Készült: 2024.09.22.17:28:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

315. ülésnap (2013.10.24.), 240. felszólalás
Felszólaló Nagy Csaba (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:41


Felszólalások:  Előző  240  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a 2014. évi költségvetésről tárgyalunk, akkor nagyon fontos megjegyezni, hogy ezt a költségvetést milyen gazdasági környezetben próbáljuk megalkotni, illetve milyen gazdaságpolitikai célok vezérlik a kormányt. Ezek nagyon röviden összefoglalhatók. Azt gondolom, ezzel senkinek nem mondok újat és senkire nem zúdítok meglepetésként új információt, hogy az államadósságot a kormány mindenképpen csökkenteni szeretné, a költségvetési hiányt a bűvös 3 százalék alatt szeretné tartani, a foglalkoztatást bővíteni szeretné, a versenyképességet pedig javítani, s mindezt úgy, hogy egy kiegyensúlyozott gazdaságpolitikával megpróbálja a növekedést is előidézni. Amikor ezeket a szavakat kimondjuk, ezeket a gondolatokat megfogalmazzuk, és ehhez hozzátesszük még a 2,4 százalékos inflációs célt, akkor az elmúlt évek politikai tárgyalássorozatából tán arra gondolhatunk, hogy egy ilyen gazdaságpolitikai célkitűzés mellett bizonyára szűkülnek azok a források, amiket például az önkormányzati vagy a kulturális szféra fel tud használni.

Nagyon fontos erre rámutatnunk, ha itt lennének szocialista képviselőtársaink, akik most nincsenek itt, tehát nem fogják hallani, amit mondunk, de ha az ő érvelésüket elfogadva felhoznánk, akkor bizonyára arra jutnánk, hogy itt megszorító költségvetésről van szó. Egy-két konkrét példával szeretném bizonyítani, hogy a benyújtott költségvetés ehhez képest milyen pluszlehetőségeket nyit az önkormányzatoknak és az önkormányzatokon belül pedig a kulturális szférának, mindezt úgy, hogy azt még mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy olyan társadalompolitikai célokat is megpróbál érvényesíteni az adópolitikában, ami nagyon fontos, hiszen azoknál az alacsony jövedelmű családoknál is megpróbál egy plusztámogatással, túl a rezsicsökkentésen pluszjövedelmeket hagyni, amely családok dolgoznak, és az alacsony kereset miatt a családi adókedvezményeket jelen pillanatban nem tudják igénybe venni. Az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék vonatkozásában lehetővé tesszük számukra, hogy akár havi szinten több ezer forinttal nőjön a rezsicsökkentés mellett a családi kasszában maradó összegek értéke.

Rátérnék arra, amiről igazból szerettem volna beszélni, ami nagyon fontos az önkormányzati szféra vonatkozásában. Ez pedig az, hogy a kultúrát hogyan és mi módon támogatja a kormányzat. Nagyon sokan kritikaként fogalmazták meg azt a feladatfinanszírozást, amit az önkormányzatok 2013-tól megkaptak, és azt is, hogy bizonyos intézményi rendszerek vonatkozásában teljesen átalakult a finanszírozás. Gondolok itt az oktatásra. Amikor mi, önkormányzati vezetők beszélgettünk erről, akkor azt mondtuk, hogy ez egy helyes irány, hiszen most már egyértelműen bebizonyítható az, hogy hihetetlen nagy munkával és nagyon sok adminisztrációs teherrel, de nagyjából most már igazi és átlátható képünk van a magyarországi közoktatás finanszírozhatóságáról, és arról, hogy milyen pénzeszközök kellenek ahhoz, hogy egy pedagógus-életpályamodellt nem egyik pillanatról a másikra, de többéves rendszerben be tudjunk vezetni.

Ehhez kapcsolódott az a döntéssorozat is, hogy a kulturális intézményhálózatot megpróbálta a kormányzat egy kézbe adni. Így jutott például Pécsett a Janus Pannonius Múzeum és a Csorba Győző Könyvtár a városunk kezelésébe és fenntartásába. Mi ennek nagyon örültünk, hiszen már több évtizede erre a döntésre vártunk. El kell itt mondanom, nagyon jó, hogy végre a pécsi kulturális közélet minden egyes gazdasági társasága és intézménye most már egy fenntartóhoz tartozik.

Magyarországon az önkormányzatok közel hatvan színházat tartanak fenn, s ebben a hatvan színházban közel 3600-an dolgoznak. Tizenegy önkormányzat tart fenn zenekart, három pedig énekkart, és 3077 könyvtárat tartanak fenn az önkormányzatok. Ezért is fontos, hogy ha az önkormányzati költségvetéseket, illetve az önkormányzati költségvetésekkel kapcsolatos tárcakiadásokat megnézzük, akkor azt látjuk, hogy több mint 700 millió forinttal jut több pénz a különböző könyvtárak fenntartására.

Nagyon fontos az a tétel is, ami a zenekarok és az énekkarok támogatását jelenti ebben az évben kiemelten plusz 630 millió forinttal. Megnéztem azt, hogy a pécsi Pannon Filharmonikusok zenekar esetében ez mit jelent: ez 52,8 millió forinttal emeli meg a költségvetési támogatást, és így 200 millió 500 ezer forintot kap a Pannon Filharmonikusok a működése támogatására. Egyébként ez a zenekar az elmúlt évben 75 koncertet adott.

Pécs város szempontjából nagyon fontos az, hogy a Pécsi Nemzeti Színház - amely már 118 éves - 40 millió forinttal kap többet. Nagyon fontos az is, hogy a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. üzemeltetésében lévő Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ is megkapja azt az 500 millió forintos kormánytámogatást, ami mind a fenntartásra, mind a programok finanszírozására szolgál. Itt elmondanék önöknek egy-két számadatot, mert nagyon fontosak ezek a mi szempontunkból. A Zsolnay Kulturális Negyedben 1634 program volt az elmúlt évben, 245 846 fő látogatta ezeket a programokat. A Kodály Központban, talán az ország legjobb akusztikájával rendelkező koncerttermekben 144 esemény és 79 368 fizetőnéző volt.

(21.30)

Fontos, hiszen a kormányunk döntött arról is, hogy 2010-ben (sic!) Magyarországon, Pécsett lehet megrendezni Európa legnagyobb kórusfesztiválját és talán a legjelentősebb kórusfesztiválját is. Erre a támogatás is megvan mind 2015-re, mind a 2014-es előzetes programok finanszírozására. Amit én még a magam szempontjából ki szeretnék emelni, az az, hogy ebben a költségvetési rendszerben van egy fejezetcím, ami a Pécsi Horvát Színház támogatásáról szól, de ez nem egy működési támogatás, hanem ez egy fejlesztési támogatás. Ez nemcsak nekünk, pécsieknek és nemcsak a pécsi horvát kultúrának, hanem a magyarországi horvát kultúrának is egy kiemelten fontos beruházása lehet 2014-ben, ugyanis 600 millió forintos tétellel szerepel a Pécsi Horvát Színház felújítása, illetve kibővítése.

Persze, sokan kérdezhetnék azt, hogy miért van egy ilyen fejezet bent a költségvetésben. Azt tudni kell erről a színházról, hogy 1992-ben alakult meg, és nemcsak a horvát kultúrát támogatja, hanem a magyar kultúrát is, hiszen ez a színház a nyári pécsi szabadtéri játékokat rendezi, ez a színház üzemelteti az Anna-udvart, úgyhogy én nagyon remélem, hogy ilyen vonatkozásban 2014. év végére elkészülhet ez a beruházás, hiszen ez egy kiemelt kulturális beruházása lehet Pécsnek, a kultúra városának, ahol is működik az egyetemi színpad két különböző próbateremmel és játszóhellyel, a harmadik színház a Pécsi Nemzeti Színház három tagozattal, és most reméljük, hogy ehhez a nagyon-nagyon fontos sorhoz föl tud majd zárkózni a Horvát Színház is, és nemcsak a horvát kultúrának, nemcsak a magyar kultúrának, hanem a magyarországi össz-színházi kultúrának is egy otthont tudunk teremteni, hiszen a pécsi színházi fesztivál alkalmából nemegyszer a Pécsi Horvát Színház is helyszín volt.

Ezekkel a tételekkel szerettem volna kiemelni azt, hogy egy nehéz gazdasági helyzetben, kiemelt és nagyon szigorú gazdaságpolitikai célok betartásával is lehet többet költeni a kultúrára, és igaz a kormánynak az a gondolata vagy az a mondása, hogy a kormány nem teherként, hanem erőforrásként gondol a kultúrára, és e vonatkozásban ez a költségvetés, azt gondolom, hogy bizonyítékul szolgál. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  240  Következő    Ülésnap adatai