Készült: 2024.05.18.04:25:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

251. ülésnap (2017.10.30.), 58. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:01


Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az Orbán-kormány kettős támadást intézett a bírói függetlenség ellen, amikor 2012-ben felállt az új igazgatási rendszer. Elképesztő túlhatalmat adtak az Országos Bírósági Hivatal elnökének, és a posztra egy fideszes alapember nejét, Handó Tündét ültették.

A megalkotott új rendszert számos nemzetközi és hazai bírálat érte. Az egyik legsúlyosabb kritika, hogy egyetlen Fidesz-közeli ember kezébe helyezték, hogy ki lehet bírósági vezető vagy tölthet be magasabb bírói álláshelyet. Erre szolgált az eredménytelenné nyilvánítás intézménye, amelynek eredeti szabályai még az Alkotmánybíróság előtt sem álltak meg. A taláros testület 2013-ban kimondta, hogy alaptörvény-ellenes, ha nincs pontosan meghatározva, hogy az OBH elnöke milyen konkrét indokok alapján nyilváníthat eredménytelennek egy pályázatot, ha több alkalmas jelölt is van.

Végül az Alkotmánybíróság és a nemzetközi nyomás hatására módosították a jogállási törvényt, de Handó Tünde az elmúlt években is tovább folytatta kinevezési gyakorlatát, így kimondhatjuk, hogy mindmáig fennállnak azok az aggályok, amelyek alapján a taláros testület a szabályozást elkaszálta, vagyis az újraformált jogszabály továbbra is jó eséllyel alaptörvény-ellenes. Handó Tünde ma is megteheti, hogy kénye-kedve szerint nyilvánít eredménytelenné bírói pályázatokat arra hivatkozással, hogy a kiírást követően bekövetkezett munkaszervezési változások indokolatlanná teszik az álláshely betöltését, majd ugyanezzel a lendülettel kiírja ugyanazon bíróság álláshelyére az új pályázatot. Ha ezt egy magáncég csinálja meg, vagyis valótlanul hivatkozik munkaszervezési okokra, egészen biztosan elkaszálja a munkaügyi bíróság.

Mennyire lehet alkotmányos az a bírói függetlenséget veszélyeztető jogszabály és OBH-elnöki gyakorlat, amelyet a magyar jogrendszer még a privát cégek esetében sem enged meg? Pikáns adalék a fentiekhez, hogy van egy bíró, név szerint dr. Vasvári Csaba, aki be merte perelni Handó Tündét, mert azok után, hogy kétszer is első lett a Fővárosi Ítélőtábla álláshelyére kiírt pályázaton, azt harmadszorra is kiírta az OBH elnöke, csak hogy ne kelljen kinevezni őt. Bezzeg harmadjára, amikor egy megbízhatóbbnak mondott bíró végzett az első helyen, a nyertest azonnal kinevezte. Ugyebár ennek az álláshelynek már kétszer meg kellett volna szűnnie az OBH-elnök döntése alapján. Ez az eljárás nonszensz, és amennyiben formálisan törvényes, akkor az azt lehetővé tevő jogszabály biztosan nem alkotmányos.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A fentiek okán kérdezem államtitkár urat, nem gondolja-e, hogy továbbra is alaptörvény-ellenes a bírói pályázatok elbírálásának jelenlegi törvényi rendszere, amely alapján a Handó Tünde-i önkényes kinevezési gyakorlat fennmaradhatott. Mikor fogják végre beterjeszteni az alaptörvény-ellenes önkényt végleg felszámoló törvénymódosítást a parlament elé, amelyre az Alkotmánybíróság már 2013-as döntésében kötelezte önöket? Ebben várom érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai