Felszólalás adatai

DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy figyelemmel követem és követtem a költségvetés vitáját mind a költségvetési bizottságban, mind itt a plenáris ülésen. Szomorú vagyok, mert úgy látom, hogy nagyon sokszor az üléspont határozza meg az álláspontot. A költségvetés vitája alatt zajlik egy egészen más, egy koncepcionális vita is, ez pedig arról szól, hogy létezik-e másik út a gazdaságpolitikában. Létezik-e másik út, vagy csak a megszorítások lehetősége vár ránk? Vitáról vitára arról próbálnak meggyőzni minket, hogy csak a román, görög vagy ír megszorítások útja az üdvös. Valójában azt hiszik, hogy a magyar lakosság kibír még egy 20 százalékos jövedelemcsökkentést? Vajon akkor hányan tüntetnének a Parlament előtt? Vajon akkor mit nyilatkozna az ellenzék? Vagy a rövid távú politikai érdek felülírja az egész ország érdekét?

Tisztelt Képviselőtársaim! Van ennek a költségvetésnek egy jellemző sajátossága is: hosszú idő óta először valós számokat tartalmaz. Már ez önmagában is érték. A kormány szembe mert nézni a valósággal, és be kell ismernem, hogy ez a valóság elég ijesztő volt. A trükkök százait a volt kormány már eljátszotta. A 2011. év költségvetését 3 százalék alatt kell tartani, ezt mindnyájan tudjuk.

(16.20)

Ez a kiindulópont, ami segít az IMF halálos öleléséből megszabadulni.

Hadd térjek rá egy példával a nehéz helyzetre, és hadd illusztráljam ezt egy helyi példával! Mosonmagyaróvár önkormányzatának költségvetését, ha alapul veszem, akkor azt tapasztalom, hogy ha a város összes adóbevételét beleteszem az egyik kalapba, a másikba pedig az intézményi költségvetésünket, akkor 350 millió forint hiányt tapasztalok. Ha nem teszek semmit, csak ugyanazt, amit az elődöm tett, akkor a ciklus végére plusz másfél milliárdos hiánnyal csődbe juttatom a város költségvetését.

Mit tehetek hát, hogy elkerüljem ezt a vészhelyzetet? Vállalkozásokat csábítok Mosonmagyaróvárra, hogy több legyen az adóbevétel. Hogy én ezt sikerrel tehessem meg, a kormánynak olyan vállalkozási környezetet kell teremteni, ami kívánatos a befektetni akaró vállalkozásoknak. Támogatnám én is a város eszközeivel, de a város adósságterhe már így is nagyon nagy. A jövő tétje tehát az, hogy képes lesz-e Magyarország és Mosonmagyaróvár is kitörni az adósságcsapdából.

A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás növelése áll, a költségvetés stabilitásának megtartása mellett. E célok elérése érdekében már 2010 második félévében intézkedések történtek. Ezek központjában az új Széchenyi-terv célkitűzésével összhangban, a gazdaság növekedési potenciáljának növelése érdekében a vállalkozási tevékenység serkentése és a versenyképesség növelése áll, kiemelten a magyar kis- és középvállalkozások tekintetében. Sok, elsősorban a kkv-szektor beruházásait támogató új állami intézkedés, így a Széchenyi-kártya, kedvezményes társasági adókulcs hatása is 2011-től jelentkezik majd. A kormány szándéka az, hogy a kkv-szektor erősítése céljából az igénybe vehető EU-források meghatározó részét is e területre csoportosítsa át. Ezen túlmenően számítani lehet arra is, hogy a jelenlegi kedvezőtlen hitelkörnyezet enyhül, így a vállalati hitelkihelyezések emelkedhetnek.

Az új Széchenyi-terv keretében az uniós források átcsoportosításra kerülnek a növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre. A vállalkozások pénzügyi forrásokhoz juttatását a hitelezési lehetőségek javításával, a költségvetési garanciakeretek bővítésével, továbbá a Széchenyi-kártya hitelprogram kiterjesztésével is segíti a kormány. Az üzleti környezet fejlesztésének fontos célkitűzése továbbá az adminisztrációs kötelezettségek csökkentése, a kisebb, hatékony állam kiépítése. Cél, hogy az új rendszerben a vállalkozások és az önkormányzatok számára minimálisra csökkenjen a pályázatokkal kapcsolatos adminisztráció, ezzel is ösztönzést nyújtva a vállalkozásfejlesztéshez.

Az új Széchenyi-terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésére támaszkodik, tekintve azonban az államháztartás jelenlegi helyzetét, az új Széchenyi-tervben az állam alapvetően az uniós forrásokkal vehet részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében, ezért át kell alakítani az uniós források elosztásának és pályázatainak rendszerét. Az eddigi kínálati politika helyett a vállalkozók terveit, vagyis keresletét kell a középpontba helyezni. Csökkenteni kell a pályázatok számát, és szintén nagymértékben egyszerűsíteni kell a pályáztatási eljárásokat, valamint a pályáztatási intézményrendszert.

Nincs más út, csak előre, tartja a mondás. Én olyan költségvetést akarok támogatni, amely biztosítja a gazdaság növekedését, ösztönzi a beruházásokat, ezáltal munkahelyeket teremt, munkát és megélhetést biztosítva az embereknek. Biztatom erre önöket is.

Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)