Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Abban az országban, ahol növekszik a foglalkoztatottaknak a száma, ahol csökkennek az adók és ahol növekednek a bérek, szerencsére a szegénységi kockázat is egyre kisebb. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Melyik ország?) És ez az ország a 2010 utáni Magyarország, hiszen ha a foglalkoztatottak számát nézzük, akkor a 2010-es 3 millió 709 ezer főről ez már 4 millió 444 ezer főre emelkedett. A munkanélküliek száma 481 ezerről 195 ezerre csökkent, ők vannak leginkább kitéve a szegénység kockázatának, a munkanélküliségi arányban százalékban ez 11,5 százalékról 4,2 százalékra való örömteli csökkenést jelent.

(15.40)

Mindezzel párhuzamosan nőttek az átlagkeresetek is, hiszen míg 2010-ben 132 ezer forint volt egy átlagkereset, ez most már 194 ezer forint, nem ideértve a családi típusú adókedvezményt. (Bangóné Borbély Ildikó: Látta a régiók közötti különbséget?)

A minimálbér-emelés a szocialista időszakban nem látott mértékű volt, és nyilván a többi béremelkedéshez is hozzájárul, a minimálbér esetében 88 százalék, 73 ezer forintról 138 ezer forintra, a szakmunkás-minimálbérnél még nagyobb, több mint kétszeresére emelkedett, 89 500-ről 180 ezer forintra emelkedett a szakmunkás minimálbér. Az átlagnyugdíjak értéke is 88 ezerről 110 ezer forintra emelkedett, ez 24,3 százalékos növekedés, ami már közel 10 százalékos vásárlóérték-növekedést is jelent.

Ezek a számok alapozzák meg azt, tisztelt képviselő asszony, hogy ha egyre több ember dolgozik (Bangóné Borbély Ildikó: A szegénységről beszéljünk, államtitkár úr!), és ha több ember összességében kevesebb adót fizet, akkor kevesebb ember van kitéve a szegénység kockázatának is.

Az egy fontos módszertani kérdés egyébként, képviselő asszony, hogy a különböző statisztikáknál mindig a következő évben jelennek meg az előző évre vonatkozó adatok. Tehát ha ön helyesen akarta volna idézni, akkor 14,1 százalékot mondhatott volna, és nyilván ezeknek a változásoknak az is a hátterében van, hogy amikor sok közfoglalkoztatott volt, akkor viszonylag sokan vannak a mediánjövedelem 60 százaléka alatt, hiszen ez a mutatószám, amelyet ön idézett, azt mutatja, hogy a hasonló élethelyzetben lévők közül hány százalék az, aki a jövedelem 60 százaléka alatt van. Amikor sok a közfoglalkoztatott, nyilván ez a szám bővül, amikor a közfoglalkoztatottak most már százezres nagyságrendben tudnak a munkaerőpiacra kilépni és magasabb a fizetésük, ezzel persze az átlagfizetések is emelkednek, akkor nyilván ezek a számok is javulnak.

Azt azért ön elfelejtette megemlíteni az ön által idézett véleményfelmérésből, mert ez nem egy kutatás volt olyan szempontból, hogy nem számokon alapult, hanem megkérdezésen, hogy míg 2012-ben a jövőben pozitív változást vagy negatív változást várók közül az emberek 50,5 százaléka azt mondta, hogy romlani fog az anyagi helyzete, 2016-ban már csak 17,6 százalék gondolta úgy, hogy romlani fog az anyagi helyzete. 2012 óta összesen 800 ezer embernek sikerült kitörni a mindennapi szegénységnek a veszélyéből (Bangóné Borbély Ildikó: A szegénységi jelentést is megszüntették!), ők most már biztosabb anyagi körülmények között élnek. De a legfontosabb szám, hogy a mélyszegénységben élőknek a száma is 315 ezerrel tudott csökkenni (Bangóné Borbély Ildikó: A létminimum-számítást is megszüntették!), pontosan azért, mert ők munkát tudtak kapni, vagy közfoglalkoztatásban vagy normál munkát, és ezzel a szegénység ilyen mértékű kockázatának nincsenek kitéve.

Éppen ezért csökkent azoknak az embereknek a száma is, akiknek hiteltörlesztési problémáik vagy lakhatási problémáik vannak, 709 ezer fővel csökkent, ha a többi mellékletet is elolvassa, ezeket is megtalálja. Akinek nincs fedezete egy váratlan kiadásra, az ő számuk több mint 2 millióval csökkent, akinek anyagi okokból nincsen autója, azoknak a száma több mint félmillióval csökkent, akinek gondot jelent az évi egyhetes üdülés, azoknak a száma 1,6 millióval csökkent, akinek pedig nem volt pénze arra, hogy kétnaponta húsételt készítsen vagy vegyen magának, az ő számuk is 1,5 millióval csökkent. Aki pedig nem tudta kifűteni a lakását, ez korábban volt közel 1,5 millió fő, most már ez 800 ezer környékén van, 600 ezerrel csökkent ezeknek az embereknek is a száma.

Ezek örömteli sikerek, örüljünk ezeknek együtt, képviselő asszony. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)