Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt években sok szó esett a rezsicsökkentésről, és talán a fülünk meg is szokta ezt a fogalmat, és nem igazán kapjuk fel a fejünket, amikor erről van szó.

Engedjék meg, hogy néhány, sokszor elmondott, de talán már megszokott fogalmat megismételjek! Így van, 2010 előtt a szocialista kormányok háromszorosára emelték a gáz, duplájára az áram árát, és ezzel sok százezer, egyébként kiszolgáltatott helyzetben lévő kisfogyasztó háztartást, kisfogyasztó családot hoztak lehetetlen helyzetbe. Ezen kellett 2010 után változtatni. Ezeket a változtatásokat hívjuk mi most összefoglaló módon rezsicsökkentésnek. Hogy ez a fogalom mit jelent? Tisztelt Képviselőtársaim! 2013. január 1-je és 2016. december vége között mintegy 910 milliárd forintot takarítottak meg a magyar háztartások, tehát közel ezermilliárd forintot tartottunk a magyar háztartások büdzséjében.

A rezsiköltségek csökkentése a korábban felhalmozott tartozásokra is igen jó hatással volt, sok százezer háztartást nyomasztott a rezsiköltség elmaradása, a kikapcsolás veszélye. Mind a tartozások összege, mind a hátralékos fogyasztók száma jelentősen csökkent az elmúlt években. A földgáz-, a villany- és távhőszámla-tartozások összege 2012-ről ’16-ra 48 százalékkal, közel a felére esett vissza ‑ ma már elhangzott ez a mondat ‑, ez még mindig sok, de azért még mindig a fele annak, mint ami korábban volt. A jelzett időszakban mintegy 45 százalékkal csökkent a késedelembe esett háztartások és 31 százalékkal a kikapcsolt felhasználók száma is.

A kormány azóta is következetesen és megszakítás nélkül mondja, hogy az egyik legfontosabb célunk a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése. További célunk az egyébként, hogy ne csak megőrizzük, hanem csökkentsük ezeket a költségeket. Csak hogy mit jelent ez az európai országokhoz viszonyítva: az Európai Unióban a villamos energia és a gáz fogyasztói ára 2010 és ’15 között átlagosan 20 százalékkal emelkedett. Csak azokban az országokban csökkent az energiaár, amelyekben hatóságiár-szabályt alkalmaznak, ilyen például Málta, Szlovákia, Ciprus, illetve Magyarország. Ezt egyébként az Európai Unió energiaunióért felelős alelnöke is elismerte. Itt szeretném megjegyezni és felhívni elsősorban szocialista képviselőtársaim figyelmét, hogy legalább a saját energetikai szakértőiket kérdezzék meg, amikor az árakat viszonyítják egymáshoz, és ne mindig a pillanatnyi spotárakat mondják összehasonlításul, hanem a közép- és hosszú távú energiaárakat. Hallatlanul felelőtlen dolog egy pillanatnyi tőzsdei árhoz viszonyítani több év áralakulási trendjét, legyen az emelkedő vagy csökkenő mértékű.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlen, hogy Németh Szilárd képviselőtársam felhozta, és a mai miniszterelnöki expozéban is kiemelten, az első helyen szerepelt az, hogy meg kell védeni a rezsicsökkentés eredményét. Az Európai Unió azzal, hogy uniós hatáskörbe kívánja vonni az árszabályozást, gyakorlatilag megfosztja a nemzetállamokat attól a lehetőségtől, hogy a saját társadalmuk számára meghatározó energiaárszinteket meghatározzák.

Ezért a magam részéről és a kormány részéről is azt kérem, hogy az ezzel kapcsolatos akciókban vegyenek részt, és segítsenek a kormánynak abban, hogy az Európai Uniónak ezt az egész magyar társadalmat hátrányosan érintő szándékát meghiúsítsuk. Köszöntöm figyelmüket. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)