Felszólalás adatai

Kezdjük talán azzal, hogy a zaj tekintetében a zajnál, azt gondolom, van egy nagyon egyszerű oka, a cél. Általában mindig az a legjobb, ha a zajjal kapcsolatos követelményeket abban a közösségben szabályozzák, ahol egyébként a legközelebb van a zajkibocsátó forrás az emberekhez. Budapesten volt egy ilyen konkrét probléma, talán mindenki emlékszik rá. Nem olyan régen volt egy buli az egyik nagy közintézményben, amitől a fél város nem tudott aludni. Ezt azért nem tudta, mondjuk, a helyi önkormányzat semmilyen formában számon kérni és korlátozni, mert az ezzel kapcsolatos jogosítvány annál a Fővárosi Közgyűlésnél van, amely sajnos nem a mostani vezetés alatt, hanem sokkal korábban soha ezzel kapcsolatos rendelkezést nem hozott, mert nem tartotta azon feladatok közé valónak, amikkel első helyen kellene foglalkozni. Én ezt egyébként meg is értem, mert azt gondolom, hogy ez a kerületi önkormányzatokhoz tartozik, de felhatalmazás híján ők ilyen rendelkezéseket nem tudnak alkotni. Nálunk például a kerületben volt ilyen rendelkezés, és azzal kellett szembesülnünk, hogy azok a vendéglátóhelyek, amelyek ellen felléptünk ennek alapján, joggal támadták meg bíróságon, és mondták azt, hogy törvényi felhatalmazás hiányában a helyi önkormányzat, a települési önkormányzat ilyen rendelkezést nem alkothat.

Szerintem ez most nem elvi vita arról, hogy hol kell lenni egy hatáskörnek. Ez a hatáskör ott jó, ahol a legközelebb van az emberekhez, és egyébként pedig az erre vonatkozó törvényi felhatalmazást, mivel a probléma élő, és most csak a legnagyobbat említettem ezek közül, ezt mindenképpen meg kell adni. Azt gondolom, ha Zugló kezében lett volna olyan lehetőség, ami nem volt, akkor sokkal hamarabb fel lehetett volna lépni az ellen az ominózus botrányos esemény ellen, amitől ténylegesen a fél város nem tudott aludni, és amin a főpolgármester úr is egyébként joggal háborodott fel.

De én azt gondolom, hogy ez a rendelkezés ebből a szempontból világos, egyértelmű. Lehet példálózni a kerülethatárokkal, de azt tudom mondani önöknek, hogy ilyen eset számtalan van. Szerintem teljesen egyértelmű, hogy ha valami egy kerülethatáron van... - mindig a Király utcával jönnek, mert az az egyetlen olyan kerülethatár van egész Budapesten, ami viszonylag egy keskeny utca, a többi helyen általában a kerülethatárok mind széles, nagy utcák, de zajhatár esetében egyértelmű, tehát a vonatkozó települési önkormányzat rendeletét kell akkor arra a részre alkalmazni, de higgyék el, ezeket össze fogják hangolni ezek a települések egymással abban az esetben, ha lesz rá törvényi felhatalmazásuk. Tehát ez az egyik dolog.

A másik dolog, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatban egyetlenegy rendelkezést vezetünk be pluszban, ez arról szól, hogy a települési önkormányzat alkothat zöldfelület védelmére vonatkozóan rendelkezést, magántulajdonban lévő zöldterületnél is, ha arra nem vonatkozik más törvényi szabályozás. Ez fontos. Ez azt jelenti, hogy az erdőkre nem vonatkozik, de levédhet adott esetben például egy magánkertben lévő ősfát. Nálunk erre sajnos van élő példa. Egy templomkertben elkezdtek fákat kivágni azért, hogy parkolót létesítsenek ott. Ezzel önmagában még semmi baj nem is lenne, csakhogy ezek kivételesen ősfák, tehát nem olyan fák, amiknek a telepítését egyszerűen meg lehetne oldani. Ez egy élő probléma, aminek utánanéztem utána, és kiderült, hogy számtalan helyen van ilyen példa, nemcsak a fővárosban vagy nagyobb városokban, a kisebb településeken is. Például tudok mondani önöknek olyan Balaton-parti települést, ahol valaki megvásárolt egy régi házat, ami egyébként műemlék, és utána úgy döntött, hogy átrendezi a környezetét és az ősfás parkot is átrendezte. Azt gondolom, ilyenkor a települési önkormányzat kezében legyen lehetőség arra, hogy ha erre nem vonatkoznak más jogszabályok, tehát ez nem az erdészeti szabályozással akar konkurálni, arra nem is vonatkozik, akkor ilyen lehetősége legyen.

Amit itt az előbbiekben hallottam, hogy hogyan nyúlnánk hozzá egyébként - füstkibocsátás, egyebek és hogy kell-e ezt véleményeznie a szakhatóságnak, illetve legyen-e a kezében erősebb jogosítvány -, ezek itt csak azért vannak megemlítve, ezeket nem változtatjuk meg; ezek azok a szabályok, amelyek eddig voltak, csak megváltozik az adott törvényen belül a bekezdések számozása, ezért hogy ezt helyre tegyük, az új számmal rendelkező bekezdést meg kellett ismételni, tehát ez egyszerűen, mondjuk úgy, törvényalkotási technika. Ezek tartalmával nem akartam vitatkozni, ehhez nem is akartunk hozzányúlni, tehát ez mindössze erre az egy szakaszra vonatkozik, amit az előbb említettem, hogy a települési önkormányzatnak legyen joga védelmet biztosítani akár a magántulajdonban lévő zöldterületen is, ha azt indokoltnak látja. Itt nyilvánvalóan belépnek egyéb jogi korlátok, hogy nem lehet valakivel csak úgy kitolni, hiszen akkor a túlzó és az arányosság követelményei életbe lépnek a rendelkezésnél, és megsemmisíthető az a rendelkezés.

(19.50)

Erre a kormányhivataloknak és a bíróságnak is megvan a joga. Tehát én azt gondolom, a másik oldalról van egy garancia, viszont jogkör nincsen arra, hogy ami valóban érték, amellett fel lehessen lépni.

Végül a harmadik része, ami valószínűleg a legélesebb vitát fogja kiváltani, az a világörökségi területen az éjfél utáni nyitva tartással kapcsolatos vendéglátóhelyeknél a rendőrhatósági jogkör belépése. Erre vonatkozóan Manninger képviselő úr már beadott, de legalábbis nekem mutatta, be fog adni egy módosító indítványt, amellyel én egyetértek, tehát lényegében tisztázza azt, hogy ez a jogkör szakhatósági jogkör, tehát az engedélyt a jegyző adja ki, és a rendőrség a szakhatóság ebben az ügyben. Ez egy precízebb megfogalmazás, amit előterjesztőként is támogatni tudok.

De azt szeretném hozzátenni önöknek, hogy szerintem erre azért van szükség, mert ha megnézzük, akkor nem nagyon tudunk ma például a night clubok elharapózása ellen semmilyen eszközt fölállítani, mert, ugye, ilyen a törvényekben meg a jogalkalmazásban, hogy night club, nincsen, tehát az egy vendéglátóhely, függetlenül attól, mi az, amit ott csinálnak. Higgyék el, a night clubok többsége nem erotikus szolgáltatásra vonatkozóan jelenti be önmagát, ezért, hogyha az ember ezt a tevékenységet valóban korlátozni akarja, akkor érdemes mérlegelni egy vendéglátóhely esetében is azt, hogy egyébként annak valóban van-e rendőrhatósági szempontból, közbiztonsági szempontból kockázata. Ma igazán ilyen típusú korlátozást még az iskolák közelében sem lehet bevezetni egyébként, mert van például a szerencsejátékra, de nem vonatkozik az ilyen típusú helyekre. És hogy ezt a korlátozást most világörökségi területre mondjuk, tudom, ez persze nemcsak Budapesten van, de én azt mondom, azért kell a világörökségi helyekre különösen ilyet tenni, mert a világörökségi helyeink azok, amelyek az ország kirakatát jelentik itt, Budapesten is és vidéken is, és azért ott nem mindegy, hogy mi van. Tehát én ezért azt gondolom, ott legyen egy erősebb szabályozási lehetőség, de olyan szabályozást kell bevezetni, ami máshol nem köti meg mások kezét.

Tehát én azokkal a törvényi szabályokkal, amelyek az elmúlt években folyamatosan születtek, amelyek arról szóltak, hogy lényegében egyszerűbbé vált Magyarországon megnyitni egy vendéglátóhelyet, én ezekkel egyet tudok érteni abszolút. Tehát azt gondolom, legyen az minél egyszerűbb, ne legyen nagyon bonyolult, mert ez a vállalkozás szabadságához hozzátartozik, csak eközben olyasminek is szabadságot adtunk, amit szerintem nem szerettünk volna, és ha visszaszigorítjuk az egészet, annak az a következménye, hogy a fürdővízzel együtt a gyerek is kikerül, ha viszont csak egy részre vonatkozóan vezetünk be egy szigorúságot, akkor, azt gondolom, meg lehet oldani a valódi problémát.

Már látom a vendéglátó-ipari lobbit, meg én is kaptam ma az újságírói kérdéseket, hogy 3 ezer vendéglátóhely. A világörökségi területen azért összeszámolnám, hol van 3 ezer vendéglátóhely, amit ez érint. Szerintem ennyi összesen nincs az összes magyar világörökségi területen. A másik oldalról, mivel csak az éjfél után nyitva tartókra vonatkozik, szerintem a Belváros a világörökségi területek közül az, ahol a legnagyobb sűrűséggel találhatók vendéglátóhelyek. Ott azoknak a számát, amelyek az éjfél utáni nyitva tartásra valódi engedélyt kaptak, a kétszer két kezemen meg tudnám számolni, mert nyilvánvaló, hogy általában egy tényleg vendéglátóhely ritkán tart éjfél után nyitva, hogyha az nem szórakozóhely, akkor ennek olyan sok értelme nincsen, főleg azért, mert egyébként a legtöbb helyen például a teraszok nyitva tartása már eleve korlátozva van a világörökségi területeken. Tehát én azt gondolom, éppen ezért ez a szabályozás valójában nem jelent pluszmacerát, mert nem 3 ezer, hanem körülbelül 50-100 vállalkozás számára jelentheti azt, hogy nekik be kell kérni ezt a szakhatósági engedélyt, ami a rendőrség számára meg nem túl bonyolult eljárás, mert ha valami tényleg étterem és tényleg szórakozóhely, akkor minden további nélkül könnyedén ki tudják adni ezt az engedélyt.

Higgyék el, pontosan azért, mert szigorúbb szabályozásokat alkottunk a szórakozóhelyekre, ma már szerintem nem lehet olyan rendőrkapitány, aki nem mondja azt, hogy a területén lévő szórakozóhelyet nem ismeri, mert ha még nem volt ott kint ellenőrzéssel, akkor, azt gondolom, a belügyminiszter úrnak meg kell tennie az ő személyével kapcsolatban a szükséges lépéseket, mert az elmúlt egy évben az volt a feladata, hogy egyébként ezekben az ellenőrzésekben az önkormányzat szakhatóságaival együtt részt vegyen. Akkor innentől kezdve rendelkeznek azzal a tudással, hogy meg tudják mondani, melyik kapcsán lehet közbiztonsági kockázattal számolni, és melyik kapcsán nem, csak eddig nem volt ilyen jogkörük. Én azt gondolom, hogy ez viszonylag tisztába teszi azt, hogy milyen tevékenységeket tudunk szűrni és miket nem. Én őszintén szólva ma ezt látom a legcélszerűbb eszköznek arra, hogy például a night clubok elszaporodásának gátat vessünk, és én azt különösen indokoltnak tartom olyan területeken, ahol a világörökségi terület nemcsak az idegenforgalomban, hanem mondjuk, az oktatásban is érintett.

Őszintén megmondom önöknek, nem vagyok nagyon lelkes attól, hogy polgármesterként, önkormányzatként gyakorlatilag semmi eszköz nincs a kezemben arra, hogy mondjuk, a piarista épületek környékén lévő night cluboknál azt mondjam, hogy ez azért így mégsem az igazi. Azt gondolom, ezzel az eszközzel viszont nyílik egy ilyen lehetőség a kezünkben, ezért én kérem a képviselőtársaimat, hogy nézzék a valódi célját, és támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert azt gondolom, hogy mind a három passzusa egy-egy egyszerű, világos célt tűzött ki maga elé. Azt kell mondanom, hogy ezek tipikusan praktikus törvények, ezért is kérem, ha lehet, akkor a pártoktól függetlenül a támogatásukat itt a Házban.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)