Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém), a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány és a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség célja közös: a cél az, hogy a bírósági eljárások hatékonysága növekedjen, az emberek azt érezzék, hogy igazi jó értelemben vett közszolgáltatássá válik a bírósági eljárások tevékenysége. Én jómagam most, ebben a felszólalásban szintén a büntetőeljárások területén tett intézkedések, illetve azok tervei közül emelnék ki néhányat.

A Magyar Köztársaság ellen többször nyújtottak be már kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amelyben a kérelmező azt panaszolta, hogy az eljárás hossza összeegyeztethetetlen volt az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. §-ának (1) bekezdésében lefektetett ésszerű idő követelményével. A 6. § (1) bekezdése kimondja: mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a bíróság ésszerű időn belül tárgyalja és hozzon határozatot az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. A benyújtott kérelmek alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította azt, hogy az ügyekben az eljárás túlzottan hosszú volt, és nem felelt meg az ésszerű idő követelményének, ezért az egyezmény 6. §-ának (1) bekezdését megsértették. Mindezekre figyelemmel, mivel a benyújtott törvényjavaslat a büntetőeljárások gyorsabbá tételét kívánja elérni, mindenképpen támogatandó.

Tisztelt Ház! Jelentős az eljárást gyorsító módosítás, hogy a javaslat lehetővé teszi, hogy az ügyész már a vádiratban indítványozhassa a tanú vallomásának felolvasását abban az esetben, ha a tanú vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a tanú tárgyaláson való megjelenését nem tartja indokoltnak, vagy a tanú tárgyaláson való megjelenése aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges. A büntetőeljárások elhúzódásának egyik oka az, hogy a bíróság által megidézett tanúk a tárgyaláson nem jelennek meg. A tanú vallomása azonban kiemelkedő jelentőségű bizonyítási eszköz a büntetőeljárásban. Ritka az olyan büntetőeljárás, amelyben a tényállás megállapítása és bizonyítása tanúvallomás nélkül történik.

A tanút a nyomozás során ki kell hallgatni, vallomásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jogalkalmazói tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben nem indokolt a tanú tárgyaláson történő ismételt kihallgatása, mert vallomása nem ügydöntő jelentőségű az ügyben, vagy mert a korábban tett vallomását senki sem vitatja. Meg kell említeni továbbá azt az esetet is, amikor a külföldi állampolgárságú tanút eljárási jogsegély keretében külföldön hallgatják ki, vagy Magyarországon hallgatják ki, majd a kihallgatását követően külföldre, vagyis hazautazik, de a tárgyalásra már nem jön el, és ha az idézésnek nem tesz eleget, a bíróságnak nincs lehetősége vele szemben szankciót alkalmazni.

Az ügyész az ilyen esetekben is rendszerint indítványozza az általa benyújtott vádiratban a tanú megidézését, mivel a büntetőeljárásban a bizonyítási teher az eljáró hatóságokra hárul. A bizonyítási kötelezettség a büntetőjogi felelősség eldöntéséhez szükséges valamennyi tényre kiterjed. E tények között tehát ott vannak mind a bűnösségre, mind az ártatlanságra vonatkozó adatok. Az ügyészség ezt szem előtt tartva teszi meg bizonyítási indítványait, például a tanúk idézésére tett indítványait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyértelműen az eljárások gyorsítását szolgálja a javaslatban foglalt módosítás következtében az a törvény által nyújtott lehetőség, hogy az ügyész ne kizárólagosan a tanú idézését indítványozhassa, hanem a tanú vallomásának felolvasását is.

(18.10)

Az eljárás egyéb résztvevőinek jogai ettől nem sérülnek, hiszen például a vádlott vagy a védő - mint a hatályos szabályok értelmében eddig - továbbra is indítványozhatják a tanú kihallgatását az ügyészi indítvány ellenére is. A javaslatban foglalt módosítás következtében az ügyek egy részében kiküszöbölhető lesz az eljárások elhúzódásának egyik oka, valamint a tanú bíróság előtti megjelenésével járó költségek is megtakaríthatóvá válnak.

Tisztelt Ház! A javaslat az eljárások időszerűségének javítása érdekében a hatályos szabályozás szerint 60 napot lerövidítve 30 napban határozza meg azt az időt, amely alatt a tanács elnökének meg kell vizsgálnia, hogy helye van-e az eljárás folytatásának, vagy felmerül-e olyan törvényi akadály, amely miatt a tárgyalás feltételei hiányoznak. Ezzel megteremti az összhangot a tárgyalásmellőzéses eljárás határidejével is. A bíróság az ügynek a bíróságra érkezésétől számított 30 napon belül hozhat tárgyalás mellőzésével végzést. Mivel a bíróság már nemcsak ügyészi indítványra, hanem hivatalból is eljárhat tárgyalásmellőzéses eljárásban, ahhoz, hogy a törvény által előírt határidőn belül hozhasson határozatot, szükségszerű, hogy az ügy iratait a bíróságra érkezést követő 30 napon belül megvizsgálja. A javaslatban foglalt módosítás tehát támogatandó.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat újraszabályozza a vádlott korábbi vallomása felolvasására vonatkozó szabályokat, és a felolvasás helyett fő szabállyá a vallomás ismertetését teszi. A hatályos szabályozás a büntetőeljárási törvényben több helyen előírja a korábbi vallomások felolvasását, nem elégedvén meg azok ismertetésével. Az ügyek egy részében a vallomások teljes felolvasása nem jelent problémát. A terjedelmesebb vallomások esetében azonban a vallomás felolvasása több tárgyalási napot is igénybe vehet. A nagyszámú vádlottal szemben több éven keresztül folytatott nyomozást követő bírósági eljárásban jelentős problémát jelentenek azok a rendelkezések, amelyek szerint a vádlott vallomását minden esetben fel kell olvasni.

Jelentősen gyorsíthatja tehát az eljárásokat a javaslat szerinti azon módosítás, amely elsődlegesen a vallomások ismertetését írja elő azzal, hogy az eljárás egyéb résztvevői, amennyiben szükségesnek látják, indítványozhatják a vallomások felolvasását. Azzal, hogy a bíróságnak esetlegesen nem kell több tárgyalási napot is a vallomások felolvasásával töltenie, hanem ismertetheti a vallomások lényegét, ami jóval kevesebb időt vesz igénybe, az eljárások hamarabb befejeződhetnek, ezért a javaslat szintén támogatandó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Támogatandó a javaslatnak az a rendelkezése is, amely a feljelentéskiegészítés rendelkezéseit módosítja. Az eljárás kezdeti szakaszában igen rövid határidő alatt kell dönteni a nyomozás megtagadásáról vagy elrendeléséről. Ha ebben a kérdésben a rendelkezésre álló adatok alapján megnyugtatóan állást foglalni nem lehet, akkor feljelentés kiegészítésére ad lehetőséget a törvény.

A hatályos szabályozás értelmében a feljelentéskiegészítés keretében a feljelentő nem hallgatható ki. Előfordul azonban, hogy a feljelentés nem egyértelmű, vagy kézzel írott formában teszik meg, ami nem mindig olvasható, ezért a feljelentésben foglaltak pontosítása végett szükségessé válhat a feljelentő meghallgatása. A javaslatban foglalt módosítás ezt teszi lehetővé a nyomozó hatóság számára. A módosítás elfogadásával elkerülhetővé válik, hogy indokolatlanul nyomozás elrendelésére, majd megszüntetésére kerüljön sor.

A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXXIII. törvény 2009. augusztus 13-ai hatállyal a fokozott ügyészi felügyeletre vonatkozó szabályokat bevezette a büntetőeljárási törvénybe. A fokozott ügyészi felügyelet speciális módja az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolatának. Lényege, hogy az ügyész folyamatosan, havonta a nyomozás iratainak teljes körű megvizsgálásával ellenőrzi a nyomozás menetét, szükség esetén intézkedik, utasításokat ad.

Azt, hogy az ügyésznek mely ügyekben kell fokozott ügyészi felügyeletet gyakorolnia, szintén a törvény határozza meg. Az elmúlt egy év jogalkalmazói tapasztalata azonban megmutatta, hogy az ilyen irányú törvényi megkötöttség akadálya a hatékony és a gyors eljárásnak. Az ügyészek évente átlagosan mintegy 7 ezer ügyben gyakorolnak fokozott ügyészi felügyeletet. Az ügyek havonkénti felülvizsgálatát előíró törvényi kötelezettség ezt a munkaterhet szükségtelenül megnöveli. Ezért támogatandó a javaslatnak az a rendelkezése, amely az eljárások időszerűségének javítása érdekében hatályon kívül helyezi a büntetőeljárási törvényben a fokozott ügyészi felügyeletre vonatkozó szabályokat.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ezekből a felvetésekből is látszik, hogy a kormány egyértelmű szándéka a bírósági eljárások hatékonyságának növelése, az eljárások időtartamának jelentős csökkentése. Mindehhez kérem minden parlamenti párt támogatását.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)