Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Rétvári Bence egy napirend előtti felszólalásomra reagálva azzal gyanúsított meg, hogy egy nagyon ügyes trükkel éltem, miszerint nem 2010-es adatokat vetettem össze a maival, hanem korábbiakat. Ez nem igaz, és az sem, hogy mindenben javulást látnánk.

Az Eurostat és a KSH oldalán is elérhető adatok szerint 2010-ben a lakosság 12,3 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt, ma ez a mutató 14,5 százalék. Ezen túl a szegénységi rés, tehát a szegénység mélységét jelző mutató minden korcsoportban emelkedett 2010 óta. Például hét évvel ezelőtt a 65 év feletti népesség esetében ez 11 százalék volt, ma már 15,3 százalék.

És vajon mennyit számítana az, ha figyelembe vennénk azt a több százezer embert, aki elhagyta ezt az országot? Nagy részük feltehetően rontana a jövedelmi mutatókon, ha munkanélküliként itthon maradt volna.

Nem én, hanem önök trükköznek, államtitkár úr. A szakemberek azt mondják, sosem éreztek még ennyire éles különbséget a jogszabályok mozgásterében változó statisztikai adatok és a valós helyzet között. Önök trükköznek akkor is, amikor a rászo­ruló gyermekek szünidei étkeztetésénél másokat tartanak rászorulónak év közben, mint szünetben. Önök trükköznek akkor, amikor a létminimum-számítást megszüntetik, nehogy kiderüljön, hogy még mindig több millióan élnek a létminimum alatt.

De ha nekem nem hisznek, talán egy kormány­közeli felmérésnek hinni fognak: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézetében készült a „Jó Állam” című jelentés mellékleteként egy véleményfelmérés. Eszerint a magyar lakosság 63 százalékának annyi tartaléka sincsen, hogy egy hónapig fenn tudja tartani mostani életszínvonalát, ha megszűnnének a rendszeres bevételei. A mindenkihez elérő családi pótlékot a válaszadók majdnem 60 százaléka kevesli, a kismamák munkába való visszatérésének segítését több mint 43 százalék kevesli úgy, hogy akiket nem érintenek ezek a támogatások, nagy százalékban nem válaszoltak. Minél több gyermek él egy családban, a szülők annál kritikusabban válaszoltak a kérdésekre.

Hasonló elégedetlenség olvasható ki a szociális ellátórendszerről alkotott vélemények adatsorából is. A segélyek összegét 63 százalék kevesli. Több mint 62 százalék szerint még két keresetből sem lehet felnevelni ma Magyarországon három gyereket ‑ mondták a válaszadók. Több mint 73 százalék szerint igazságtalan a magyar nyugdíjrendszer, és majdnem ennyi válaszadó szerint az állam nem biztosít tisztességes megélhetést a nyugdíjasainak. Kritizálták az egészségügyet, a munkahelyteremtést, az oktatást, a szociális biztonságot és a gazdaságfejlesztést is.

Államtitkár Úr! Már saját maguknak sem hisznek? Mikor látják be, hogy nagyon nagy a baj szegénység terén Magyarországon? Várom a válaszát, államtitkár úr. (Taps az MSZP soraiban.)