Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar gazdaság teljesítménye 2014-ben valóban számottevő mértékben meghaladta az előzetes várakozásokat, egyrészt a kormány várakozását. A magyar gazdaság szereplői sem vártak ekkora teljesítményt, a nemzetközi elemzők sem, a hitelminősítők sem várták, hogy ilyen teljesítményt tud a magyar gazdaság letenni, az első háromnegyed év teljesítménye ismert volt, de a negyedik negyedévben is nem lassuló, hanem növekedő pályán maradt a magyar gazdaság. És ami különösen elismerendő, hogy többszörösen meghaladta az Európai Unió átlagát, az Európai Unió teljesítményét a magyar gazdaság teljesítménye, hiszen míg éves szinten a magyar gazdaság 3,5 százalékkal bővült, addig az Európai Unió 28 országa 1,3 százalékkal, tehát közel háromszorosával tudott nőni a magyar gazdaság. És ami nagyon meglepő és nagyon pozitív hír, hogy az utolsó negyedéves adat, negyedév-negyedév összehasonlításban 0,9 százalék növekedés volt Magyarországon, míg az Európai Unióban ez a szám mindössze 0,4 százalék, tehát a kétszerese az Európai Unió átlagának.

Nagyon fontos dolog ez, hiszen mindezt úgy teljesítette a magyar gazdaság, a magyar emberek, a magyar vállalkozások, hogy az orosz-ukrán válság negatív gazdasági hatásaival is számolnia kellett, és az ebből adódó kedvezőtlen bizalmi hangulattal. Nagyon kedvező fejlemény az is a nemzetközi méreteket vizsgálva, hogy a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága az év végén elkezdett erősödni, és negyedéves alapon 0,7 százalékkal tudott bővülni.

Sajnos, vannak gyengébben teljesítő országok is az Európai Unióban, így Görögország és Finnország is elkezdett zsugorodni. Hogyha most visszaemlékszünk azokra a gondolatokra, amikor még Magyar­országot Görögországhoz próbálták hasonlítani, és a görög utat jósolták Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, hát most már láthatják, hogy a két ország két külön irányba indult el, és Magyarország indult el felfelé.

Nagyon érdekes az összehasonlítás a visegrádi országok viszonylatában is, hiszen itt is Magyar­ország gazdasága növekedett a leghatékonyabban, hiszen mindössze Lengyelország, aki sokáig előttünk teljesített, tudott csak 3 százalék fölötti teljesítményt nyújtani, Szlovákia és Csehország is mögénk került 3 százalék alatti teljesítménnyel.

Hogyha önmagunkhoz viszonyítjuk ezt a teljesítményt, akkor a 2008-as válság előtti GDP-hez kell viszonyítanunk, és most már végre kimondhatjuk, hogy a válság előtti szintet utolérte Magyarország, tehát a válságkor elért teljesítményhez most már csak hozzá tudunk tenni.

Nagy kérdés persze az, hogy miért éppen Magyarország. A 28 tagállam közül miért ez a sokat támadott Magyarország, akinek nagyon sok vitája van az Európai Unióval, miért Magyarországnak sikerült 2014-ben Európa élére állnia a gazdasági teljesítményével. Nyilvánvaló, hogy ebben sok magyar embernek a teljesítménye benne van, szerényen mondom, hogy talán a kormány gazdaságpolitikai elképzelései, döntései, célkitűzései is segítették azt, hogy 2013 óta a magyar gazdaság stabil növekedést mutat.

Magyarországon egyedi és sajátos döntések születtek, hiszen megvizsgálva a gazdasági növekedés belső tartalmát, nyilván hogy az ipari teljesítmények, a kereskedelem, a turizmus és a mezőgazdaság teljesítménye mellett, ami nagyon hozzátett a gazdaság növekedéséhez, az a keresletnek a bővülése, amely több tényezőből adódik össze. Egyrészt a rezsicsökkentés pozitív hatásai, másrészt az alacsony infláció, az olajárak csökkentése is serkentette a keresletet.

És ahogy képviselő úr elmondta, 2015-ben is várható, hogy keresletbővülés lesz, hiszen a bankokkal való elszámolás, a devizahiteles ügyletek lezárása miatt ez tovább növelni és erősíteni fogja a keresletet, és a gazdasági növekedés tartóssá válik Magyarországon. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)