Felszólalás adatai

DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Mit tett a kormány a fővárosi forrásmegosztási törvény kijavításáért? Ezt a kérdést 2007 novemberében Nagy Gábor Tamás fideszes képviselő tette fel az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek itt a parlamentben. Képviselőtársam, aki már akkor örökzöld témának nevezte a forrásmegosztást, úgy vélte, szakmapolitikai alapon kellene az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat rendbe tenni. Közölte továbbá, hogy mivel a törvényjavaslat toldozgatott-foldozgatott, ezért a Fidesz nem tudja támogatni.

A forrásmegosztási törvény 2007. év végén történt módosítása tehát tovább növelte a káoszt. A jogalkalmazás során fellépő bizonytalanságok persze nem új keletűek. A fővárosi önkormányzatok a törvény kihirdetése után szinte azonnal szembesültek vele. Az SZDSZ-es főpolgármester-helyettes - akit most már sorainkban is üdvözölhetünk, hiszen törvényhozóvá lépett elő - szerint a törvényalkotók három éve buta tévedést követtek el, kivonták ugyanis a bevételi oldalról és a számba vehető források oldaláról is az állandó népességre jutó normatívákat. A rossz törvény miatt, a főváros és a kerületek között még fennálló nézetkülönbségek megszüntetésére az első félévben törvénymódosítást készít a Fővárosi Önkormányzat - nyilatkozta ezt akkor. Ez lenne az, csak némi késéssel? - kérdezhetném. De jól látható: önálló képviselői indítvánnyal van dolgunk, amelynek indoklásában az Állami Számvevőszék jelentéseire hivatkozik. Az idei forrásmegosztás kapcsán az Állami Számvevőszék tavaly decemberben jelezte ugyanis aggályait, és kezdeményezte az önkormányzati miniszternél, tehát nem képviselőknél, hanem a miniszternél, hogy módosítsák a törvényt, és felhívta a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyeket rendezni kell. Az egyértelmű alkalmazhatóság miatt a törvény előírásainak pontosítását is javasolták a szakminiszternek, a főpolgármestertől pedig azt kérték, hogy gondoskodjon a 2009. évi forrásmegosztásnál a 2007. és 2008. megosztás Számvevőszék által javasolt korrekciójáról.

A forrásmegosztásban kettős és egymással nem összhangban lévő jogszabályozás alakult ki ugyanis. A forrásmegosztási törvény nem határozza meg a megosztásnál figyelembe veendő feladatokat sem, az önkormányzati törvény megosztás módjára vonatkozó előírásaival ellentétes, illetve annak nem megfelelő előírásokat is tartalmaz. Érdemes lenne részletesebben is megvizsgálni a megállapításokat, ugyanis azok mennyiségében és súlyában is megkérdőjelezik a tárgyalt törvényjavaslat alkalmasságát. Nem is térnék ki ezekre, hiszen a képviselő asszony elég részletesen bemutatta ezeket a problémákat.

Összefoglalásképpen azt tudnám elmondani a jelenleg hatályos törvényről, hogy a jelenlegi állapotában valóban nem alkalmas arra, hogy annak alapján átlátható, ellenőrizhető, előre kiszámítható módon történjen meg a több mint 200 milliárd forint iparűzési, idegenforgalmi és luxusadó elosztása. Nemcsak az a probléma, hogy hogyan osszák szét a forrásokat, hanem még az is kérdéses, hogy milyen adónemeket kell bevonni a megosztásba.

(17.20)

A forrásmegosztási törvény nincs összhangban az önkormányzati törvénnyel sem, az Állami Számvevőszék véleménye szerint ellent is mond annak. A hatályos szabályozás ütközik továbbá a helyi adókról szóló törvénnyel, ráadásul a költségvetési törvény fogalomhasználata sem pontos, nem egyértelmű.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ejtsünk néhány szót a benyújtott törvényjavaslatról! A jelenlegi tervezet - mint már említettem - az ÁSZ észrevételeire hivatkozva megpróbálja tisztázni azokat a fogalmakat, amelyeket az önkormányzati törvény, illetve az állami költségvetésekről szóló törvények tartalmaznak. Ez persze nem könnyű feladat, hiszen évente változó módon és különbözően új fogalmakat használva állapítják meg az állami költségvetésben az önkormányzatoknak járó támogatásokat. Ezek gyakran nincsenek szinkronban más törvényekkel, illetve a helyi adókról szóló törvénnyel sem. Ez a veszély most is fennáll, hiszen a 2010-es évre benyújtott költségvetési törvényben lényegesen változnak az állami feladatokhoz járó támogatások.

Nem foglalkozik ugyanakkor a módosító javaslat az ÁSZ azon aggályaival, hogy nem egyértelmű, mit tekintenek iparosított technológiával készült lakásnak. Ezt úgy hidalná át, hogy odatesz a törvény mögé egy listát, amely álláspontunk szerint nem felel meg a jogalkotásról szóló törvény előírásainak. A módosító javaslat továbbá nem tartalmazza az általunk többször szorgalmazott változtatást, amely szerint a normativitás elvét hangsúlyozó törvényből ki kell venni az egyedi problémák kezelését szolgáló, például komfort nélküli lakások, panellakások után járó forrásokat, mert minden kerületnek van egyedi problémája, és minden szakértő és a polgármesterek többsége is egyetértett abban, hogy ezek orvoslására a forrásmegosztási törvény nem alkalmas.

Aggályosnak mondható továbbá a módosító javaslat 5. § (2) bekezdésében szereplő hatálybaléptetéssel kapcsolatos rendelkezés is, mely szerint a módosítások egy részét már a 2007-es, 2008-as felülvizsgálat során is alkalmazni kell. Ennek hatásai sem szerepelnek a módosítás indoklásában, ebből következően bizonytalansági tényezőt hordoznak magukban.

További változtatás, hogy az egyes kerületi önkormányzatok számított részesedési aránya a megosztott forrásokból a tárgyévet megelőző év forrásmegosztásához képest maximum 5 százalékkal nőhet, illetve csökkenhet. A módszer alkalmazása miatt bekövetkező eltérések a forrásmegosztás során az egyes önkormányzatok részesedését növelhetik és csökkenthetik is.

Tekintettel arra, hogy a javaslat egyes részei az ÁSZ által korábban megfogalmazott hiányosságokat pótolják ugyan, de közben olyan érdemi változásokat is eszközölnek, amelyek a kerületek között jelenleg meglévő megállapodásokkal ellentétesek, így újabb bizonytalansági tényezőket hordoznak magukban.

Legutóbb az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban minisztériumi véleményként az alábbi hangzott el: "Szakmai álláspontként azt tudom elmondani, hogy mindannyiunk számára ismertek a fővárosi forrásmegosztási törvénnyel kapcsolatos alkalmazási anomáliák, illetve az ÁSZ javaslatában megfogalmazott kérdések, amelyeknek egy jelentős részére a benyújtott képviselői önálló indítvány megoldást nyújt." Egy részére, ismételhetném meg, de természetesen nem mindegyikre.

A jelenlegi szabályozás a lakótelepi lakások számát és a rossz állapotú bérlakások számát is figyelembe veszi. Szerintem ez már régen nem igazságos alapelv, mivel ezeknek a lakásoknak a többsége magántulajdonban van, így nem jelentenek igazi feladatot a kerületek számára.

Érdekes lenne még azt is megtudni, hogy az 5. § (2) bekezdése szerint a módosítások egy részét már a 2007-es, illetve a 2008-as felülvizsgálat során alkalmazni kellene, s ennek vajon milyen hatásai vannak, hiszen erre vonatkozóan még az indoklásban sem találunk - legalábbis én nem találtam - észrevételt. Ennek vajon mekkorák lesznek a hatásai?

Bírálhatóak ezen túl a forrásmegosztásnál alkalmazott számviteli módszerek is.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Összegzésként elmondható tehát: a problémáknak nem az a megoldása, hogy a törvény módosítását parlamenti képviselők barkácsolják össze, hiszen látható, hogy a jelenleg hatályos törvénynek is éppen ez a problémája. Az alkalmatlan törvényt magasabb szinten kellene módosítani, azon szakmai problémák mentén, amelyek a kerületek és a főváros közti egyeztetésből következnek, tehát a kétszintű önkormányzati rendszerből. A törvény jogharmonizációs részét, illetve a jogalkotás szabályosságát és nagyságrendjét tekintve viszont már minisztériumok közötti feladat lenne. Ha ismét önálló indítványok alapján született rögtönzések és koalíciós alkudozás határozza meg a törvénymódosítás tartalmát, az önkormányzatok, illetve a forrásmegosztás problémáit nem lehet módosításokkal rendbe tenni. Közösen kellene fellépniük a pártoknak, az önkormányzati szervezeteknek, és rászorítani a kormányt arra, hogy végezze el a kodifikációs munkát.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ugyanazzal a mondattal zárom a felszólalásom, amellyel képviselőtársam kezdte két évvel ezelőtt: mit tett, mit tesz a kormány a fővárosi forrásmegosztás kijavításáért?

Köszönöm a szót.