Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm a vitában való részvételt. Több megjegyzés, több kifogás vagy éppen vitaelem elhangzott több képviselő szájából, ezért megpróbálok összevontan, amennyire lehet, válaszolni az elhangzottakra. Először is köszönöm Vejkey Imre és Kovács Zoltán képviselő uraknak azokat a felvetéseket, amelyek a korábbi időszakra utaltak, akár Pulszky Ágost felszólalására, ahol már ezt az 1800-as évek végén komoly és kiemelendő témának tekintette, vagy akár az 1949-es megszüntetésének a körülményeire, ahol éppen az volt a fő kifogás a közigazgatási bíróságokkal szemben, hogy olyan polgári, jogállami csökevénynek tekintették, amelynek abban a rendszerben nem volt lehetősége, hogy érvényesüljön.

Utalnék arra, Staudt képviselőtársam idézett a magyar állam- és jogtörténeti könyvből, amelyben kifogásolták az akkori közigazgatási bíróságok működését, hogy korlátozottan érvényesülhettek csak a jogok. Azért arra felhívnám a figyelmet, hogy ez a bizonyos tankönyv 1972-ben íródott, és például Kovács Kálmán volt az egyik társszerzője, aki a Rákosi-korszak idején volt az igazságügyi minisztériumnak a miniszterhelyettese, egyetemi tanár természetesen a későbbiekben és így társszerző, a magyar jogtörténeti tanszék veteránja. Tehát az ezekre való hivatkozások így most, 30 évvel a rendszerváltás után egy kicsit kétes jogállami hátteret adnak ezeknek a felszólalásoknak.

Ami a miniszter urat illető kritikákat illeti, amit képviselő asszony említett, miniszter úr nemcsak jó ügyvéd volt korábban, hanem egyetemi tanár mind a mai napig, és tulajdonképpen ott a közigazgatási jog területével foglalkozott, és ebből írt különböző tanulmányokat. Tehát hogy ez neki valami új indíttatása lenne, a közigazgatási bíróságok létrehozatalára vagy akár a felsőbíróságnak a létesítésére, ez dokumentálhatóan nem igaz. Több évtizedre visszamenőleg ezzel a témával foglalkozott.

Különböző felvetések voltak, mindegyikre nem térnék ki, mert akár Szabó Timeának a különböző büntetőügyek előhozatala a közigazgatási bíróságokról szóló törvény tárgyalásánál szerintem nem teljesen aktuális, tehát ezekre nem reagálnék.

Ami a Jobbik észrevételeit illeti, illetve többeknek a hétpárti egyeztetővel kapcsolatban, a hétpárti egyeztetőn például a titkárok és fogalmazók vonatkozásában is volt egy felvetés, itt a fogalmazók tekintetében már beépítésre is került az egyik eleme annak a felvetésnek, hogy hogyan tudnak átkerülni az új bírósági rendszerbe. Azért hangsúlyoznám csak, hogy elolvassuk az anyagokat, meghallgatjuk a felvetéseket, természetesen a módosító indítványokra is szakmai válaszokat fogunk majd adni. Ma írtam is egy levelet, amiben jeleztem, hogy ha jogszabálytervezet-módosítás formájában érkezik be, akkor tudunk érdemi válaszokat adni azokra a felvetésekre, amelyeket természetesen végigolvastunk, meg itt is jó néhány elhangzott belőle.

Ami azokat a felvetéseket érinti, hogy ne lenne a jogállami kritériumoknak megfelelő, pontosítanék, miniszter úr azt mondta, hogy a törvény hatálybalépése előtt be tud érkezni a Velencei Bizottságnak az állásfoglalása, hiszen ez 2020. január 1-jével valósul majd meg. De önmagában a parlament helyett nem a Velencei Bizottság írja a törvényeket, tehát a parlamentet nyilvánvalóan a kormányzat nem akarja akadályozni abban, hogy a szokott menetrend szerint haladjunk a jogalkotással.

Hogy Nyugaton minden ilyen ideálisan zajlik, hát éppen most van az, hogy Ausztriában a köztársasági elnök nem nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnökét. Tehát azért mondom, hogy máshol is vannak problémák, nem csak itt nálunk. Működési zavarok azért előfordulnak, de éppenséggel ez a jogállam egyik erőssége, hogy vannak konfliktusok, és utána vannak megoldások, nem pedig egy ilyen sima sodorvonalban haladnak a dolgok. Lehet, hogy ezt a részét, akik a korábbi rendszerben nőttek fel, vagy éppen azokat a mintákat tekintik, amikor nem voltak viták, jobbnak tekintik, szerintem az a jó, ha viták vannak, ezeket kiérleljük, és annak mentén születnek meg a megoldások.

Amit nagyon fontosnak tartanék kiemelni megint csak a közigazgatási bíróság kapcsán, nem volt eddig generálklauzula, tehát hogy valamennyi közigazgatási ügyben megnyílik a bírói útnak a lehetősége, ez is megkívánta a közigazgatási bírósági szervezet átalakítását. Ez a kétfokú bírósági fórum sokkal magasabb garanciákat kínál azoknak, akik jogvitába bonyolódnak az állammal.

(12.20)

Itt azért kihangsúlyoznám, hogy az állammal, hiszen ezek az ügyek arról szólnak, amikor az állampolgár nem egy egyenrangú másik féllel vitatkozik, hanem egy erősebb hatalommal, az állammal. Tehát megint csak azt mondom, hogy itt speciális szabályokra, speciális eljárásra van szükség. Megvan a közigazgatási eljárásról szóló törvényünk is, amit már korábban elfogadtunk, ilyen értelemben egyfajta olyan attitűdre van szükség, ahol az objektív és a szubjektív szempontok számbavétele kiemelten fontos, hogy megvalósuljon.

A kinevezési gyakorlattal kapcsolatban is elhangzottak kritikák. Arra azért felhívom mindenkinek a figyelmét, hogy a bírósági szervezet ajánlja azokat a jelölteket, akiket a miniszter felterjeszthet a köztársasági elnöknek. Hivatkoztak itt az OBH elnöke által gyakorolt eredménytelenségi kihirdetésre, illetve ez alsóbb szinten is ugyanígy működik a bírói szervezetben. Talán kevesen emlékeznek rá, de amikor az Igazságügyi bizottságban az OBH elnökét meghallgattuk, volt ott egy statisztika, amely kimutatta, hogy az alatta lévő szinteken, ahol ugyanilyen arányban nyilvánítanak eredménytelenné pályázatokat, ez ugyanígy előfordul. Érdekes, hogy ezeket a fórumokat vagy alacsonyabb szinteket nem éri ezzel kapcsolatban kritika. De visszakanyarodnék oda, hogy miniszter úrnak csak abban az esetben van ilyen jogköre, amennyiben a bírói szervezet felterjesztésében szerepel az, hogy eredménytelenné kell nyilvánítani a pályázatot, és nem önállóan dönt ebben a kérdéskörben.

Varga László képviselő úr azt mondta, hogy nem volt párbeszéd ebben a kérdésben. Én emlékszem, hogy amikor két vagy három évvel ezelőtt először felmerült, éppen az MSZP részéről merült fel a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatban, ahol kijelentették, hogy ezek Fidesz-bíróságok, és ők egy szót sem hajlandók tárgyalni erről a dologról. Ehhez egyébként tartották is magukat, mert a hétpárti egyeztetőre sem jöttek el. Ilyen alapon párbeszéd hiányával vádolni a kormányzatot, hogy küld egy meghívót, amit nem fogadnak el, kicsit erős.

Lehetnék demagóg, ahogy néhányan próbálták ennek a határait feszegetni, hogy itt Fidesz-bíróságokról beszélünk. Magyarországon nem lehet párttag senki a bíróság tagjai közül, ellentétben például Németországgal, ahol jogállami keretek között elfogadható, hogy valakinek párttagkönyve legyen. Ilyen értelemben szerintem mi előrébb tartunk ezen a területen.

Elhangzott az, hogy a pályázatok értékelésénél 20 százaléknyi a szubjektív szempontok aránya. Én emlékszem, hogy amikor tavaly az igazságügyi miniszteri rendeletet módosítottuk, amelyben 10 százalékra csökkentettük a szubjektív pontok arányát, akkor ezt a jogállamiság megsértésének tekintették valamennyi ellenzéki párt részéről, és attól tartottak, hogy akkor most oda a bírói függetlenség a bírák beléptetésénél, kiválasztásánál. A mostani ellentétes érvelés egy kicsit arról győz meg engem, hogy inkább az a probléma, hogy ha a kormányzat részéről felmerül valami, akkor az ab ovo nem elfogadható, és nem képezi vita tárgyát. Vagy ahogy Szabó Timea fogalmazta meg, ő politikai vitát folytat és nem szakmai vitát ezekben a kérdésekben. Én ezt nagyon sajnálom, mert van annyira veretes ez a joganyag, van annyira hagyománya, európai uniós mintája ennek a történetnek, hogy érdemi vitát is le tudna mindenki folytatni, persze ha veszi a fáradságot és figyelmesen elolvassa a jogszabálytervezetet, s nem konkrét ellentétes állításokat sorol fel, mint ami szerepel ebben a törvénytervezetben.

A jogegységi döntéseket precedensjoggá kinevezni egy kicsit erős megfogalmazás szerintem, mivel gyakorlatilag csak eltérő bírói gyakorlat esetén, illetve akkor, amikor felmerül, hogy más jellegű döntés születne, mint korábban született, akkor pedig megelőzünk egyfajta koherenciazavart az ítélkezési gyakorlaton belül. Ez szerintem időben mindenképpen egy jobbfajta megoldása azoknak a problémáknak, amikor nem azonos döntésre jutnának akár a legmagasabb szinten a bírói tanácsok.

Szél Bernadett szintén az eredménytelenné nyilvánítást említette.

Hangzott el a közadatkéréssel kapcsolatban is megállapítás. Ezek nem a közigazgatási bíróságok elé tartoznak, ezért erre most szintén nem térnék ki.

Ami a kinevezéseket meg az elfogadást illeti: szintén elhangzott, hogy minél hamarabb ki akarjuk nevezni ezeket a bírákat. 2020. január 1. a hatálybalépés dátuma, tehát lesz egy egyéves felkészülési időszak. Varga-Damm Andrea képviselőtársam is helyesen említett néhány számadatot, amit idézett, bár volt olyan is, amit ő maga gyártott, ezt kijavítanám. Az OBH adatai szerint 197-en dolgoznak most a közigazgatási ügyeknél, ezeknek az átvétele a törvény erejénél fogva, amennyiben úgy nyilatkoznak, ez megtörténik. Én nem tudom, hogy milyen nyilatkozatra hivatkoztak azok, akik ezt emlegették, mert miután nincs még törvény, ezért szerintem senki nem nyilatkoztathatta meg még azokat a bírákat, akik ott dolgoznak, hogy át kívánnak-e majd lépni abba a bírósági szervezetbe, ami még nem jött létre. Ezekre megint csak nehéz érdemben választ adni.

Esztergommal kapcsolatban is elhangzottak kifogások. Ismerem a térség közlekedési viszonyait. Egyrészt a vasútvonalat most újították fel, s most tervezik annak a gyorsforgalmi útnak a megépítését, amelyik várhatóan három éven belül megvalósul, ahol az M1-es autópályáról közvetlenül összeköttetés lesz. Közlekedési nehézségekre hivatkoztak, de legalább olyan jó lesz a közlekedés ebben a térségben, mint az ország bármely részében. Tehát ezeket a szempontokat is figyelembe vettük.

Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban volt még olyan kifogás, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom volt, de nem költözött oda az Alkotmánybíróság. Sosem volt olyan épület Esztergomban, nem volt olyan infrastruktúra, amely be tudta volna fogadni ezt az intézményt, ezt még hozzátenném. Itt viszont megfordítottuk a sorrendet, és mire hatályba lép a törvény, addigra a infrastruktúra-feltételek is rendelkezésre fognak állni. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)