Készült: 2024.09.23.01:54:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

36. ülésnap (2002.11.20.), 226. felszólalás
Felszólaló Halmai Gáborné (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:22


Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Lassan a költségvetési törvény vitája vége felé járunk. Ebben a szakaszban elsősorban az általános vitára való alkalmasság volt a téma, azt kellett megítélnünk, arról kell véleményt nyilvánítanunk ebben a szakaszban, hogy az általános vitára megfelel-e a törvény, azaz, amiről ma itt, a Házban már nagyon sokszor szó esett: megfelel-e azoknak a céloknak, amelyeknek Magyarországot a közeljövőben szeretnénk megfeleltetni, azaz vannak-e olyan területek, amelyeket kiemelten a fejlesztés irányába szeretnénk tolni, vannak-e olyan területek, ahol a szinten tartás szeretnénk a közeljövőben elérni, és vannak-e olyan területek, ahol a lemaradást szeretnénk valamilyen módon kompenzálni?

A mi olvasatunkban ennek a költségvetési törvénynek az egyik alapvető kulcsszava az esély, az esély megteremtése. Számba kellett venni a különböző költségvetési fejezetekben azt, hogy az esély megteremtése vajon mindenütt ott van-e lehetőségként a számok mögött. Én elsősorban a kulturális területről szeretnék szólni. És hogy miért, arra természetesen van egy komoly indok. Ez pedig az, hogy amikor a gazdaság fejlesztéséről beszélünk, amikor az Európai Unióhoz való csatlakozásról beszélünk, akkor a gazdaság fejlesztése mellett egyik erőforrásként minden esetben a humán erőforrás fejlesztését jelöljük meg. Megjelöljük úgy is, mint egy olyanfajta erősséget, amely ebben az országban jelenleg még rendelkezésre áll, és egy olyanfajta hátteret, amellyel élni tudunk a következő időszakban is.

Ennek lefordítására azt kell mondanunk, hogy mindenütt, a legkisebb településen is lehetőséget kell teremteni arra, hogy az információhoz való hozzájutás esélye megteremtődjön, a legkisebb településen is lehetőséget kell teremteni arra, hogy az élethosszig való tanulás feltételei megteremtődjenek. Mi tehát, amikor megvizsgáltuk a kulturális tárca, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetét, és abban megvizsgáltuk a lehetőségeket, hogy vajon megvannak-e ezek a jövőre nézve, akkor egyértelműen megállapítottuk, hogy nem lehetünk elégedettek azokkal a számokkal, amelyek az egyeztetés után létrejöttek, de nyugodtak lehetünk azt illetően, hogy nem mulasztottuk el az esélyeket.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyik kiemelt területe az úgynevezett nemzeti közművelődési és közgyűjteményi hálózatfejlesztési terv.

 

 

(15.30)

 

 

Ma délelőtt ebben a teremben Katona Kálmán miniszter úrtól is elhangzott, hogy milyen fontos a hálózat szerepe, milyen fontos az, hogy minden területen legyen legalább egy közösségi hozzáférési pont. Mint ahogy azt a kormányprogramban is megfogalmaztuk, legyen legalább egy olyan közösségi színtér, ahol az emberek a jövőjükről közösen tudnak gondolkodni, ahol hozzáférnek az információhoz, ahol más híján az ügyeiket tudják intézni, és ahol az önkormányzattal együtt a saját településük jövőjére vonatkozóan programokat tudnak elindítani.

Mi ezt a hálózatfejlesztési tervet egy kulcspozíciónak gondoljuk, és amíg korábban, az előző költségvetésben ezen a költséghelyen revitalizációs program címén 200 millió forintos összeg szerepelt, mi azt gondoltuk, hogy itt 1-1,5 milliárd forintos költségvetési támogatás lenne az, amely megnyugtatóan megoldaná ezt a helyzetet.

A költségvetési számokban 700 millió forint volt a kiindulási alap, amelyhez mi szeretnénk, a tárcák közötti átcsoportosítás keretében, még legalább 300 millió forintot megszerezni, amelyet majd módosító indítványként be is fogunk nyújtani, de egy kis magyarázatra szorul az, hogy miért. Ha a településeken mindenütt létrejönne egy közösségi tér, ehhez szükséges egyébként ez a bizonyos keret, ez a közel 1 milliárd forint, akkor az infrastruktúrán túl lehetőséget kell teremteni arra, hogy ott valóban a modern kornak megfelelő informatikai háttér is rendelkezésre álljon. Éppen ezért a tárca jelen pillanatban is egyeztetésben áll az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal, hogy az a bizonyos 300 millió forint, amit mi még a hiány pótlásaként keresünk ezen a területen, úgy áll-e majd rendelkezésre, hogy hozzátevődik a 700 millióhoz, vagy úgy áll-e rendelkezésre, hogy célzatosan erre a területre fogja megpályáztatni a minisztérium. Én azt gondolom, hogy bármelyik megoldás abba az irányba fog elmozdulást jelenteni, hogy megpróbáljuk a kistelepüléseket is helyzetbe hozni, legalább ezen az egy területen. De ha végignézzük a költségvetés számait, hogy az esélyteremtés vajon hol és hány helyen jelenik meg ebben a tárcaköltségvetésben, itt is tudunk helyeket találni.

Említettem már ezt a bizonyos 700 millió forintot, ami a nemzeti közművelődési és közgyűjteményi hálózatfejlesztési programra áll rendelkezésre, de ugyanígy a tárcán belül szerepel a közgyűjtemények modernizációja 300 millió forintos tétellel, a nemzeti kulturális örökséggel kapcsolatos digitalizáció 300 millió forintos tétellel. Azt gondolom, ha ezeket egymás mellé tesszük, akkor a cél, a tudásalapú társadalom, és benne a közösségi tudás megteremtése valóban egy lépéssel előbbre tud jutni.

Nagyon fontos az is, hogy ezt a hálózatot szakmai irányítás is felügyelje, tehát mi fontos lépésnek érezzük azt, amikor a Magyar Művelődési Intézetnél újfajta hálózati gondolkodásra kerültek be összegek a fejlesztésre.

Ennek a területnek sem szabad lemaradnia az európai uniós csatlakozás kapcsán a lehetőségekről, éppen ezért tartjuk fontosnak azt, hogy a nemzeti kulturális alapprogram összege megemelkedett, és az ide telepített pluszösszegek részben arra is szolgálnak majd, hogy a különböző európai uniós projektekhez az önerőt azoknak a településeknek, azoknak a közösségeknek vagy az intézményeknek, amelyeknek ez nem áll a rendelkezésére, akár ebből az alapból meg lehessen teremteni.

Azt szeretném összegzésként elmondani, úgy ahogy ennél a tárcánál is, gondolkodunk azon, hogy vannak olyan problémák, amelyek elsősorban a kistelepüléseknél csak közös gondolkodással oldhatók meg. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, esetenként a Környezetvédelmi Minisztérium együttes gondolkodásának eredményeként kell egy olyan alaphelyzetet teremtenünk, amelyben az esély tehát mindenki számára megteremtődik.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai