Felszólalás adatai

DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egy 1995-ös felmérés szerint a magyar felnőtt lakosságnak mindössze 11 százaléka képes megszólalni valamilyen idegen nyelven. Nyelvoktatásunk és nyelvoktatásunk hatásfoka tehát nem jó.

Az idegennyelv-oktatás terén a '90-es évek elejétől kezdve óriási változások mentek végbe az iskolákban. A megváltozott helyzetre a tanárképzés a lehetőségeihez mérten gyorsan reagált, így az egy nyelvszakos tanárra jutó tanulók száma 1992 és '97 között a felére csökkent, és a középiskolákban lényegében megszűnt a tanárhiány. Az iskolák tehát minden felső irányítástól függetlenül felismerték a nyelvoktatás fontosságát; erre ösztönözték őket a társadalmi elvárások is, hiszen az iskola kiválasztásakor az egyik döntő szempont a nyelvoktatás minősége.

A nyelvoktatás minősége számos tényezőtől függ, a legfontosabb ezek között a jól képzett és motivált nyelvtanár. Sajnos a kistelepüléseken és az általános iskolákban nincs megfelelő számú felkészült nyelvtanár. A tanárképzés megoldhatná ezt a gondot; évente több mint 3 ezer nyelvszakos végez, ám a végzősök több mint fele nem kíván a közoktatásban munkát vállalni, és igen magas azoknak a száma is, akik az első év után elhagyják a tanári pályát. Erre a problémára más megoldás nemigen adható, mint a pedagóguspálya vonzerejének, presztízsének visszaállítása, amelynek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógusbérek rendezése; ennek irányába tettünk egy lépést.

A másik tényező az óraszám. Az 1998 őszén folytatott vizsgálat azt bizonyítja, hogy az idegennyelv-oktatás óraszáma nőtt. A hetedik évfolyamon a kötelező óraszám elérte a 15 százalékot, ennyit fordítanak idegennyelv-oktatásra, s ez az arány a kilencedik évfolyamon már 20 százalék. A kötelező tanórai keretből az idegennyelv-tanításra ennél magasabb óraszám már nem fordítható, mert ehhez a többi tárgy óraszámát kellene csökkenteni. Ezért az oktatás minőségbiztosítási rendszerének a kiépítésével a nyelvoktatás hatékonyságának a növelésére törekszünk.

A továbbképzés másik lehetőségét a tanórán kívüli nyelvtanulás megteremtése jelenti. Az oktatási tárca számba veszi a következő lehetőségeket: céltámogatás az iskolák részére a tanórán kívüli nyelvoktatás finanszírozására, kiegészítő normatíva a kisiskolák számára a tanórán kívüli nyelvoktatáshoz, nyári nyelvi táborok és diákcserék támogatása. Az idegennyelv-oktatás hatékonyságát növeli, ha a tanítás kis létszámú nyelvi csoportokban zajlik. A módosított közoktatási törvény nagyobb lehetőséget biztosít majd az iskolai csoportbontásokhoz.

A magas szintű nyelvoktatás lényeges tényezője a minőségbiztosítás és a megbízható tudásmérés megvalósítása is. Ennek egyik legfontosabb eszköze az új nyelvi érettségi lesz, amelynek kidolgozása folyamatban van. Az érettségi mellett a közoktatásban jelenleg fontos szerepet játszik az állami nyelvvizsga is, hiszen az erre jelentkezők 80 százaléka középiskolás diák. A nyelvvizsgáztatás rendszere jelenleg átalakuláson megy át, s az Idegennyelvi Továbbképző Központ, közismert nevén a Rigó utca monopolhelyzete hamarosan megszűnik.

Azt reméljük, hogy a vizsgarendszer változásai pozitív hatással lesznek a nyelvoktatásra, és éveken belül lényegesen megnő azok száma, akikhez az utcán idegen nyelven (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) odafordulva választ kaphat a kérdező.

Köszönöm. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)