Felszólalás adatai

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés részletes vitájához is számos módosító javaslatot nyújtottunk be, ezek során, bár elméletileg a költségvetés szerkezeti hibáit sajnos már nem áll módunkban korrigálni, mi mégis megpróbálunk minden lehetőséget és leleményt felhasználni annak érdekében, hogy ezeket az alapvető szerkezeti problémákat orvosolni lehessen, és elmondhassuk érveinket eme orvoslás indokoltsága mellett, nem is elsősorban azért, hogy az LMP-s módosítók a jogalkotás gyakorlatává váljanak, hanem elsősorban az ország érdekében próbálnánk meg ezt megtenni.

Az első ilyen csomag a szolidáris és munkaközpontú bevételi szerkezet kialakítása a költségvetésben. Itt felmerül, hogy ezt hogyan lehetne megtenni. Például az Egészségbiztosítási Alap járulékokon keresztüli támogatását szeretnénk mi más forrásból megoldani, és ezt csökkentenénk, ami egyben egy járulékcsökkentést is jelentene, magával vonna. Itt szeretném egy friss hírre felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét - talán olvasták -: Magyarországon az európai átlagnak megfelelő a foglalkoztatás a legtöbb képzettségi kategóriában, leszámítva az iskolázatlanokat. Az iskolázatlanok körében egész Európában Magyarországon gyakorlatilag a legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje. Ez az az alapvető foglalkoztatáspolitikai célkitűzés, illetve probléma, amit a kormánynak orvosolnia kellene.

Ha már feltétlenül a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése az, ami ezt a célt hivatott lenne szolgálni, akkor azt gondolom, hogy világos és egyértelmű, hogy a felsőbb társadalmi osztályok terhét csökkentő felső szja-kulcs eltörlése helyett egy járulékcsökkentés sokkal jobban szolgálná ezeknek a munkanélküli rétegeknek a munkaerőpiacra való visszakerülését, és ez az, ami képes lenne az önök modelljében, az önök modelljén belül maradva beindítani azt a gazdasági növekedést, munkahelyteremtést, ami egyben költségvetési bevételekkel is járna. Úgyhogy ezért mindenképpen ajánlanám a figyelmükbe utolsó utáni pillanatban is ezt a megoldást, ami ismerős kell hogy legyen önöknek is a saját kampányukból.

Ennek a másik oldala a társaságiadó-kulcs visszamódosítása lenne 200 milliárd forint értékben. Mivel szerintünk a jelenlegi gazdasági és költségvetési helyzetben nem megengedhető, de társadalmilag nem is igazságos, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat alig érintő társasági adót csökkentsük, a nagyvállalati szféra közteherviselését gyakorlatilag visszafogjuk, ezt mi nem tartjuk semmiképpen sem elfogadhatónak.

Egy következő elem, amit már szintén ismertettünk, de hátha utolsó utáni pillanatban felfigyelnek rá: a költségvetési hiány, amelyet az önök adócsomagja keletkeztet, egy nagyon súlyos terhet jelent a magyar költségvetésnek. Olvashattuk is Matolcsy György nyilatkozatát, jönnek a 600-800 milliárd forintos megszorítások jövőre, a rokkantnyugdíjasok körét csökkenteni kívánják, meg még egy rakat helyen terveznek megszorításokat, úgyhogy itt kibújt végre a lóláb. Nagyon örülünk, hogy végre világos és egyértelmű a kommunikáció. (Babák Mihály: Kilóg a lóláb.) Kilóg a lóláb, igen, köszönöm szépen, nagyon fontos módosítás volt, köszönöm, lényeglátó.

A második csomag szintén a munkahelyteremtést érinti. Ez egy foglalkoztatásfejlesztő módosító csomag lenne. A szerkezetátalakítási alap terhére növelnénk azoknak az intézményeknek a kereteit, amelyek az aktív foglalkoztatáspolitika eszközeként képesek lehetnek a munkahelyteremtésre, így a regionális munkaügyi központok, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség költségvetését növelnénk. De hogy egy másik kategóriát említsek: szeretnénk, ha növekedne a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek költségvetése, és szeretnénk, ha több pénz lenne az éghajlatvédelmi stratégia végrehajtására is, és szeretnénk növelni a fogyasztóvédelmi hatóság felújítását.

Külön kiemelném egy jelentős módosító tételünket, ez pedig a lakótelepek és környezetük felújítása, amelyre itt most rövid távon ebben a módosítóban 3400 millió, azaz 3,4 milliárd forintot tudnánk elkülöníteni. Az energetikai célú épületfelújítások keretének megnövelését mindenképpen elengedhetetlennek tartjuk. Ha bármennyire is komolyan gondoljuk egyik oldalon a fenntarthatóságot mint alapkövetelményt, a másik oldalon a munkahelyteremtést, mert ezek eléggé munkaerő-intenzív beruházások, hadd emeljem ki az orosz gáztól való függés csökkentését, ami talán önöknek is egy kedves célkitűzés lehetne.

A harmadik módosító csomagunk, amit szeretnénk alázattal a figyelmükbe ajánlani, a közösségi gazdaság megerősítését szolgálná. Ezen belül mindenképpen növelnénk a közösségi közlekedés összehangolására és akadálymentesítésére fordítható összegeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül maradva. A közösségi közlekedés fontosságát nem kell ecsetelni. Az LMP programjának egy nagyon régi eleme már ez. A különböző közösségi közlekedési módok összehangolása egy megkerülhetetlen feladat. Csak így tud a közösségi közlekedés alternatívájává válni a személygépkocsi-használatnak. Ugyanígy a közúti forgalom csökkentését, egy egészségesebb, tisztább, zajmentesebb környezetet és olcsóbban fenntartható úthálózatot jelent a teherforgalom vasútra terelése, erre is adnánk pluszforrásokat. Végül: megerősítésre szorul az energiaközpont is, ami reményeink szerint már a közeljövőben igen nagy méretű programok végrehajtását fogja lehetővé tenni az energiahatékonyság javítása terén.

(14.30)

De ha már alapvető szerkezeti kérdéseket próbálunk meg orvosolni az utolsó utáni pillanatban a második körös módosítókkal, akkor néhány apró, ugyanakkor jelzésértékű módosítót a Nyugdíj-biztosítási Alappal kapcsolatban szintén indokoltnak tartunk újra megfogadni. Tegnap az Országgyűlés elfogadta azt, amit elfogadott, ugyanakkor továbbra sem mindegy, hogy az eddig el nem tapsolt felhalmozásoknak mi lesz a sorsa, és az sem mindegy, hogy az eddig az állami rendszeren belül lévőknek mi lesz a pénzével, hogyan fogják tudni a pénzük sorsát követni, illetve hogy a visszalépők hogyan tudják majd nyomon követni a pénzük sorsát.

Az LMP javaslata ezzel kapcsolatban már két éve ugyanaz, a névleges egyéni számlák rendszerét vagy a svéd modellt - ami már talán nem is szitokszó - kell kiépíteni. Ennek a rendszernek azonban költségei vannak, ezért újra felkínáljuk önöknek a lehetőséget, hogy a kormányzat postaköltségre szánt összege 150 milliós csökkentésével a névleges egyéni számlák fedezeti alapját teremtsük meg, 78 millió forinttal megnövelve az erre rendelkezésre álló keretet, valamint a névleges egyéni számlák nyilvántartási rendszerének és szervezetének létrehozására is különítsünk el 307 millió forintot. Azt gondolom, nem kell különösebben érvelni amellett, hogy ezek meglehetősen komplex rendszerek, nem árt, ha a kormány ezek érdemi előkészítésére félretesz némi pénzt. Ezzel is megnyugtathatja az igencsak felkorbácsolt kedélyeket, és biztosíthatja azt, hogy visszaáll a kormányzati gazdaságpolitikába vetett bizalom, ha nem is teljes egészében, de legalább olyan szinten, hogy elkerülhetővé válik a nagyon súlyos államcsőd, illetve az ország finanszírozása, mert jól tudjuk, hogy a nyugdíjreformmal kapcsolatos viták meglehetős mértékben erodálták azt a befektetői bizalmat, amely révén meglehetősen megnövekedik a kamatfelár, a kockázati felár, ezért aztán drágul az államadósság finanszírozása.

Ezekre szeretnénk még egyszer, az utolsó utáni pillanatban felhívni tisztelt kormánypárti képviselőtársaink figyelmét. A nyugdíjbiztosítással és a közösségi gazdaság megerősítésével kapcsolatos javaslataink, vagy a munkahelyteremtés céljából megfogalmazott javaslataink, amiket az előbb ismertettem, szerintem olyan célok, amelyekkel önök is egyetértenek. Bízom benne, ha még egyszer átolvassák ezeket a módosító javaslatokat, akkor az eszközök terén is megegyezésre juthatunk, és az ország érdekében fontos módosító javaslatokat fogadhatunk el a költségvetéshez.

Köszönöm szépen a figyelmet.