Felszólalás adatai

TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Mi, fiatalok tiszteljük, megbecsüljük szüleink, nagyszüleink kortársait, a nyugdíjasokat. De nemcsak szavakban, hanem tettekben is az időskorúak megbecsülésére kell törekedni. Nemcsak beszélni kell arról, hogy mit kellene tenni, hanem tenni is kell azért. Tenni, amikor lehetőség van rá, amikor például kormányon van az ember. Mert lehet arról beszélni, hogy kampányfogás volt-e a 19 ezer forint, vagy sem, én azt gondolom, hogy minden nyugdíjas örült annak a 19 ezer forintnak. Nem hiszem, hogy állandóan kampányfogásként kell értékelni az 53. heti nyugdíjat 2003-ban, vagy 2004-ben az 53. és 54. heti nyugdíjat, hanem folyamatosan kell gondoskodni azokról a honfitársainkról, akik a nyugdíjból élnek, kénytelenek megélni. Nem egy alkalommal tehát, hanem most már évek óta mi nemcsak beszélünk az időskorúak megbecsüléséről, hanem erkölcsi és anyagi elismerésük érdekében teszünk is.

Mi, szocialisták, és azt gondolom, a kormánykoalíció, de valamennyien nemcsak mint politikusok, hanem mint magánemberek, mint családban élők is így kell, hogy viselkedjünk, mint egy-egy civil szervezethez ellátogató közéleti szereplő, ahol az időskorúakkal aktív, folyamatos párbeszédet folytatunk, vagy mint a családban élő polgár, állampolgár, aki annak örül, ha az egész családnak jobb. Mert nemcsak egy Magyarországot képzelünk, amely mindannyiunké, hanem egy társadalomban, egy családban gondolkodunk. Nem megosztani kell magyart és magyart megbélyegzéssel, kirekesztéssel, hanem összefogni; nem ellentéteket szítani generációk között, hanem az összetartozást, az egymásra utaltságot erősíteni, hangsúlyozni. Mi tehát családban gondolkodunk, egy egységes egészben, ahol ha a nyugdíjasnak jobb, mert reálértékben is emelkednek a nyugdíjak, akkor a gyermekeknek, unokáknak is nyugodtabb az életük; nyugodtabb, mert biztonságban tudhatjuk idősebb családtagjainkat, nyugdíjasainkat.

És viszont: ha a nyugdíjas szülők, nagyszülők saját életük jobbra fordulását látják, akkor hiszik, tudják, amikor a gyermekek utáni ellátások négy év után végre jelentős mértékben emelkednek, mindannyiunk élete jobbá válik. Amikor a családi pótlék, az anyasági támogatás vagy az ingyenes étkezés és ingyenes tankönyv a rászoruló többgyermekes családoknak végre jár, akkor úgy gondolják, hogy valamennyiünknek jobb. Mert a nyugdíjasok sokkal felelősségteljesebben gondolkodnak. Tudjuk jól: ők azok, akik először befizetnek minden számlát, ők azok, akik először minden kötelezettségüknek eleget tesznek, sőt a családról gondoskodnak, és aztán, ha jut, ha marad, akkor magukról. Mert egy családban kell hogy gondolkozzunk, egy társadalomban, egy országban; mert ha a család valamely tagjának jobb, akkor jobb a nagyszülőknek, a szülőknek, a gyermekeknek, az unokáknak.

Ha a gyermekes családok otthonteremtésekor a szocpol négy év után végre emelkedik, sőt másfél év alatt már háromszor emelkedik, akkor a szülők, nagyszülők azt látják: végre van esélye gyermekeimnek, unokáimnak - persze az én jelentős segítségemmel is -, hogy önálló otthonhoz jussanak. Most persze nem az ingatlanspekulációra kiválóan alkalmas nyolc-tíz lakás felvásárlását lehetővé tevő, államilag támogatott hitelekről beszélek, hanem például konkrétan a szocpolról, amely minden gyermek után jár, és minden gyermek után egyre emelkedőbb mértékben, minden családhoz eljuthat.

A ma már többször említett nagymamagyes is ilyen. Nagyon kiváló példa arra, hogy ki az, aki píáreszköznek tekint egy-egy kormányzati intézkedést, és ki az, aki komolyan, tényleges megoldást kínál egy-egy ügyre. A mi kormányunk és a kormányoldal frakciói a szerzett jogon járó nyugdíjat nem vesszük el, ha a nagyi - bocsánat a kifejezésért - megy gyesre. A nyugdíj már jár, mert egy életen át megdolgozott érte a nyugdíjas.

Az előző kormány azt mondta: válassz: nyugdíj vagy gyes. Mi azt mondjuk: nyugdíj és gyes. Önök azt mondták, hogy ha a nagyszülő megy gyesre, akkor is fizessen utána járulékokat. Mi azt mondjuk: a nyugdíj a munkával, biztosítással megszerzett jog, ami jár, és a gyes - kicsikét hadd csúsztassak - a gyereknek jár végül is, csak a szülő veszi igénybe. Persze, ez így szó szerint és törvény szerint nem igaz, csak érzékeltetem a példa kedvéért. Tehát a nyugdíj és a gyes is szerzett jog és jár, ez után ne fizessen járulékot az, aki nyugdíjasként megy gyesre; píárfogásból, reklámból adok egy - persze ki nem használható - lehetőséget, és csak úgy teszek, mintha meg akarnék oldani egy ügyet, vagy ténylegesen, korrekt módon biztosítom a joghoz, a nagymamagyeshez való hozzáférést.

(13.20)

A mai nap folyamán többször szó esett már a közüzemi díjakról is. Igen, a közüzemi díjakat is valamennyien fizetjük; ahogy mondottam, egy család. Ha a gyermeknek jobban megy, és az úszómedencét is tudja fűteni a gázzal, akkor többet fizet, mert többet kell hogy fizessen, és ha a nagyszülő egy kis lakásban él, akkor kevesebbet fizet, mert kevesebbet kell hogy fizessen. Persze lehet azt csinálni, hogy egyenlő módon fizessen mindenki a gázárba a számla alapján, csak akkor is valamennyien fizetjük, akkor is az egész család fogja megfizetni, mert akkor is kevesebbet tud az állam a nyugdíjemelésre fordítani, mert a gázár-kompenzációt nem a lakosság felé, nem a rászorulók felé tudja érvényesíteni, hanem a szolgáltató felé kell hogy érvényesítsen 70-80 milliárd forint értékben. Erre már volt példa, ha jól emlékszünk.

Ugyanígy gondolkodunk arról is, hogy a családok érdekében nemcsak a gyermekek, nemcsak a nagyszülők esetében kell tudni tenni, hanem a dolgozó, az aktív korosztály érdekében is. Mert aki nem akar jót tenni, amikor tud, az nem fog tudni adni, amikor akar. Én látom az akaratot, hogy önök szeretnének, akarnak adni, csak most éppen nem tudnak. Amikor viszont tudtak volna, akkor nem biztos, hogy ugyanúgy gondolkoztak.

Most egyként kell hogy kezeljük a családot. Mi ténylegesen kívánunk tenni a nyugdíjasokért. Legyen az a 19 ezer forint egyszeri juttatás, az 53. heti és most egy félhavi nyugdíj összege, de tenni kell. Mi egyként kezeljük a családot akkor is, amikor folyamatosan emeljük az unokák utáni családi pótlékot, a fiatal házasok otthonteremtéséhez a szocpolt, mert tudjuk, legnagyobb érték a gyermek, a szülő, és az értéket teremtő nagyszülő, mert mindhárom egyformán fontos.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)