Készült: 2024.05.18.03:38:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

251. ülésnap (2017.10.30.), 250. felszólalás
Felszólaló Fuzik János (szlovák nemzetiségi szószóló)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 7:39


Felszólalások:  Előző  250  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FUZIK JÁNOS nemzetiségi szószóló, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, tisztelt Elnök úr! Vážený pán predseda! Vážené národné zhromaž­denie! Pozdravujem Vás vo svojom slovenskom ma­terinskom jazyku aj v mene parlamentného Výboru pre národnosti v Maďarsku a prajem úspešné ro­kovanie! Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Szlovák anyanyelvemen köszöntöttem önöket a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében is, és eredményes tanácskozást kívántam.

Bizottsági országgyűlési határozati javaslat előterjesztőként szólhatok most önökhöz, amire a Magyarországi nemzetiségek bizottsága bő hároméves történetében még nem volt parlamenti precedens. Mi, nemzetiségi szószólók, valóban alaposan meggondoljuk tehát, mikor élünk ezzel a különleges, kol­lektív, bizottsági jogosítványunkkal. Az Európai Nem­zetiségek Föderatív Uniója, a FUEN polgári kez­deményezésének támogatására azonban nem haboztunk ilyen önálló bizottsági indítványt benyújtani, amely az országgyűlési nyilvántartásban a H/18032. irományszámot kapta.

A legnagyobb európai nemzetiségi ernyőszervezet, a FUEN polgári kezdeményezése a „Minority SafePack ‑ Egymillió aláírás az európai sokszínűségért” elnevezést viseli. Ennek a kisebbségi biztonsági csomagnak a legfőbb célja az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme, valamint az Európa nyelvi és kulturális sokféleségének megőrzésére vonatkozó uniós jogszabályok megalkotásának elérése.

Erre talán a nemzetiségi kérdésekben járatosabbak felkapják a fejüket, hiszen kisebbségvédelmi jogszabályok érvényben vannak Európában. A mi nemzetiségi törvényünk is hivatkozik preambulumában többek között a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájára és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményre. Csakhogy ezek a fontos jogszabályok jó két évtizede és az Európa Tanács égisze alatt születtek. Az Európai Unió ‑ bár­milyen hihetetlennek is tűnik ‑ tudomásom szerint semmilyen, nemzetiségeket védő jogszabályt nem alkotott még meg. Pedig az Unió mintegy 500 millió lakosa közül minden hetedik ember tartozik valamilyen őshonos nemzetiséghez, beszél valamilyen kisebbségi vagy regionális nyelven; 70 millió ember, egy nagy uniós országnyi polgár, akiknek sajátos kultúráját az Európai Unió semmilyen módon nem védelmezi, nyelveik többsége veszélyeztetett.

Éppen ezért fontos a FUEN kezdeményezése, amelyet a szakértők az elmúlt két és fél évtized legnagyobb horderejű kisebbségvédelmi aktivitásaként értékelnek a keretegyezmény és a nyelvi charta elfogadása óta. Az Európai Unióban nem fogadták tárt karokkal ezt a kezdeményezést. A 2013 júliusában benyújtott első kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság elutasította. A kezdeményezők csoportját a FUEN akkori elnöke, Hans Heinrich Hansen és a szervezet polgári bizottsága alkotta, amelyben Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és más neves politikusok, nemzetiségi képviselők kaptak helyet Belgiumból, Dániából, Dél-Tirolból, Németországból és Szlovéniából.

A kezdeményezők hamarosan felperesek lettek, mert az Európai Bizottság elutasító határozatát az Európai Unió Bíróságán támadták meg. Magyarország Kormánya beavatkozási beadványt nyújtott be a felperesek oldalán. Az alperes mellett Románia és Szlovákia lépett fel beavatkozóként. A FUEN felperesei a pert megnyerték és 2017 márciusában az Európai Bizottság megállapodott a kezdeményezőkkel javaslatcsomagjuk részleges bejegyzéséről. Az eredetileg 11 pontot tartalmazó kisebbségvédelmi biztonsági csomag 9 pontját hagyták jóvá.

A polgári kezdeményezés jogalkotási programja a regionális és kisebbségi nyelvek, az oktatás és a kultúra, a regionális politika, a részvétel, az egyenlőség, az audiovizuális és egyéb médiatartalom, valamint a regionális és állami támogatás terén sürget szakpolitikai intézkedéseket, annak érdekében, hogy a generációk óta szülőföldjükön élő őshonos európai nemzetiségek a jövőben is ugyanott boldogulhassanak.

A Magyarországi nemzetiségek bizottságát október 16-i ülésén tájékoztatta mindezekről a FUEN új elnöke, Vincze Loránt, akit a romániai magyar nemzeti közösség tagjaként választottak tisztségébe. Az ő példája is fémjelzi, hogy a korábban főként nyugat-európai irányultságú szervezet látótere kelet felé is kiszélesedett.

Napjainkban a FUEN Európa 35 országának 95 különböző nemzetiségi szervezetét tudhatja soraiban, köztük hazai országos nemzetiségi önkormányzatokat és civil nemzetiségi szervezeteket is. Némelyek közülük ott voltak idén májusban a FUEN 62. kongresszusán Kolozsváron, ahol hivatalosan megkezdődött a „Minority SafePack ‑ Egymillió aláírás az európai sokszínűségért” elnevezésű polgári kezdeményezés aláírásainak gyűjtése.

A szabályok szerint a kezdeményezés érvényességéhez az Európai Unió legalább hét országából kell összegyűjteni a valamivel több mint egymillió polgár aláírását. A sikerhez elengedhetetlen a hazai magyar és nemzetiségi polgárok, valamint a külhoni magyar nemzetrészek aktivitása, amelyet az országgyűlési határozati javaslatunk nagy hatékonysággal bátoríthat.

(18.50)

Az indítványozó Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a „Minority SafePack ‑ Egymillió aláírás Európa sokszínűségéért” elnevezésű polgári kezdeményezés támogatásáról szóló határozati javaslatot. Ennek reményében köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)




Felszólalások:  Előző  250  Következő    Ülésnap adatai