Felszólalás adatai

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Fura helyzetben vagyunk azzal, hogy rendkívüli helyzet az, hogy az általános és a részletes vitát a tisztelt Ház egyszerre folytatja le, így mi, kereszténydemokraták azt a megoldást választottuk, hogy kvázi az általános vita szerinti felszólalást Vejkey Imre képviselőtársam mondta el, én pedig ismertetni fogom mind a két törvényhez beadott módosító indítványunk lényegét, így egyszersmind eleget teszünk az általános és a részletes vita követelményeinek is.

Mindezek előtt szeretném kihangsúlyozni, tökéletesen egyetértek azzal a törekvéssel, hogy a bírói eljárások elhúzódása ellen az égadta világon mindent meg kell tenni, amire lehetőségünk van. Én 1994 óta számtalan ilyen vitában vettem részt, több-kevesebb sikerrel tudtuk az ügyet előbbre vinni. Abban reménykedem, hogy ez a jövőben is így lesz, de azért most nem fogom módosító indítvánnyal alátámasztani ügyvédi mivoltomat, de szeretném kihangsúlyozni, abban tökéletesen egyetértek az előttem szóló Bárándy Gergely képviselőtársammal, hogy a bírósági ügyek elhúzódásáért arányaiban a legkisebb felelősség az ügyvédi kart terheli.

Nem akarok az ügyvédi gyakorlatomból példát hozni, de azért egy nagyon képletes példát szeretnék a tisztelt Ház előtt elmondani, ami a mentelmi bizottsági eljárások során vált ismertté. Egyik képviselőtársunk ellen tárgyalás mellőzésével ügyészi indítványra hozott végzést a bíróság, és intézkedést alkalmazott vele szemben, amit az adott képviselő nem fogadott el. Közel két esztendővel ezelőtt beadott kérelmében kérte, hogy tűzzék ki az ügyet tárgyalásra. Az emlékeim szerinti 2008. februári kérelmét a bíróság azzal honorálta, hogy 2010 augusztusában már ki is tűzte az ügyet. Semmilyen ügyvédi közreműködés, hókuszpókusz nem járhatott közre abban, hogy a kérelem és a tárgyalás kitűzése között több mint két esztendő teljen el. Ezt szerettem volna előrebocsátani.

A másik, amivel nem értek egyet - de ezzel kapcsolatban nem tettem módosító indítványt -, hogy végső fokon az igazságszolgáltatás mégsem favágás. Ha valami olyan dolog történik, hogy például a meghatalmazott védő kocsija elakad Komáromnál az autópályán, és nem ér le Győrbe az ítélőtáblára, egy betárgyalt ügyben az adott bíróság kirendel egy helyettest, akkor az még jogszolgáltatásnak sem minősül, nemhogy igazságszolgáltatásnak. Egyébként azt is megkérdőjelezem, hogy a kirendelt védő három perccel a tárgyalás elkezdése előtt jó szívvel elvállalhatja-e. Remélem, hogy azok az intézkedések, amelyek ebben a jogszabályban vannak, nem fognak gyakran alkalmazásra kerülni, és nem lesznek ilyen problémák. De azért hoztam a példát, mert meggyőződésem szerint nem emiatt húzódnak az ügyek.

Mind a két tárgyalt törvényhez terjesztettünk elő Cser-Palkovics András képviselőtársammal módosító indítványt. Az egyik - ez az egyszerűbb, s ezt sokkal egyszerűbb ismertetni is -: a bíróságok elnevezéséről és székhelyéről szóló T/1865. számú törvényjavaslathoz az illetékességi szabálynál a helységek felsorolásában nagyon sok adminisztratív baki volt. Ezt javítottuk ki, de érdemben, sőt az egész jogszabály szellemében semmi változás nem történik. Kizárólag technikai kérdésről van szó.

A másik kérdés egy nagyobb falat, amelyik a T/1864. számú törvényjavaslathoz lett előterjesztve. Én ennek csak bizonyos részeit szeretném ismertetni egy kisebb bevezető után, annál is inkább, mert ez a módosító indítvány 40 oldal.

(19.10)

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy Bárándy képviselő úr elmondta, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elkezdett egy elméleti munkát, és ezt a munkát folytatták. Ezt annak idején még Lomnici elnök úr kezdte el, ahogy mondta Bárándy képviselő úr, aztán ez befejeződött, a befejező aktuson már a mai Országgyűlés által delegált képviselők voltak jelen, és a mai kormány képviseletében jelen volt az igazságügy-miniszter úr is, és jelen volt a körünkben lévő államtitkár úr is. Ilyen előzmények után azzal az elhatározással, hogy a bírói eljárás gyorsításra kerüljön, került előterjesztésre ez a törvényjavaslat, amelyik előttünk van. Valamennyiünk előtt ismert, hogy ez valahogy, ha jól emlékszem, valamikor december 6-7-e táján - bocsánat, 7-e kedd volt -, előtte való pénteken került beterjesztésre, ugyanis a házbizottság előtti megállapodás szerint az Országgyűlés plenáris ülése úgy döntött, hogy ma lesz egységes vita, és ezért nem kezdődött el a vita múlt hét hétfőn. Ennek azért van jelentősége, mert most december 7-én az Országos Igazságszolgáltatási Tanács az előterjesztett törvényjavaslatot a megtartott ülésén megtárgyalta, és konzultációkat folytattunk ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ennek a konzultációnak az eredménye az alapja annak a 40 oldalas módosító javaslatnak, amit mi most előterjesztettünk.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal kapcsolatban fölmerült az a kérdés, a törvényjavaslat egy vagylagos megoldást tartalmaz azzal, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jelenlegi 9 megválasztott bíró tagjának a mandátuma végéig maradna ez a létszám bírói szempontból. Maradna a Legfelsőbb Bíróság elnöke mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, és átmenetileg a tanács 16 főre bővülne azzal, hogy a költségvetésért felelős miniszter is tagja lenne az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak. A törvényjavaslat arra hivatkozik, hogy majdan, a mandátum lejárta után a választottbírák számát csökkenteni kell eggyel, s akkor áll helyre ez a 15-ös szám.

Mi azt indítványozzuk Cser-Palkovics András képviselőtársammal, hogy ezt a kettősséget vegyük ki a törvényjavaslatból, bővüljön ki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létszáma 16 főre, változatlanul maradjon az, hogy 9 tagot a bírák választanak, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke változatlanul a Legfelsőbb Bíróság Országgyűlés által megválasztott elnöke legyen, legyen tagja a tanácsnak az igazságszolgáltatásért felelős miniszter, a költségvetésért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke és az Országgyűlés két bizottsága által, jelenleg a számvevőszéki és költségvetési bizottság által delegált tagja és az alkotmány- és igazságügyi bizottság által delegált egy tagja. Tehát a kettősséget megszüntetnénk, és ez a 16 fő maradna.

Egy nagyon lényeges kérdés a jogegységi döntések kérdésköre. Emlékeztetni szeretném a tisztelt Házat arra, hogy annak idején az Alkotmánybíróság többször kísérletet tett arra, hogy a jogegységi döntések tekintetében felülvizsgálati jogkört igényelt magának. Ezt a kérdést az én megítélésem szerint a 2010. őszi alkotmánymódosítás és jogalkotási törvény helyre tette azzal a felsorolással, hogy a jogegységi határozat nem tartozik a jogszabályi felsorolásba, ebből adódóan a jogszabályi felülvizsgálati lehetősége is megszűnik. De ezzel ez a kérdés nem nyert teljes tekintetben megoldást. Mi azt indítványozzuk ezzel a módosító indítványunkkal, hogy a jogegységi döntések tekintetében a teljes eljárás a törvényjavaslatból maradjon el, ezt a kérdést a most beterjesztett törvényjavaslat egyáltalán ne érintse. Ahogy itt a tisztelt Ház előtt is szóba került, az alkotmányozás során és az alkotmány elfogadását követően amúgy is sorra kell kerülnie egy olyan jogalkotási periódusnak, amikor a bírósági szervezeti törvényt újra kell gondolni, a bírói jogállási törvényt újra kell gondolni, és ennek a későbbi jogalkotásnak a feladata legyen az, hogy ezt a jogegységi döntési eljárást és magát az egész kérdést rendezze. Úgy ítéljük meg, hogy ennek a mostani foltozgatása talán nem vezetne kellő eredményre.

Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a vezérszónoki időnk a végéhez közeledik, én itt most befejezném, és azt kérném, hogy ezekben a most említett kérdésekben a tisztelt Országgyűlés támogassa az előterjesztett módosító indítványunkat, és a későbbiek során majd rendes felszólalásként fogom folytatni az előadást.

Köszönöm szépen. (Taps.)