Felszólalás adatai
| 3. ülésnap (1998.06.30.), 152. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Csizmár Gábor (MSZP) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | felszólalás |
| Videó/Felszólalás ideje | 8:32 |
Felszólalások: Előző 152 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Őszintén szólva nem szívesen vesz részt az ember olyan eljárásokban, amikor üzemszerű vagy alkotmányosnak is nevezhető szemfényvesztéssel van dolgunk, de a parlament első napjaiban úgy tűnik, ehhez kell hozzászokni.
Én másképpen ismertem meg az elmúlt négy esztendőben a Fidesz képviselőit. Az elmúlt négy esztendőben rendre azt a szempontot hozták a parlament vitájába, hogy szakszerűen, jogi, kodifikációs szempontból pontosan, tökéletesen, a jogi környezetbe illeszkedő módon kell előterjeszteni a törvényjavaslatokat. Gyakorlatilag ezt a szakszerűséget, igényességet kérték számon az elmúlt négy esztendőben a kormányon. Szeretném ugyanezt a szakszerűséget és igényességet számon kérni a Fidesz egyéni indítványtevőitől. Úgy tűnik, hogy sorozatban, gyors egymásutánban immáron a harmadik olyan előterjesztés van az Országgyűlés előtt, amelyek - Nagy Sándor említette egy más törvényről - egy emlékeztetőnek felelnek meg, másképpen fogalmazva: a kampánynak bizonyos folytatásaként értékelhetők, de talán egy belső használatú megfogalmazásban erősen aláássák a jogbiztonságot, az alkalmazhatóságot, és nem számolnak a döntések hatásával.
Úgy gondolom, nem jó, hogy ilyen előterjesztésekkel kezdődött el a Ház munkája, és bízom abban, hogy be fog fejeződni ez az improvizáció, bízom abban, hogy szakszerűbb, végiggondoltabb, a jogi és gazdasági környezethez alkalmazkodóbb törvényjavaslatokkal fogunk találkozni.
Mátrai Márta képviselő asszonynak, aki az előterjesztő volt, szeretném az emlékezetébe idézni, hogy 1993-ban fogadta el az Országgyűlés a LXXX. törvényt, amelyben gyakorlatilag akkor vezette be a tandíj fogalmát; nem a Szocialista Párt vezette koalíciós kormány, hanem az MDF vezette koalíciós kormány előterjesztésében, amit a Fidesz lelkesen támogatott abban az időszakban. Ezt csak a történeti hűség kedvéért mondom, mert ön csak 1995-ig ment vissza az időben; úgy gondolom, hogy érdemes egy kicsit még visszább menni és megnézni a különböző pártok elgondolásait a tandíjról.
A magam részéről minden olyan szándékot támogatnék és támogatok is, amely együttesen kezeli a felsőoktatásban a hallgatói juttatásokat és a hallgatói terheléseket. Sajnálatos módon nem erről szól ez az előterjesztés, sajnálatos módon a hallgatói terhekből és hallgatói juttatásokból egyetlenegy elemet vesz ki, azt is meglehetősen slendrián és pongyola módon. Néhány utalást erre majd a továbbiakban tennék.
Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy magam sem vagyok tandíjpárti. Ugyanakkor a
zt hiszem, a vitákban teljesen indifferens, hogy ki az, aki a hallgatói esélyegyenlőség megteremtését - vagy más szóval: az esélykülönbségek mérséklését - a tandíj fölött és ki az, aki a tandíj nélkül képzeli el. Egyetértek a hallgatói önkormányzatok évek óta hangoztatott álláspontjával, hogy nem lehet egy elemként kezelni a tandíjat, mindig is együtt kellene kezelni a hallgatói terheléseket és a hallgatói juttatásokat. Már csak azért is, mert ha a valóságos költséghez képest nézzük a tandíjrészt, akkor ez nem haladja meg a 10 százalékot, ha pedig a felsőoktatás költségvetésében nézzük a tandíj részét, nem haladja meg az 5 százalékot. Tehát bárhonnan is nézzük, egy kis arányról van szó a felsőoktatás egészében, akár a hallgatói oldalon, akár a költségvetés oldalán, ezért a nagyról és ezzel a kicsivel való összefüggésről kellene beszélni.Hogy néhány példát említsek arra, miért nincs végiggondolva ez a javaslat, és miért kellene a szövegén számos ponton pontosítani: az előterjesztés nem szól a tandíjbevétel kiesésének sorsáról, arról, hogy mi fog történni ezen forráskiesés nyomán a jövőben. Pokorni Zoltán a mai Népszabadság-beli interjúban utal rá, hogy egyelőre be lesz fogva az intézmények szája egy évre, és majd utána a bevételkiesés ezen kompenzációja megszű
nik számukra.Menjünk végig ezen az úton! Mi fog akkor történni, honnan fogják az intézmények előteremteni ezt a forrást? Nagyon egyszerű, nekik egy mozgásterük lesz, nevezetesen: csökkenteni fogják az államilag finanszírozott keretszámokat, és növelni fogják a költségtérítéses keretszámokat. Magyarul ez azt jelenti, hogy az önök javaslata messze nem azt a szándékot fogja eredményezni, amivel önök - természetesen a lehető legjobb szándékkal - ezt előterjesztették, vagyis hogy széles populáció előtt megnyi
ssák a felsőoktatási intézményeket, hanem éppen ellenkezőleg, azok számára nyílik majd meg a lehetőség, akik képesek lesznek a költségtérítéses képzés költségeit kifizetni.
(17.30)
Egy másik oldala: Révész Máriusz említette, hogy az esti és levelező tagozaton résztvevőkről is szó van, és hogy természetesen itt azokat kell segíteni, akik munka mellett felsőoktatásban vesznek részt. Szeretném megkérdezni, hogy akkor miért nincs szó az úgynevezett postsecunderi képzésben, vagyis a felsőfokú akkreditált s
zakképzésben részt vevők tandíjának eltörléséről vagy kedvezményéről, holott pontosan ez az a képzési kör, amelyben nagyon széles társadalmi csoport részt vehetne. A javaslatban nincs ilyenről szó. Vagy ha már ezt az elemet, az esti-levelező tagozatos felsőfokú képzést kivesszük a felnőttoktatásból, akkor az egész felnőttképzés költségkérdéseit miért nem vesszük napirendre, miért nincs itt az előterjesztésben ennek a végiggondolása? Azt gondolom, hogy nem lehet a felnőttoktatáshoz úgy hozzányúlni, hogy egyetlen elemét, az esti-levelező egyetemi-főiskolai oktatást vesszük ki, az összes többivel pedig nem foglalkozunk.Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat nem old meg semmit. Egyfelől azért nem old meg semmit, mert nincs rá szükség, mert ha a tandíjkötelezettek körét csökkenteni akarja a kormány, akkor azt kormányrendeletben megteheti. A Fidesz választási ígéretét nem fogja teljesíteni, mert ettől kezdve nem lesz ingyenes a diploma. A Fidesz azon ígéretét sem teljesíti, amely a kampányban megnyilvánult, hogy
eltörli a tandíjat, mert nem törli el a tandíjat, vagyis nem csinál semmit, ami valójában ígéret lett volna; viszont a kodifikációs hibákkal, a végig nem gondoltsággal beláthatatlan negatív következményeket okoz. Ezért azt javasolnám az előterjesztőknek, hogy gondolják végig még egyszer, hogy szándékaiknak milyen törvényjavaslat-szöveg felelne meg leginkább.A magam részéről nagyon szívesen támogatnék egy olyan törvényjavaslatot, amely - visszatérve a hozzászólásom elejére - a hallgatói terhelések és a hallgatói juttatások együttes kezelésével próbálná megoldani, hogy a lehető legszélesebb társadalmi csoportok jussanak be a felsőoktatásba.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
Felszólalások: Előző 152 Következő Ülésnap adatai