A felszólalás szövege:

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ritkán adatik meg, hogy valóban történelmi léptékű átalakulás cselekvő részesei lehessünk, de az, amiről ez a mai vitanap szól, mindenképpen régóta nem tapasztalt és régóta várt változást, növekedést, fejlődést hozhat Magyarország számára. És hogy a közös tudatunk erről azért mégiscsak megvan, az mutatja, hogy az eddigi parlamenti vitában minden ellenzéki képviselőtársam - mindamellett, hogy elmondta a kötelező szöveget a kormány antidemokratikus országrontásáról - szükségét érezte, hogy a saját szűkebb választókörzete, települése, régiója fejlesztési elképzeléseiről is szóljon, hiszen erről szól ez a történet: 2007-től az Európai Unió támogatásával, közös erővel és együttműködéssel meg tudunk valósítani olyan fejlesztéseket és beruházásokat, amelyeket régóta terveztünk, és amelyek szükségesek Magyarország és Magyarország településeinek, régióinak a fejlődéséhez.

De mindehhez, tisztelt képviselőtársaim, tudnunk kell, hogy a politikában nem ahhoz kell a bátorság, hogy ragaszkodjunk a meglévőhöz, hanem ahhoz, hogy újat keressünk; nem ahhoz kell a bátorság, hogy mindenkinek könnyű álmot ígérjünk, hanem ahhoz, hogy el tudjuk mondani, hogy mindenkinek feladata és főleg helye van ebben az országban; és nem ahhoz kell a politikában a bátorság, hogy 14. havi nyugdíjjal ámítsuk a választópolgárokat, hanem ahhoz, hogy el tudjuk nekik mondani, milyen Magyarországot szeretnénk 10 év múlva, 15 év múlva, 20 év múlva. Ennek az országnak ugyanis elsősorban vízióra és programra van szüksége, nem bezárkózásra és főleg nem változatlanságra.

Tisztelt Ház! A miniszterelnök úr beszédében a tudást nevezte meg mint azt az erőforrást, amelyet jól használva Magyarország felzárkózhat, az Új Magyarország fejlesztési terv éppen ezért a tudástőke kihasználására épül. Szegeden az elmúlt években olyan fejlesztéseket hajtottunk végre, amelyek felkészítették a várost erre a szerepre: autópályát, utakat, csatornákat építettünk, iskolákat, panelházakat, kórházakat újítottunk fel, és elindítottuk az önök előtt is ismert Biopolisz-programot, amely a Szegedi Egyetem, kutatóközpontok tudásbázisára épülve teljesen új fejlődési irányba indította el a várost.

Az Új Magyarország fejlesztési terv egyik leghangsúlyosabb pontja a hét magyarországi tudásközpont, tudáspólus megteremtése: Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Veszprém, Székesfehérvár és Budapest kijelölése erre a feladatra. A cél ugyanis az, hogy Magyarország a világ egyik innovációs központjává váljon, mert ma a világot, a nemzetek gazdaságát az innováció mozgatja, az innováció teremt munkahelyeket, az innováció generálja a növekedést. Az innováció által generált növekedés révén érhetjük el azt, amiről a politika több mint 15 éve beszél, megerősíthetjük a vidék megtartóerejét, megállíthatjuk, sőt talán vissza is fordíthatjuk az értelmiség, a tudósok, a kutatók külföldre vándorlását, az agyelszívást. És a második előnye a pólusprogramnak, a regionális tudásközpontok kijelölésének, hogy esélyt adnak a kis- és középes vállalkozások számára, méretükből fakadó rugalmasságuknak köszönhetően ugyanis a kkv-k azok, amelyek a leginkább kihasználhatják az innovációban rejlő gazdasági potenciált.

Flexibilitás és adaptivitás - ez az a két tulajdonság, amely alkalmassá teszi a kis- és közepes vállalatokat arra, hogy a tudásközpontokban termelődő ötleteket, találmányokat gazdaságilag is tudják hasznosítani. És ha megteremtődik az innováció és a kis- és közepes vállalatok közötti kapcsolat, ha a tudásközpontok együttműködnek az adott régió üzleti életének szereplőivel, akkor a foglalkoztatás is nőhet, és csökkenhet a munkanélküliség. Szeged polgármestereként az elmúlt években tucatnyi olyan üzletemberrel ismerkedtem meg, akik ma még egy kisvállalkozást vezetnek, de amely vállalkozásban benne van az országos, sőt a nemzetközi siker lehetősége is, hiszen mindannyian az innovációra építették fel vállalatuk, vállalkozásuk jövőjét. Ne felejtsük el, hogy napjainkban garázsokból nőnek ki világcégek.

Az Új Magyarország fejlesztési program tudáspólusprogramja éppen ezért meggyőződésünk és eddigi tapasztalataink szerint a kisvállalkozások számára teremt lehetőséget. Szegeden a Biopolisz-program keretében már eddig 16 úgynevezett spin-off cég jött létre, megteremtve a kutatás-fejlesztési eredmények gazdasági hasznosításának eredményeit. De nem elég arról beszélnünk, hogy a tervnek az a célja, hogy lehetőleg mindenkinek legyen munkája, mert nem mindegy a jövőben, és nem mindegy Magyarország versenyképessége számára, hogy milyen ez a munka. Én abban hiszek, hogy Magyarország számára a tudásgazdaság, a magas hozzáadott értéket teremtő munka jelenti a jövőt, nem pedig a bérmunka. A mi felelősségünk, hogy Magyarországot Európa bérmunkásából a világ tudásmunkásává tegyük. A tudáspólusok révén a magyar kis- és közepes vállalatok versenyképessége javul, bekapcsolódhatnak az uniós piacba, javul beszállítói képességük a nagyvállalatok irányába.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindehhez persze szükség van arra, hogy a kutatás-fejlesztésre szánt összegek a jövőben kiszámítható mértékben növekedjenek. A program szerint négy év alatt 40 százalékkal emelkedik a K+F ráfordítás, amiből reményeink szerint egyre inkább kiveszi a részét a versenyszféra is.

(13.00)

Összefoglalva tehát: az Új Magyarország fejlesztési terv által kínált vízió és program azt ígéri az ország számára, hogy a létrejövő tudásközpontokban a növekvő kutatás-fejlesztési pénzeknek köszönhetően olyan ötletek, termékek és szolgáltatások születnek, amelyeket a magyar gazdaság anyagi haszonná ültethet át, és ez vezethet az ország versenyképességének javulásához.

Az elmúlt években Szegeden és a többi pólusvárosban megalapoztuk ezt a programot, felismerve a szoros együttműködéssel a régióközpontok, városok, a magyarországi nagyvárosok felelősségét. Ez a program, ami önök előtt fekszik, megfelelően alátámasztva szolgálja ezt a célt a jövőben, úgyhogy tisztelettel javaslom, hogy mindannyian azt keressük, hogy hogyan tudunk ennek a végrehajtásában, Magyarország felemelkedésében és felzárkózásában együttműködni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzatok, az önkormányzatiság az elmúlt tizenhat esztendőben a demokrácia alapjává, meghatározó intézményévé vált, immáron kormányzati ciklusokon túlmutató gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezünk, kialakult az egyeztetések mechanizmusa, az önkormányzati érdekképviseletek rendszere. A területfejlesztés intézményrendszerében pedig tízéves gyakorlatunk van, és mindenki, aki részt vett a területfejlesztési tanácsok munkájában, tudhatja, hogy az elmúlt tíz évben nem a pártpolitikai csatározások, hanem sokkal inkább a települési, térségi és kistérségi érdekek ütköztetése és összehangolása volt a meghatározó.

Demokráciában kormányzat és önkormányzatok együttműködése evidencia. Szükségszerűség, szükséges az állam megfelelő működéséhez. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy az előttünk álló feladatok, de még inkább a soha nem látott mértékű fejlesztések megvalósításához szükséges, hogy az önkormányzatok és a kormányzat kapcsolatrendszerében is új minőséget, új színvonalat, új szintet tudjunk behozni. Ez országos érdek, még akkor is, ha az elmúlt időszak végletekig felfokozott belpolitikai hangulata rányomta a bélyegét, legalábbis a megnyilatkozások szintjén, az önkormányzati szférára is. Nyilatkozatok hangzottak el, mint ahogy a mai napon is a napirend előtti felszólalásokban az önkormányzatok és a kormány együttműködéséről.

Ugyanakkor ez olyan alapvető országos érdek, ami véleményem szerint minden más logikát felül kell hogy írjon, ezért nagyra értékelem, és nagyon örülök, hogy az elmúlt napokban pozitív kezdeményezések is történtek. Ilyen pozitív kezdeményezés a Kósa polgármester úr által kezdeményezett önkormányzati találkozó, amelyen a magam részéről csak azért nem tudtam részt venni, mert éppen külföldön tartózkodtam, de nagyra értékelem és nagyon fontosnak tartom az elmúlt időszak vitáin felülemelkedő, előremutató megnyilatkozásokat, amelyek ezen találkozón és utána a sajtó nyilvánossága előtt elhangzottak.

Ugyanilyen új együttműködési forma a kormány által kezdeményezett új kormány-önkormányzat egyeztető fórum, amelynek tagjai az önkormányzatok számára legfontosabb feladat- és hatáskörrel rendelkező tárcák, minisztériumok vezetői, képviselői, az önkormányzati oldal pedig önállóan döntheti el, hogy milyen önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselik az önkormányzatokat ebben az egyeztető fórumban, és szabadon dönthetnek arról, hogy milyen belső együttműködési mechanizmus alapján képviselik az önkormányzati érdeket. Talán nem véletlen, hogy polgármesteri szinten indulhat el egyfajta új, békés együttműködés. Van ugyanis a politikának egy nagyon fontos alaptörvénye: minél közelebb van a politika az emberekhez, annál inkább érzi a választók szándékát és akaratát. Mi, polgármesterek, önkormányzati vezetők igazából közel állunk a választópolgárokhoz, és tudjuk, hogy a magyar választók döntő többsége békét, rendet, nyugalmat, fejlődést és fejlesztéseket akar az ország valamennyi településén.

Ha ehhez az szükséges, hogy az önkormányzati vezetők egymással, valamint a kormánnyal új típusú együttműködést tudjanak kialakítani, akkor, azt gondolom, pártállástól függetlenül ez felelőssége és kötelessége valamennyi önkormányzati vezetőnek. Hiszen feladatunk van bőven, a magyar regionalizmusban nagyon komoly csúszás van; az önkormányzatokat érintő törvények, az önkormányzati törvény kétharmados, ez azt jelenti, hogy jelentősebb változást, változtatást csak akkor tudunk elérni, ha ebben mind a Fidesz, mind pedig a Szocialista Párt parlamenti képviselői és önkormányzati vezetői egyet tudnak érteni. Mi törekedtünk ilyen típusú konszenzus kialakítására az önkormányzati rendszer fejlesztése érdekében, eddig nem sikerült, de nagymértékben támogatom miniszterelnök úr azon kezdeményezését, hogy tegyünk rá újból kísérletet, és talán ez az elmúlt napokban megindult folyamat, ami egyfajta új minőséget hozhat az önkormányzatok egymás közötti és kormánnyal való kapcsolatában, megteremti annak lehetőségét is, hogy normális és felelősségteljes párbeszédet tudjunk folytatni az önkormányzati rendszer sarkalatos kérdései, átalakulása és reformja érdekében.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ebben a szellemben várjuk a szerdára kezdeményezett találkozót önnel, önkormányzati vezetők. Bízom benne, hogy azt a törékeny, de mindenképpen optimizmusra alapot adó folyamatot, ami az elmúlt napokat jellemezte, közös erővel tovább tudjuk folytatni, hiszen valamennyiünktől ezt várják el a választóink.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Szeged város és térsége számára az elkövetkező évek legfontosabb, legjelentősebb infrastruktúra-fejlesztési nagyberuházása az M43-as út, autópálya-szakasz megépítése. Teljes városi, szakmai, politikai konszenzus van ebben a kérdésben, ez alapján készítettük el a város- és térségfejlesztési programjainkat. Az út, amely egyébként az M5-ös autópálya északi csomópontjától a várost északról megkerülve autópályaként fog megépülni és egy négysávos Tisza-hídként fogja Makó, Nagylak, Románia felé vezetni a forgalmat, két szempontból is kulcsfontosságú a város és térsége számára. Egyrészről Makó, Nagylak, Románia felé teremt európai szintű közúti közlekedést, ami nélkülözhetetlen Szeged város régióközponti szerepének erősítéséhez és ahhoz az Európa-kapu szerephez, amire tudatosan törekszünk, ami azt célozza, hogy hármas határ menti nagyvárosként egy egész eurorégió kereskedelmi szolgáltató központjává tudjunk válni. Ennek érdekében már az elmúlt években jelentős infrastruktúra-beruházások történtek: az M5-ös autópálya megépítése, a nyugati elkerülő út, most fejeztük be a repülőtér-fejlesztés első ütemét, de mindenképpen szükségeltetik az M43-as út megépítése.

A másik legalább ennyire jelentős szempont, hogy éppen az M5-ös autópálya megépítése, valamint a jelentősen növekvő kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok eredményeként jelentősen megnőtt jelen pillanatban az egész városon és a város két Tisza-hídján átdübörgő tranzitforgalom Makó, Nagylak, Románia irányába. A legutóbbi felmérések szerint ez a tranzitforgalom kétszer akkora ebben az irányban, mint a szerb határ felé, ezért is nagyon fontos az egész városi közlekedés számára, hogy elkerülő útként ez minél hamarabb meg tudjon valósulni.

A kormány ismeri ezeket a terveinket, és többször kaptunk egyértelmű támogatást arra vonatkozóan, hogy a 2007-től kezdődő új uniós ciklusban az elsők között szerepel ennek az útnak a megépítése a készülő új operatív programban.

(14.10)

A biztató jelek közé tartozott az is, hogy 2004-ben, hazánk uniós csatlakozásakor két közútfejlesztési programot adott le az Uniónak Magyarország: egyrészt az M0-s autópálya megépítését, másrészt, pótfejlesztési célként pedig az M43-ast.

Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy a most készülő operatív programban tartani tudja-e a kormány azon ígéretét, hogy az első között megvalósuló közútfejlesztési programok közé fog tartozni az M43-as, és jelen pillanatban hogyan áll a tervezés, milyen ütemezésre számíthatunk.

Tisztelettel várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! A válaszában mindenképpen biztató, hogy 2007 végére teszi az építkezésnek a megkezdését. Értelemszerűen minden ilyen jelentősebb kormányzati döntésnél készülhetnek és készülnek is előkészítő anyagok, láttunk sajnos olyat az elmúlt hónapokban, amely ennél későbbi indításról szólt, úgyhogy nagyon szépen köszönöm válaszának ezen részét. És szeretném kérni és felajánlani is a mellettem ülő makói polgármester, Buzás Péter nevében is, hogy miután az útépítéssel kapcsolatban van még néhány olyan nyitott kérdés, amelyben vagy többféle szakmai álláspont van, vagy pedig nem egyértelmű az álláspont, szeretném kérni, hogy ebben a munkában a kormányzat számítson arra a tapasztalatra és helyi tudásra, amit a helyi önkormányzatok fel tudnak mutatni. És bízom benne, hogy az építkezés valóban a jövő év végén megkezdődhet.

Válaszát elfogadom. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Miniszter Asszony! A kormányprogram hangsúlyos eleme volt a közigazgatási önkormányzati reform, mégpedig abból kiindulva, hogy 17 évvel a rendszerváltás után, az önkormányzatiság 17 esztendős tapasztalatával, ha nem lenne konvergenciaprogram, vagy nem lett volna uniós csatlakozás, akkor is nagyon sok olyan tapasztalat gyűlt össze, ami alapján szükség van a változtatásra.

Tavaly nem sikerült a szükséges politikai konszenzust kialakítani, most azonban már túl vagyunk az önkormányzati választásokon, és meggyőződésem szerint minden polgármesternek, önkormányzatnak, pártállástól függetlenül alapvető elemi érdeke, hogy ezekben a változtatásokban egyrészt meg tudjunk állapodni, másrészről pedig végre tudjuk hajtani. Hiszen az állampolgárok, a választópolgárok az állam, de egy település és egy önkormányzat működéséről is a legközvetlenebb tapasztalatot az igazgatás útján szerzik, hogy el tudják-e és milyen gyorsan tudják elintézni az ügyeiket, milyen minőségű közszolgáltatásokat kapnak, és hogyan működnek az intézmények.

Természetesen a közigazgatás reformjára is igaz, hogy nem egy nagy változtatásra van szükség, és nincs is rá mód, hanem nagyon sok apró lépésre, ahol nagyon fontos, hogy a gyakorlati tapasztalatot is figyelembe vegye a kormány és mi valamennyien, jogalkotók. Ebből a szempontból biztató, hogy a hét végén a Megyei Jogú Városok Szövetségének küldöttgyűlésén konzultációt tudtunk folytatni miniszter asszonnyal, ahol jeleztük, hogy javaslatokat kívánunk letenni az asztalra, a magyar nagyvárosok, megyei jogú városok, nemcsak az önkormányzatok működésére vonatkozó általános elképzelésekről, hanem az ágazati szakmai jogszabályokról. Jeleztük azt is, hogy véleményünk szerint a változtatás egyik legfontosabb iránya mindenképpen a dereguláció kell hogy legyen, hiszen 17 esztendő alatt irdatlan mennyiségű jogszabály, törvény, rendeletek, egyéb szabályozók halmozódtak fel, és mindenképpen elmondhatjuk, hogy az élet legtöbb területén a túlszabályozottság a jellemző.

(13.10)

Azt szeretném kérni a polgármesterek, önkormányzatok nevében a pártoktól, frakcióktól, hogy lehetőség szerint a következő időszakban a pártpolitikai egymásnak feszülésnek ne a közigazgatási reform legyen a terepe, van erre nagyon sok más terület, hiszen önkormányzatok, polgármesterek hatékonyan, közös érdek és tapasztalat alapján tudjuk egymás munkáját segíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az M43-as autópályának az ügye többször szerepelt már itt a Ház napirendjén, én magam is többször szóltam róla, sürgetve az építkezés megkezdését, és Buzás Péter képviselőtársam, Makó polgármestere is ezt megtette. Most azonban fontosnak tartottuk, hogy újra felhozzuk ezt a kérdést, hiszen az elmúlt hetekben több egyeztetést folytattunk a miniszterelnök úrral, miniszter úrral, államtitkár úrral, sőt a MOL vezetőivel is, azt elősegítve, hogy minél gyorsabban a konkrét beruházásról is szót tudjunk váltani.

Többször elmondtuk, de szeretném megerősíteni, hogy az M43-as autópálya megépítése Szegednek és a régiónak az első számú közlekedési infrastruktúra-fejlesztési programja, és ebben meglehetősen nagy konszenzus van a régión belül. Ennek az útnak két nagy jelentősége van, egyrészről erősítve Szeged város regionális szolgáltató, kereskedelmi és logisztikai központ szerepét, immáron Románia, Makó, Nagylak irányába teremt európai szintű kapcsolatot. A másik, ami éppen az aktualitását adja a sürgetésnek, hogy január 1-je, Románia és Bulgária európai uniós csatlakozása óta azt tapasztaltuk az elmúlt 3-4 hónapban, hogy 2,5-3-szorosára növekedett az átmenő teherforgalom. Ez óriási terhet jelent immáron egész Szeged város közlekedésének, Makó város közlekedésének, és óriási terhet az M43-as út melletti településeknek.

Örömmel fogadtuk, és én azt gondolom, hogy mindenképpen az érveink visszaigazolása, hogy a közlekedési operatív programban 2007-es kezdéssel szerepel az M43-as építése. Ez az az út egyébként, ami négysávos autópályaként épülne meg Maroslelléig. Örömmel fogadtuk a vonatkozó kormányhatározatot, ami szintén 2007-es kezdést tartalmazott, most azonban már 2007. május vége felé tartunk.

Szeretném kérdezni az államtitkár urat az elmúlt hetek megbeszélései, tárgyalásai után, hogy mikor kezdődik a konkrét beruházás. Valamennyien tudjuk, hogy egy útépítésnél az előkészítés, a területbiztosítás, a régészeti feltárás, itt az M43-as esetében a MOL-lal való megállapodás adott esetben hosszabb idő, mint maga az építkezés.

Várom válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ez a 2010-es dátum már örömmel elfogadható számunkra. Sajnos, az elmúlt hónapokban - és ezért is kértünk több egyeztetést, amit köszönettel veszünk az államtitkár úrtól, a minisztériumtól is - ennél azért távolabbi időpontok is elhangoztak. Én azt gondolom, hogy az előkészítésben, hiszen minden politikai döntés most már megszületett, a források rendelkezésre állnak, ha az előkészítésnél sikerül tartani azt a menetrendet, amit az államtitkár úr említett, akkor egészen biztos, hogy a kivitelezés is be fog tudni fejeződni.

Szeretném felajánlani Szeged város, az önkormányzat együttműködését a földek megszerzésében, a kisajátításban, a MOL-lal való megállapodásban és tárgyalásban. Azt gondolom, hogy mindenki, nemcsak Szeged város, nemcsak a kereskedelemben, az árufuvarozásban érdekeltek, hanem valamennyi, a térségben gazdasági tevékenységet kifejtő cég, így a MOL is érdekelt abban, hogy ez a régóta várt nagyberuházás meg tudjon valósulni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. BOTKA LÁSZLÓ, az európai ügyek bizottságának előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha elnök úr megengedi, akkor a két egymást követő törvényjavaslatról közösen mondanám el a bizottság álláspontját (Közbeszólás az MSZP soraiból: Együttes tárgyalás van.) - nem hallottam, akkor köszönöm szépen -, hiszen mind a két törvényjavaslat megállapodás kihirdetéséről szól, és mind a kettőnek lényegében ugyanaz a lényege: az Európai Unió tagállamai és Izland, Norvégia közötti bűnügyi, igazságügyi együttműködésre kiterjeszteni az európai uniós egyezményeket.

Az átadási eljárásról szóló megállapodás új eljárási rendszerében lényegében az államközi kapcsolatokat felváltják az igazságügyi hatóságok közötti kapcsolatok. A Magyarország, Izland és Norvégia közötti kiadatási ügyekre eddig irányadó 1957-es Európa tanácsi egyezmény, valamint kiegészítő jegyzőkönyvei megfelelő rendelkezésének a helyére fognak lépni a megállapodás rendelkezései.

A másik törvényjavaslat a bűnügyi jogsegélyegyezmény kiterjesztése. 2000-ben kötöttek átfogó bűnügyi jogsegélyegyezményt az Európai Unió tagállamai. 2003-ban született az Unió tagállamai és a két ország között megállapodás, hogy ennek az egyezménynek bizonyos elemeit kiterjesztik Norvégiára és Izlandra. Lényegében e megállapodás elfogadásával egy európai uniós jogi normát fogadunk el. Az egyezmény és a vonatkozó jegyzőkönyvek alkalmazása lehetővé válik az Unió tagállamai, valamint Norvégia és Izland esetében.

Mind a két törvényjavaslatot az európai ügyek bizottsága a mai ülésén megtárgyalta, és egyhangúlag a tisztelt Háznak elfogadásra javasolja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az M43-as autópálya ügye többször szerepelt már itt a Ház előtt, én is sokszor szóba hoztam a fontosságát, valamint Buzás Péter képviselőtársam, Makó polgármestere is, hiszen Szeged, Szeged térsége, Csongrád megye és a Dél-Alföld legjelentősebb infrastrukturális beruházásáról van szó.

Az M43-as autópálya minél gyorsabb megépítésének két alapvető oka is van, egyrészt azért, mert ez a nemzetközi közlekedési folyosó az úgynevezett 4. számú helsinki korridort jelenti, amely Szeged-Makó-Nagylak-Románia irányába teremt megfelelő európai szintű kapcsolatot. A legutóbbi magyar-román együttes kormányülésen is szó volt erről, és a román kormány - amennyire jók az információink - jelezte, hogy a magyar fejlesztési programhoz kívánja igazítani a román határtól való továbbépítését. Másrészt nagyon fontos tehermentesítő út, ugyanis 2007. január 1-je, vagyis Románia és Bulgária uniós csatlakozása óta a személyforgalom megduplázódott, a teherforgalom pedig a háromszorosára növekedett ezen a szakaszon.

Szeged város egész területén, Makón és a 43-as út menti településeken tarthatatlan lett a helyzet, már nemcsak közlekedni, hanem létezni sem lehet az átmenő tranzitforgalom miatt, ezért kérjük államtitkár úr és a kormány megértését. Számunkra ennél fontosabb beruházás nem létezik, és nagyon fontos, hogy minél hamarabb megkezdődjön a beruházás megvalósítása. Elég messziről indultunk, hiszen 2000 tájékán még 2015-ös, 2017-es évszámok hangzottak el az akkor elfogadott közlekedésfejlesztési koncepciókban. Ehhez képest óriási előrelépés, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv és a közlekedési operatív program 2007-es indítással számolt, és az előkészítő munkák zajlanak, és a szándék, a kormányzati ígéret 2010-es befejezésről szól.

Kérdezem államtitkár úrtól, hogy tartja-e még a kormány a 2010 első negyedévére vonatkozó ígéretét, mert akkor lassacskán ki kéne írni az építési tendereket, hiszen jövő tavasszal mind az északi szegedi Tisza-hídnak, mind pedig az útépítésnek meg kell kezdődnie.

Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Akkor még várom a legfrissebb információkat, bár szeretném megköszönni az államtitkár úrnak és kollégáinak is, hogy azért az információáramlásban eléggé naprakészen vontak be bennünket. És szeretném jelezni, hogy a többszöri egyeztetés után az a végleges koncepció, ami alapján végig négysávos útként épülne meg az M43-as egy négysávos Tisza-híddal, és érné el 2010 tavaszára Makót és a makói elkerülő utat, és utána reményeink szerint minél gyorsabban megépülne Makó és Nagylak között, ez számunkra a lehető legfontosabb, hiszen ez az út akkor éri el a célját, ha lekötése megtörténik, és ehhez a leggyorsabb és legkönnyebben járható megoldás a makói körgyűrű megépítése.

Még egy érvet hadd mondjak, államtitkár úr, bár azt gondolom, hogy 300 ezer ember érdeke mindenképpen nagyon fontos szempont: Szeged város útjaiban olyan mérhetetlen károkat okozott ez az elképesztő teherforgalom, hogy több száz millió forintba került a fő közlekedési utak rendbetétele, egyáltalán a balesetveszély elhárítása az elmúlt hónapokban, és akkor ezek még csak az országos főutak, a város egyéb útjaira is több száz milliót költünk. Úgyhogy nagyon fontos lenne, hogy a jövő tavasszal valóban a munkagépek megjelenjenek az M43-ason.

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, igen.

ELNÖK: Parancsoljon, öné a szó.

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyberuházások indultak és indulnak a közeljövőben, hiszen a 2007-13-as uniós fejlesztési ciklus legnagyobb építkezéseit tudjuk elkezdeni. Ezek a projektek, ezek a beruházások döntő részben európai uniós forrásból, az uniós beruházásokra jellemző nagyon szigorú feltételekkel és szabályokkal kezdődnek meg; szigorú szabályok vonatkoznak az előkészítésre, a tervezésre, a költségek meghatározására és a kivitelezés teljes folyamatára. Egy ilyen beruházásnál, legyen szó akár autópályáról, akár útépítésről, akár egyéb építkezésről, minden bizonytalanság a beruházás bármely szakaszában maga után vonhatja a kivitelezés sikertelenségét és végső esetben az európai uniós támogatás elvesztését.

Ebben az összefüggésben merült fel, nemcsak Szegeden és a térségünkben, ahol autópálya-építés és nagyon sok beruházás zajlik, hanem tapasztalataink szerint az ország legkülönbözőbb részein a régészet kérdése, ami nem ismeretlen, gondolom, a szaktárca előtt sem. Felmerült annak a lehetősége, sőt erőteljes igénye, hogy a jelenlegi régészeti törvényt és a vonatkozó kormány- és miniszteri rendeleteket végig kellene gondolni, hogy egy jóval kiszámíthatóbb struktúrát és szabályozást tudjunk bevezetni.

Azt tapasztaltam, hogy a beruházók, kivitelezők és a régészeti szakma, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat részéről konszenzus van abban a kérdésben, hogy egy európai ország számára fontos a kulturális értékek feltárása és a megőrzése, de konszenzus van abban a kérdésben is, hogy a jelenlegi szabályozás a gyakorlatban nagyon sok bizonytalansági tényezőt rejt magában. A beruházóknak, kivitelezőknek nem a költségekkel van elsősorban bajuk, államtitkár úr, hanem azzal, hogyha kiderül, hogy jóval hosszabb időt és jóval több költséget igényel egy-egy terület feltárása, mint amiről szó volt.

A kérdésem az államtitkár úr felé, hogy a kormányzat lehetségesnek tartja-e a közeljövőben széles szakmai együttműködéssel egy új törvény kidolgozását a régészeti tevékenységben.

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, államtitkár úr. A konfliktus nem az, hogy bárki is ne venné komolyan a régészeti munka fontosságát. A konfliktus legfontosabb oka mindkét oldalon a bizonytalanság. Éppen ezért én azt gondolom, hogy egy olyan új jogszabályi környezet, ami lehetővé tenné, hogy a régészetnek ne a beruházóval kelljen szerződni, hanem egy közbeiktatott kasszán keresztül működne, mint ahogy Nyugat-Európa több országában van törvényileg szabályozva, hogy minden egyes beruházáshoz, akár a beruházás összköltségéhez viszonyítva százalékban megadva, akár az érintett földterület nagyságához viszonyítva meghatározott régészeti költség van. Tehát ha tetszik, különválik a régészet, a régészeti költség viselése a konkrét projekttől. Ez jelentősen megkönnyítené a helyzetet, hiszen a bizonytalanság mind a két oldalon jelentősen mérséklődne.

Én arra szeretném kérni az államtitkár urat és a miniszter urat, felhalmozódott elég sok tapasztalat ezen a téren, én megérettnek látom a helyzetet arra, hogy gondolkozzunk el közösen egy új jogszabály, egy új régészeti törvény létrehozatalára, vannak európai példák, vannak most már többéves magyarországi tapasztalatok. Mi, nagyvárosok, akiket leginkább érint ez, hiszen a legtöbb beruházás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nálunk zajlik, nyitottak vagyunk és érdekeltek vagyunk az új törvényi szabályozásban.

Köszönöm.

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. (Bólint.) Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az M43-as autópálya e fejlesztési ciklus legfontosabb beruházása Szeged város, Csongrád megye számára. Ennek megfelelően nagy örömmel fogadtuk, hogy tavaly nyáron mind a négy szakaszra a kivitelezési szerződést alá tudtuk írni, és végre megkezdődött a munka. Hosszú évek, évtizedek óta vártunk erre az autópályára, ami Szeged, Makó, Nagylak irányában a tranzitforgalmat kivezetheti Szegedről.

Éppen ezért nagyon szomorúan hallottuk a hírt, hogy az autópálya első szakaszát, egy összesen 6,5 kilométernyi szakaszt építő konzorcium bejelentette, hogy az idén novemberre tervezett átadásnál időt, haladékot kér, és csak jövő júliusban tudja befejezni a munkát, és átadni az autópálya első, alig több mint 6,5 kilométeres szakaszát. A kivitelező egyébként a sajtóhírek és a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. tájékoztatása szerint arra hivatkozik, hogy egy ott létező nagy átmérőjű vízvezetékcsőnél menet közben a mérnökök azt írták elő, hogy védművet, támfalat kell építeni.

Én a mostani kérdést azért teszem fel a minisztériumnak és az államtitkár úrnak, mert egyrészt szeretném jelezni, hogy számunkra Szegeden elfogadhatatlan ez a magyarázat. Ez akkor lenne helyes magyarázat, ha csak néhány száz méter nem készülne el határidőre. Mi van a másik 6 kilométerrel? Elvárjuk a Magyar Köztársaság kormányától, hogy nagyon határozottan lépjen fel a késés ellen. Próbáltuk végiggondolni, hogy a kárt hogyan lehet mérsékelni.

Egyrészről szeretném jelezni az államtitkár úrnak, hogy 30 milliárd forintból, uniós támogatásból megkezdtük Szeged város belső tömegközlekedési fejlesztését, és éppen villamospályát fogunk építeni jövő márciustól az uniós menetrendnek megfelelően, ezért a legfontosabb kérésem, hogy minden tárgyalásnál tekintsék ezt alapvető érdeknek és szegedi szempontnak, hogy az első szakaszt is legalább több ütemben adják át, és jövő márciusig a Csongrádra vezető sugárútig épüljön meg az út.

(15.50)

A kármentéshez tartozik az is, hogy ezek után, ha kötbér megállapítására kerül sor, akkor tisztelettel javasoljuk, sőt kérjük a kormánytól, hogy ezt szegedi, Szeged környéki állami utak fenntartására és karbantartására fordítsa.

Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönjük a Szeged és a szegediek sikereire vonatkozó megjegyzését, kérjük, hogy ebben a sikerben a kormány a jövőben is vegyen részt, és ehhez a sikerhez hozzátartozik, hogy elég sok beruházást hajtottunk végre, és tudjuk, hogy joggal várhatjuk el a kivitelezőtől, hogy a szerződésben rögzített feltételeket teljesítse. Itt semmi jogalap nincsen, azt gondolom, ekkora csúszást kérni. Határozottan kérjük azt, hogy a kormány ebben képviselje azt a szempontot, hogy igenis kötbérigényt kell bejelenteni. Erre a kötbérre egyébként Szeged város tud javaslatokat tenni, hogy a környéken milyen állami utak felújítására lehet fordítani. Külön köszönöm, hogy mind a minisztérium, mind pedig a NIF Zrt. megértette, hogy Szeged város számára kiemelkedően fontos, hogy márciusig legalább egy újabb autópálya-lehajtóval gazdagodjon a város, hiszen az elektromos tömegközlekedés fejlesztési projektünk ütemezését is jóváhagyta az Európai Unió, és a város közlekedési szerkezetének fenntartásához szükség van erre a lehajtóra.

Köszönöm szépen, hogy a minisztérium és államtitkár úr pozitívan áll ezekhez a kérdésekhez, és a következő hetek tárgyalásaiban számíthat arra, hogy érvekkel segítjük a kormány álláspontját. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rektor Úr! Tisztelt Professzor Urak! Akkor folytassuk tovább Európával, egy európai magyar sikerrel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány évvel ezelőtt az Európai Unió úgy döntött, hogy Európa versenyképességének növelése érdekében néhány közös, nagy tudományos kutatóintézetet hoz létre. Az elképzelések között már az elsők között szerepelt egy új szuperlézer, egy új lézerfizikai kutatóintézet terve. 13 európai uniós ország hozott létre egy konzorciumot, és csatlakozott ehhez a programhoz. A 13 európai uniós ország által létrehozott irányító testület múlt hét csütörtökön döntött az új kutatóintézet helyszínéről, és nyert a Szeged-Prága-Bukarest-pályázat. Ez azt jelenti, hogy félmilliárd euróból, 500 millió euróból épülhet meg Európa legnagyobb kutatóintézete, ez a szuperlézer ezerszer nagyobb erejű, mint a most létezőek a világon. Ennek a beruházási összegnek a 40 százaléka kerül Szegedre, Szeged városa lesz az elkövetkező évtizedekben - Szeged és Magyarország - a világ lézerfizikai kutatásának központja. (Taps az MSZP soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeged győzött, és Magyarország nyert, és ennek a győzelemnek, azt gondolom, hogy vannak olyan példamutató elemei és olyan szereplői, amit mindenképpen fontos itt a parlament előtt is megemlíteni. Kellett ehhez a sikerhez az, hogy a szegedi fizikusok, lézerfizikusok élen járnak a világban, hogy a Szabó Gábor akadémikus úr által vezetett szegedi fizikus tanszékcsoport nagyszerű eredményei jelentősen hozzájárulnak a lézerfizika mint a legdinamikusabban fejlődő tudományág fejlődéséhez. És kellett a tudományos eredmények mellett összefogás is. Kellett belső összefogás, és kellett európai összefogás.

Kellett az eredményhez az, hogy a tudásközpont, a Szegedi Tudományegyetem a projekt mellé állt, Szabó Gábor rektor úr, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke és az egyetem vezetése - tisztelettel köszöntöm rektor urat (Taps az MSZP soraiban.) - megértette, hogy ezzel az új lehetőséggel Szeged város és Szeged város egyeteme a XXI. században is a világban meghatározó tudásközpont lehet. A város is biztosította a támogatást a projekt infrastruktúrájához és ahhoz, hogy befogadó városként fogadni tudjuk a több mint háromszáz hozzánk érkező új tudóst.

És kellett, tisztelt képviselőtársaim, a kormány támogatása, kellett a kormány pénzügyi garanciája és az, hogy a kormány megértette, Magyarország jövőjének legnagyobb esélye a tudásalapú gazdaság. Tisztelettel köszöntöm Lippényi Tivadar professzor urat, aki a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal alelnökeként (Taps az MSZP soraiban.), a kormány megbízottjaként koordinálta, bonyolította és szervezte a tudománypolitikai és diplomáciai erőfeszítéseket, amik a sikerhez vezettek. És kellett hozzá, tisztelt Ház, európai összefogás. Mert lehet, azt gondoljuk időnként, hogy olyan jó volna, ha valami csak a miénk lenne. És ez vagy bejön, vagy nem jön be, nagyon sok példánk van arra, hogy nem jön be. És lehet összefogni Prágával és Bukaresttel, és ezen együttműködéssel, sokszoros erővel elérni azt, hogy most először az Elbától keletre - vagy mondhatjuk úgy is diplomatikusan, hogy most először az új EU-tagállamokban - épülhet fel egy európai uniós új kutatóintézet.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Világgazdasági válság van, és ez a válság úgy fog menni, ahogy jött, de közben alapvetően átrendezi a világot. Nem ugyanazok lesznek az élenjárók, nem ugyanazok lesznek a nyertesek, nem ugyanazok lesznek a győztesek a válság után, mint ahogy a válság előtt volt. És tudnunk kell azt, hogy azok lehetnek sikeresek, akik olyat tudnak, amit más nem tud, a tudásalapú gazdaság, a hozzáadott érték lehet Magyarország számára, a magyar jövő számára a legfontosabb esély. És van rá esélyünk, hiszen megvan hozzá mindenünk, csak mindenkinek tennie kellene a dolgát. Mint ahogy a szegedi projekt esetében is a tudósok tették a dolgukat világszínvonalú módon, megértve azt, hogy igenis számít és igenis fontos, hogy a kutatás-fejlesztés eredményei hasznosulnak-e, és jut-e előrébb velük a világ. Tette a dolgát az egyetem és a város, felkarolva a teljesítményt és a minőséget, és tette a dolgát a kormány, amely a szükséges forrásokat és a kormányhatározatot ehhez biztosította.

Azt gondolom, hogy a szegedi győzelemből, Magyarország nyereségéből ezen projekt esetében ezt a tanulságot vonhatjuk le, és bízom benne - gondolom, minden jóakaratú képviselőtársammal közösen -, hogy sok hasonló sikernek örülhetünk a jövőben is. Úgyhogy tegyük a dolgunkat!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)