Felszólalás adatai

DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt három napban nagyon sok olyan téma volt, ami újra és újra visszakerült a tisztelt Ház elé, és talán nem azért, mert a téma nem súlyos és nem érdekes, vagy nem fontos, hanem azért - és ezen érdemes elgondolkodni -, mert talán olyan kérdéseket feszeget, amelyek ennek a költségvetésnek a kapcsán mindenféleképpen megoldást kívánnak.

Ezért is gondolom, hogy nem lesz unalmas az a néhány gondolat, amit a települési önkormányzatok 2003. évi finanszírozásáról szeretnék elmondani. Annál is inkább fontos ez a Magyar Demokrata Fórumnak, mert a Magyar Demokrata Fórum volt az a kormánypárt, amelyik 1990-ben azt az önkormányzati törvényt megalkotta, amely még ma is működteti az önkormányzatokat. A Magyar Demokrata Fórum volt az kormánypárt, amelyik komolyan vette az önkormányzati rendszert, tisztességgel kistafírozta. A Magyar Demokrata Fórum volt az a kormánypárt '90-94 között, amelyik 100 százalékkal indította el az szja-t, majd 50 százalékkal, majd 30 százalékkal -  '94-ben még mindig 30 százalék volt a szabadon felhasználható összeg.

Miért volt ez fontos a Magyar Demokrata Fórum számára? Azért volt fontos, mert fontosnak tartotta a hatalmi ágak megosztását; fontosnak tartotta a kisközösségeket; fontosnak tartotta a települési autonómiát; fontosnak tartotta a közösségeknek azt az erejét, amire támaszkodni kell, és amely erő az ott lévő döntések kapcsán, az oda telepített eszközökkel és pénzeszközökkel az elmúlt 12 esztendőben bizony nagyon hatékonyan dolgozott, teljesített, annak ellenére, hogy '94 után fokozatosan vonult ki az állami szféra erről a területről.

Ezért tartom fontos kérdésnek az önkormányzati finanszírozásról szólni néhány gondolatot, hiszen ebben a pár percben, a vita végén már nem sok mindent lehet mondani. Igaz, nagyon sok minden elhangzott, ilyen vagy olyan megközelítésből. Hölgyeim és Uraim! Mindenki megkapta az önkormányzati szövetségeknek azt az anyagát, amit ebben az esztendőben a költségvetéssel kapcsolatban az önkormányzati szövetségek, Jászberényben egyébként megalkottak. Nekem szerencsém volt, hiszen abban a szerencsében volt részem ebben az esztendőben is, hogy a költségvetéssel kapcsolatos anyag kidolgozásában, vitájában részt vehettem, és az elmúlt 11 esztendőben részt vettem. Soha ilyen gyorsan nem állapodtak meg az önkormányzati szövetségek azokban a gondolatokban, azokban az üzenetekben, amik ebben az anyagban meg vannak fogalmazva. Én azt szeretném közvetíteni mint az egyik önkormányzati szövetség elnöke, hogy vegye a tisztelt Ház az önkormányzati szövetségek részéről ezt az üzenetet segélykiáltásnak, mert párthovatartozástól függetlenül vettek részt ezen a megbeszélésen a települések.

Hölgyeim és Uraim! Nagyon sok mindennel természetesen a Magyar Demokrata Fórum is egyetért, hiszen ha a számokat nézzük, nominálértékben valóban jóval magasabb az önkormányzati szféra állami támogatása. És tudjuk, hogy a számok, ilyen vagy olyan megközelítésből, mindig nagyon szépen magyarázhatóak. Pontosan ezért nem a számokkal kezdeném a gondolataimat, hanem az önkormányzati szövetségek állásfoglalása mellé hadd tegyem oda Puszta Béla salgótarjáni szocialista polgármester önkormányzati bizottsági ülésen elmondott gondolatait: "A működési oldalon egyértelműen ki kell jelenteni, hogy a tavalyi szinten az idén, ezzel a támogatottsággal, nem lehet a feladatokat megvalósítani, és ez még diszkrét megfogalmazása annak a helyzetnek, amilyen szituációba az önkormányzatok kerültek." Itt nem a társulásos, nemcsak a pici önkormányzatok, hanem a nagy, intézményfenntartó önkormányzatok azok, amelyek a legsúlyosabb problémát regisztrálják a saját részükre.

Még egy sort hadd olvassak fel, és azért teszem ezeket egymás mellé, mert így valószínűleg összeáll az a kép, ami a 2003. évi költségvetés mai állapotában az önkormányzati szféra tekintetében jelentkezik. Az ÁSZ-nak pedig azt a sorát olvasnám fel, hogy: "A mutatkozó allokációs feszültségek miatt egyes önkormányzatoknál a működőképességet veszélyeztető forráshiány keletkezett, illetve a forráshiányos önkormányzatok száma növekedni fog." Nem azt mondja, hogy növekedhet, hanem azt mondja, hogy növekedni fog.

Jauernik István képviselőtársam, aki kiváló önkormányzati szakember, vagy Kóródi Mária miniszter asszony, aki az elmúlt négy évben is és az előző esztendőkben is az önkormányzatokkal foglalkozott, pontosan tudják, miről van szó. És pontosan tudják azt, ha az elmúlt négy esztendőben nem növekedett az önhikis önkormányzatok száma, ebben az esztendőben valóban növekedni fog, nyilván attól függően, hogy a módosító javaslatok közül ki és mit fog támogatni, milyen formában fog majd előállni a költségvetés a települési szféra számára.

Lehet vitatkozni. Azt gondolom, abban egyetértünk, hogy, első tétel: a normatíva ezt nem fedezi. A második tétel: az 5 százalékos szja-növekmény, amit Lamperth Mónika igen büszkén mondott el, semmit nem jelent. Nincs szja-növekmény, ugyanúgy be lehetett volna tenni a normatívába, és akkor gyakorlatilag mondhattuk volna, hogy még magasabb a normatíva, de még mindig nem fedezi a bértöbbletet - igaz?

(15.40)

Azt mondjuk, hogy otthagytuk a gépjárműadót, ami eddig szintén szabadon felhasználható kerete volt a településeknek. Igen ám, csak ezt a gépjárműadót kötelezően is megemeljük ám 200 forinttal. Tehát a kiadott bértöbblet-növekmény, a feladatként áthárított, önkormányzatokra áthárított bértöbblet-növekmény kifizetését, akár azt is mondhatjuk konklúzióként, hogy bizonyos formában adónöveléssel, kötelező adónöveléssel, amit a településeknek kell beszedni, hiszen a 800 forintos szintre meg kell emelni a gépjárműadót, nemcsak hogy részben az önkormányzatokra hárítja, hanem a lakosságra is hárítja, tehát a bér egy részét vissza is szedi. Vagy visszaszedi a normatívában kiadott 50 százalékos növekményt a megfelelő járulékok formájában a központi költségvetés számára. Lehet játszani a számokkal.

Azt gondolom, hogy a normatívanövekmény, az szja-növekmény - amire akkor ne legyünk annyira büszkék, mert nem használható föl szabadon - és a gépjárműadó-növekmény még mindig nem fedezi ezt az összeget. Mire apellál a költségvetés? Arra apellál, hogy az eddig szintén szabadon felhasználható iparűzésiadó-növekményt beleforgatja ebbe a kötelezvénybe.

Miről van szó? Arról van szó, tisztelt Ház, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy valaki ígért valamit. Ez egy politikai döntés volt. Igen, az ellenzék padsoraiból támogatták ezt a politikai döntést, mert ugyan az MDF ennél a szavazásnál tartózkodott, de a bérpolitikai intézkedéseket megszavazta a részszavazásoknál. De ez egy politikai döntés, amely, mondjuk, 300 milliárd forint kiáramlását jelentette a költségvetésből, és bizony ennek a politikai döntésnek a politikai következményeit is vállalni kell. Ennek a politikai döntésnek a politikai következményei bizony most át vannak hárítva nagyon nagy mértékben a településekre, mert ígért a kormány, nem tartotta be azt.

Én ott voltam, képviselőtársam, képviselőtársam is ott volt, amikor Lamperth Mónika azt mondta, hogy a központi költségvetés az utolsó fillérig lefedezi a bértöbbletigényt. Ez megtörtént 2002. szeptember 1-jétől december 31-ig, most meg hoppá, a felét beletesszük a normatívába, a másik felét pedig az eddig szabadon felhasználható összeg terhére csoportosítjuk át, oda terheljük, úgy terheljük oda, hogy közben büszkén verjük a mellünket, hogy otthagytuk a gépjárműadót, tessék, látjátok, mit kaptok, otthagytuk az szja-növekményt nektek, látjátok, mit kaptok, önkormányzatok. Ha ezeket az összegeket összeadjuk, ami egyébként véleményem szerint még túlkalkulált is, mert az iparűzésiadó-növekményt 20 százalékra kalkulálja, szerintem nem lesz ennyi, ez kevesebb lesz, de ha ezeket is összeadjuk, még így sem elegendő az összeg.

Nemcsak a kormány ígért, hölgyeim és uraim, a polgármesterek is ígértek, a települések is ígértek, a települések is vállaltak felelősséget és feladatot, mert ezért kapták a bizalmat. Csakhogy a kormány megteheti azt, hogy az ő ígéretét áthárítja a településekre, hajtsátok végre, fizessétek ki a cechnek egy részét, ti meg majd meglátjátok, azt kezdtek, amit akartok, majd meglátjátok, hogy hogyan tudtok működni. Hiszen - mint ahogy az előbb említettem - nemcsak az ÁSZ, hanem a bizottsági ülésen szocialista képviselőtársaink részéről is nagyon határozott és markáns vélemény hangzott el a működőképesség tekintetében.

Nagyon sok olyan tétele van a költségvetésnek a béren kívül, ami korábban elhangzott. Én nem mennék bele Lamperth Mónika és Szita Károly vitájába az 50 milliárd, plusz 50 milliárd kérdésébe, mert ez sehol nincs benne a költségvetésben, hogy a bázisalap - itt van nálam a szocialista program, tudnám idézni -, nem ez a dolognak a lényege, mert ha a bér fedezetét megkapnák a települések, azt gondolom, meg tudnánk állapodni.

Egyébként az önkormányzati szövetségek anyagának is ez a fő tétele, a bérnövekmény korrekt fedezete, azaz a bérnövekmény egy központosított előirányzatban legyen biztosítva a települések részére, ha már a normatívában benne van a fele, a másik felét, mintegy 120 milliárd forintot tegye bele egy központosított előirányzatba, azt majd a települések kapják meg. Nem tudok egyetérteni azzal, hogy majd ha jelentkeznek a települések, képezünk egy központi kis alapocskát, és akik adott esetben nem tudják kifizetni, mint a tisztelt elnök úr, Mecseknádasd polgármestere, tegnap a televíziós vitában elmondta, ugyan 20 millióval növekszik a településnek a költségvetése, de mégis 10 millióval kevesebb van - nyilván meg fogja pályázni, nyilván meg fogják ítélni.

De mi történik? És ez a gondolataimnak a leglényegesebb eleme, ez egy önkormányzati stratégiai kérdés, amit a Magyar Demokrata Fórum annak idején elindított, amihez a továbbiakban is lehetőség szerint ragaszkodik; ez pedig a települési autonómia, a gazdálkodási függetlenség kérdése, az oda telepített feladatokhoz a forrás biztosítása. Ezek voltak az alapelvek, és így is indultunk el ezen a területen. Ezek nemhogy nem történnek meg, hanem ebben az esztendőben az önállóság, a gazdálkodási önállóság drasztikus csökkenése történik. Én nem katasztrofálisnak nevezem ezt a kört, én nem katasztrófahelyzetnek nevezem ezt a költségvetést: kritikus helyzetet fog teremteni, és egy szorongató költségvetés. Nem takarékos költségvetés, az önkormányzatok szempontjából bizony ez egy szorongató költségvetés, és ezt higgyék el nekem, aki tizenkét éve polgármester vagyok, ezt tiszta szívemből és valóban őszintén mondom, kiemelt politikai, emocionális érzelmek nélkül.

Engedjék meg, hogy fölolvassam a belügyminiszter asszonynak azt a néhány sorát, amit akkor mondott ebben a Házban ellenzéki képviselőként, amikor 20 százalékkal emeltük, emelte a Fidesz-MDF-kisgazda-kormány a pedagógusbért: "De ami a valóságban még inkább problémát jelent, az az, hogy ha az önkormányzatok ki akarják fizetni ezt a béremelést, akkor máshonnan, más feladatoktól kell elvenni a forrásokat.

A dologi növekményre egy fillér sincs az önkormányzatok költségvetésében, ez azt jelenti, hogy a dologi feladatokra egy fillérrel sem kapnak több pénzt, mint ebben az évben. Tudjuk, hogy közben az energiaárak nőnek..." - és a többi, és a többi, mi lesz borzasztó nehéz, ezt akkor elmondta nagyon nagy emocionális töltettel Lamperth Mónika belügyminiszter asszony, aki kiváló önkormányzati politikus - nagyon kíváncsi lennék, hogy a BÖK elnökeként mit mondana most erre a költségvetésre.

Hölgyeim és Uraim! Az a pech és az a szerencse, hogy az ember tizenkét év óta van ebben a szférában, és bizony emlékszik dolgokra. Emlékszem olyanokra is, amivel én magam sem értettem egyet, ez kétségen kívüli, de higgyék el, hogy ez a drasztikus önállóságcsökkenés - és ez a kérdés lényege számomra mint önkormányzati politikus számára -, ez a drasztikus gazdálkodási szabadságcsökkenés, ez a feladatáthárítás elfogadhatatlan. Azt kérem - és ez a dolognak a legfontosabb része -, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak azt a javaslatát, amit a Fidesszel közösen adtunk be, hogy 120 milliárd forint központosított előirányzatból fedezzék a bérnövekmény, a bértöbblet pluszigényeit, támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps.)