Felszólalás adatai

SZÓLLÁTH TIBOR ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A víz- és környezeti károk elhárításával kapcsolatos módosításokhoz szeretnék hozzászólni, annál is inkább, hiszen szinte az egész Alföld belvíz alatt van, és tulajdonképpen azt lehet látni, hogy bár az elmúlt napok időjárása ezt tompítani fogja, hiszen a hideg időjárás valamelyest ezt a helyzetet javítani fogja, de hosszú távon mindenképpen arra kell fölkészülnünk, hogy nagyon komoly belvízi védekezés áll előttünk. Én egy szűkebb problémát is szeretnék fölvetni, mert általában, amikor belvízi védekezésről beszélünk, akkor mindig nagy pénzekről, milliárdokról beszélünk, és egy olyan problémára szeretném fölhívni a figyelmet, ami tulajdonképpen jórészt pénzügyi beavatkozás nélkül jelentős segítség lehetne egy térségnek.

Tulajdonképpen Észak-Hajdúság helyzetét szeretném megvilágítani, ahol közel 100 ezer hektárnyi problémát tudnánk megoldani azzal, hogyha a Keleti-főcsatorna mint befogadó megnyílhatna a felszíni vizek befogadására. A negyvenes években a Nyugati- és a Keleti-főcsatorna megépítésével az akkori kornak megfelelően nagyon szépen tudták rendezni ezt a helyzetet, viszont a hetvenes években a Keleti-főcsatornának a vize mint ivóvízbázis került előtérbe, és ez tulajdonképpen lehetetlenné tette a felszíni vizeknek a Keleti-főcsatornába való bevezetését. Ez a mai napi szintjén már ott tart, hogy csak négyezer ember ivóvízkérdését kell megoldani, hiszen Debrecen - mint nagy felszíni vízre korábban igényt tartó település - nem tart ilyen jellegű igényt már erre a szolgáltatásra, sőt tulajdonképpen a négyezer embernek is el tudná látni rétegvizekből az ivóvíz-szolgáltatását. Még egyszer hangsúlyozom, 100 ezer hektárnak a belvízelvezetését lehetne megoldani, és ráadásul gravitációs úton, ami azt jelenti, hogy nagyon jelentős anyagi ráfordítás nélkül ezt a helyzetet kezelni kellene.

Ma ott tartunk egyébként, hogy a településeken belül a vizek útja szabad, de befogadó hiányában, hiába rakjuk rendbe a városon belül a víz útját, nincs hova mennie ennek a rengeteg mennyiségű víznek. Az elmúlt évben Hajdúnánás és környezetében a szokásos csapadékmennyiség 170 százaléka esett, és most már nemcsak a külterületi termőföldek és tanyák, hanem a belterület is jelentős mértékben veszélyben van.

Még egy dologra szeretném fölhívni a figyelmet. Tulajdonképpen azzal, hogy mindig ad hoc jelleggel és akkor próbálunk meg védekezni, amikor már a veszély előállt, ez azt jelenti, hogy elköltjük ugyanazokat a pénzeket, csak sokkal kisebb hatékonysággal, hiszen most is munkában állnak a gépek, és dolgoznak, takarítják ezeket a csatornákat, de el lehet képzelni, hogy ilyen körülmények között milyen hatékonysággal.

Még egyszer arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy akár nagyobb költségvetési átcsoportosítás nélkül is odafigyeléssel ha egyébként tudnánk rendezni a másik nagy problémát, ami pedig arról szól, hogy a magyarországi belvízelvezető csatornák hálózata mind kezelői, mind tulajdonosi szempontból megosztott ellentmondásos érdekektől, eltérő tulajdonosi struktúra a jellemző rá. Ezt a fajta koherenciazavart is mindenképpen orvosolni kellene, orvosolni kellene azt, hogy a környezetvédelmi szempontból, vízügyi szempontból és mezőgazdasági szempontból hogyan és miképpen fogjuk használni ezeket a befogadókat.

Még egyszer szeretném indítványozni Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és az egész Észak-Hajdúság érdekében, hogy a Keleti-főcsatorna mint befogadó legyen megnyitva. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)