Felszólalás adatai

A 2. ajánlási pontnál csak egy mondatot szeretnék mondani. Visszautalva némileg az általános vitára is, gyakorlatilag hiányoljuk azt, hogy kellő alaposság és kidolgozás nélkül, a megfelelő hatástanulmányok léte nélkül született meg ez a törvénytervezet.

(22.00)

Az 1. és 11. pont között felsorakoztatott 4., 5., 6., 7., 9. ajánlási pontoknál egy mondattal lehetne összegezni a történetet, magyarul, az 500 fő érintettségi létszám tekintetében. Különféle alternatív javaslatok sokasága született egyrészt a részünkről is, de más képviselőtársaim részéről is, a Jobbik részéről is Varga Géza - ha jól emlékszem - 50 fős nagyságrendű létszám megfogalmazását tette meg.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tehát azt akarom ezzel kapcsolatban mondani, hogy számomra elég furcsa, hogy a kormány az általános vita kapcsán e tekintetben úgy fogalmazott - jelesül Balog Zoltán államtitkár úr is a múltkori találkozásunk kapcsán -, hogy érti, érzi, és úgy gondolja, hogy érdemes elgondolkodni azon, hogy ez az 500 fő kőbe vésett kell-e hogy legyen. Mindezekkel szemben például ma a bizottsági ülés keretei között, amikor szavaztunk a módosítókról, azt hiszem, hét vagy kilenc - nem tudom pontosan - ilyen típusú módosítóról, akkor sorban csípőből, kapásból utálta el a kormányoldal ezeket a dolgokat. Azt gondolom, nem jó ez az 500 fős természetes személy tagjainak a deklarálása, jóval kisebb létszámban kellene gondolkodni annak érdekében, hogy tényleg valójában szülessen is bármi e tekintetben.

A 12. és a 13. ajánlási pontok tekintetben a következőt szeretném említeni: a települési önkormányzatok érintettségét; nem a kisebbségi, hanem települési önkormányzatok érintettségét. Többen feszegettük itt az általános vita kapcsán is, hogy célszerű, szükségszerű, ésszerű lenne, hiszen kisebbségi önkormányzatok vagy mások nemzetiségi önkormányzatoknak nevezve jelölik a szükségesség meglétét annak kapcsán, hogy működőképesek legyenek ezek a foglalkoztatási szövetkezetek. Itt pedig a Parlament falai között többek között elhangzott többször, hogy célszerű lenne a települési önkormányzatok bevonása - nemcsak a lehetőség megadása, hanem a bevonása is ebbe a kérdéskörbe -, mert vannak olyan szituációk, ahol nem alakult meg adott esetben az országos kisebbségi önkormányzat vagy nincs helyi leképeződése a dolognak, tehát ezért a települési önkormányzatoknak valószínűleg lenne létjogosultsága és helye. Úgy látjuk, hogy a kormány e tekintetben sem bír befogadókészséggel.

A 14., 19., 27. és 35. ajánlási pontok tekintetben itt tisztázni kellene, hogy országos kisebbségi önkormányzatról vagy országos nemzetiségi önkormányzatról beszélünk. Én ezt a tisztázást azért forszírozom, mert az 1949. évi XX. törvény által megismert kisebbségi önkormányzat megnevezést használják még ma is az országos kisebbségi önkormányzatok és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal is. Célszerűbb lenne tehát visszaállítani az eredeti elnevezést a későbbi félreértések elkerülése végett, de hát nyilván majd az államtitkár úr válaszol erre is.

A következő a 15. ajánlási pont, amivel foglalkozni szeretnék röviden. Itt magáról a célfelületről szól a történet, hogy elsősorban mivel foglalkozik a foglalkoztatási szövetkezet. A mi megítélésünk szerint a közhasznú foglalkoztatás működtetésével kellene hogy foglalkozzon, és másodsorban a munkaerő-kölcsönzéssel és a munkaerő-közvetítéssel. Ez a módosító javaslat sem igazából kapott eddig támogatást, de forszírozom itt a részletes vita kapcsán is, mert úgy gondoljuk, hogy ez az elsődleges, nem pedig az, hogy elsődleges cél legyen a munkaerő-közvetítés és a munkaerő-kölcsönzés.

A következő a 18. ajánlási pont, ahol itt a vita kapcsán erősítettük, hogy a munkaügyi központoknak a szakmai alapon való megközelítés kapcsán lenne létjogosultsága ezekben a szövetkezésekben. Nem látjuk visszaigazolni mindezeket.

A 26. ajánlási pont tekintetében a foglalkoztatási szövetkezetek megszűnnek akkor - az van a törvényben -, ha nincs országos nemzeti önkormányzat bent a szövetkezésben. Éppen ezért az előbbi logika alapján erősítenék a települési önkormányzatok szükségességét.

A legvégén a 34. pont. A szociális szövetkezetek esetében, az államtitkár úrnak a múltkori alkalommal ott az asztalnál mutattam is, úgy fogalmazott a törvény, hogy a szociális szövetkezetek és a közszolgálati jogviszony összefüggését vizsgálta, miközben a közszolgálati (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) - igen, köszönöm, befejezem ezzel a gondolattal - jogviszonyt kellett volna megjelölni. Érdekes módon a beadott módosító javaslatainkat átvette a kormányoldal, és ezzel már találkoztunk a módosítók kapcsán.

Elnök úr, köszönöm szépen a türelmét.