálysértési hatósági hatáskör rendőrséghez történő telepítésével a szabálysértési hatósági ügyekben eljáró ügyintézők egy része átkerül a rendőrséghez, jogviszonyuk rendészeti igazgatási alkalmazotti jogviszonyra változik. A módosítási javaslat biztosítja számukra a korábbi illetményük megtartását.

A következő változtatás az állampolgárok számára zaklató jellegű intézkedések megszüntetése. A törvényjavaslat számos olyan intézkedés megszüntetését tartalmazza, amelyet az állampolgárok feleslegesnek, sok esetben már-már zaklatónak tartanak. Így például megszüntetésre kerül a megváltozott munkaképességű személy esetében a rehabilitációs terv, vagy segítve a szociálisan rászorult állampolgárokat, az alanyi közgyógyellátásra való jogosultság kettőről négy évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultság egy évről kettő évre megállapítása.

Következő változás: az eseti gondnokok és eseti gyámok nyilvántartásának vezetéséhez hasonlóan a gondnokoltak nyilvántartásához az Országos Bírósági Hivatal kerül kijelölésre.

Következő változtatás: a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy kiemelt nagyberuházások esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv szakmai megfontolásai alapján határozza meg, hogy mely szervezet von be régészeti feladatai ellátásába a törvény alapján régészeti feladatellátásra jogosult szervek közül a korábbi törvényben meghatározott sorrendiség helyett. (Sic!)

Ha a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszerlánc-biztonsági, illetve erdészeti igazgatási döntésével szemben közigazgatási per megindítására kerül sor, úgy a közigazgatási perben kizárólagosan a Fővárosi Törvényszék lesz illetékes.

Következő változás, hogy az egyéni vállalkozói igazolványok 2020. január 1-jén érvénytelenné válnak. Az egyéni vállalkozóknak az igazolványt az állami adóhatóság helyett a járási hivatalokhoz kell leadniuk bevonása érdekében. Továbbá, ha az egyéni vállalkozó az igazolványt nem adta le, vagy nem küldte meg, azt is a járási hivatal vonja vissza. Továbbá az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésével, illetve törlésével kapcsolatos feladatok az eredeti tervekkel ellentétben csak 2020. július 1-jével kerülnek át a járási hivataloktól a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló javaslatban a kormány olyan szabályokat kíván megalkotni, amelyek biztosítják a kormányhivatali feladatok és hatáskörök jelenleginél hatékonyabb ellátását, garantálják az ügyfelek számára hatósági eljárásai könnyebb és egyszerűbb intézését, valamint lehetővé teszik a kormányhivatali szervezet egységesebb, letisztultabb kialakítását.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénymódosítást támogassák. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   67-72   73-76   77-80      Ülésnap adatai