Készült: 2024.04.27.19:18:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

60. ülésnap (2010.12.14.), 503. felszólalás
Felszólaló Dr. Józsa István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:36


Felszólalások:  Előző  503  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 7., 10. és 11. pontjához szeretnék hozzászólni. Teszem ezt azért, mert ilyen számokat kaptak azok a módosító indítványok, amelyeket Kovács Tibor képviselőtársammal nyújtottunk be.

A 7. ajánlási pontban a villamosenergia-termelők a kötelező átvétel bekezdés szerinti kérelmük beadási határidejére vonatkozik (sic!), amiben lehetőségük van kérni a kötelező átvételi tarifában való szereplésük meghosszabbítását. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az egész előterjesztés nem biztos, hogy a piac megnyugvását vagy a biztonságát olyan nagyon erősítené, ezért azt javasoljuk, hogy az előterjesztésben szereplő 2011. január 31-i benyújtás helyett hozzuk előbbre december 31-ig a meghosszabbítási kérelem iránti határidőt. Ez látszólag nagyon rövid időszak, de ha tudjuk, hogy ezek a termelők már gyakorlatilag több mint fél éve készen vannak ezekkel a beadványokkal, mert nagyon szeretnék meghosszabbítani a lehetőségüket, hogy ezen kedvezményes átvételi tarifa szerint működjenek, akkor erre gyakorlatilag ez a lerövidített időszak is elegendő, biztos, hogy mindenki készen áll arra, hogy ezt benyújtsa.

A másik, ami szintén a piac résztvevőinek a biztonságát szolgálná, és ezáltal az energiaellátás, -szolgáltatás biztonságát, stabilitását segítené, az az, hogy a hivatal ezeket a kérelmeket ne április 15-ig bírálja el, hanem tegye meg ezt jövő év január 31-ig. Ez megint látszólag egy rövid időtartam, hogy egy hónap alatt kérjük a hivataltól, hogy tegye meg ezeket az elbírálásokat, de hogyha tudjuk annak a természetét, hogy ezek az elbírálások végül is előre elfogadott bírálati szempontok, ismérvek, kritériumok alapján történnek, akkor igazából ezt a sémát kell elfogadni, hogy miszerint lesz elbírálva valamennyi kérelem, és hogyha ez megtörténik, azt követően az egyes döntéseket már nagyon gyorsan meg lehet hozni. Tehát ez a január 31. mindenképpen célirányos mindenki számára, mind a fogyasztók, elsősorban a fogyasztók biztonságát növelné, ugyanakkor a szolgáltatók is jobban tudnák kalkulálni a jövő évi működésüket.

A következő pont, amihez szólni szeretnék, az a 10. ajánlási pont. Ez igazából egy elvi vita. A rendszerhasználati díjaknak, a csatlakozási díjnak és a különdíj ellenében végezhető egyéb szolgáltatások díjainak az előterjesztés szerint meg kell felelniük az átláthatóság, az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvének. Nem sérti a megkülönböztetésmentesség elvét az, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók az önálló érdekérvényesítő képesség terén fennálló, a többi felhasználóhoz képest hátrányosabb helyzetének ellensúlyozása érdekében a rendszerhasználati díjak az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére differenciáltan kerülnek meghatározásra. Ez egy nagyon szép mondat, és abszolút piacszerű, csak az a kérdés, hogy pont most, amikor a kormány nagyon radikálisan avatkozott be a piac működésébe, egy energiaár-moratórium felállításával, amit végül sajnos mindannyiunk bánatára nem sikerült tartani, tehát sor került egy nem elhanyagolható gázáremelésre, akkor miért tetézzük ezt a folyamatot azzal, hogy az ország nehezebben elérhető területein lakó fogyasztókat e szerint a megközelítés szerint egy magasabb rendszerhasználati díjban részesíti a szabályozás. Én úgy gondolom, hogy ez minden sűrűbben lakott településnek, mint Budapest is, nagyon jól hangzó és kedvező megközelítése a rendszerhasználati díjnak és egyéb díjak felszámíthatóságának, ugyanakkor a kormány által korábban hangoztatott igazságossági megközelítést és azt, hogy a rezsidíjak ne képezzenek akkora terhet a családok számára, ennek nem biztos, hogy megfelel ez a passzus.

Úgyhogy mi úgy gondoljuk, hogy ennek a lépésnek nem biztos, hogy most van itt az ideje, és különösen nem így, hogy születik egy kétszázvalahány oldalas átfogó, nagy energetikai törvény, amelyet ma délelőtt tárgyalt a gazdasági bizottság, nagyon helyesen a minisztérium előterjesztésében, és ettől majdnem függetlenül - nem tudom, a minisztérium mennyit tud erről az előterjesztésről, amelynek a részletes vitája most folyik - két, egyébként biztosan kiválóan előkészített képviselői indítvány keretében a Ház tárgyalja ezeket a nagyon is fundamentális dolgokat, és nem biztos, hogy ebben a tárgyalási metódusban ezeket a koherenciát érintő kérdéseket minden részletében mérlegelni tudja a döntéshozó, jelen esetben a parlament. Tehát mi arra teszünk javaslatot, hogy erre a változtatásra ne most kerüljön sor, hanem egyszerűen később vagy egy átfogóbb törvénymódosításban.

Hasonlóan, a 11. pontban mi nem javasoljuk, hogy az ITO-t, tehát az Independent Transmission Operating System betűszó hatálybalépését ez a képviselői indítvány kiiktassa. Tehát van két javaslat, jelenleg van egy olyan hatályos szabályozás, amellyel eleget lehet tenni az Unió ez irányú jogalkotási kötelezettségének. Ezt most ez a képviselői indítvány megszüntetésre javasolja, ugyanakkor még nincs elfogadva a másik törvényjavaslat, amelyiket, mint említettem, ma délelőtt tárgyalta a gazdasági bizottság, és a Ház elé fog kerülni. De mindenképpen egy olyan állapot tud kialakulni ezen kettős indítvány által, ami egy szabályozatlanságot eredményez az ITO tekintetében, amit semmiképpen nem tartunk szerencsésnek, és nem tartjuk olyannak, ami, mondjuk, az uniós elnökség indulása idején a bizalmat az országgal szemben különösebben erősíteni tudná, hogy szabályozatlanná válik egy olyan terület, aminek a megoldására az uniós jogalkotás joggal támaszt feladatokat az ország számára, és itt képviselői indítvány keretében ennek a megoldását, ha csak lehet, hogy átmeneti jelleggel is, de hatályon kívül helyezné az Országgyűlés.

Tehát az a javaslatunk, hogy ezek kerüljenek ki az előterjesztésből, maradjon érvényben a szabályozás egészen addig, amíg a következő, ezt a kérdést rendezni hivatott, és a parlament által elfogadott szabályozás érvénybe nem lép.

(23.50)

Tehát ne itt kerüljenek hatályon kívül a jelenleg megoldást jelentő szabályozási elemek, hanem a másik előterjesztésnél, amely ezt megnyugtató módon rendezni tudja. Szerényen szeretnénk kérni, hogy amennyiben ezeknek az összefésülésére mód van a két törvényjavaslatban, akkor ezt a tárca és az előterjesztők végezzék el, a mi előbbiekben ismertetett módosító javaslataink figyelembevételével.

Köszönöm a figyelmet. (Dr. Varga László tapsol.)




Felszólalások:  Előző  503  Következő    Ülésnap adatai