Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években számos alkalommal szólaltam fel az egyre romló kárpátaljai helyzettel kapcsolatban mind az Országgyűlésben, mind a Nemzeti összetartozás bizottságában. Megfontolt, felelős, kormányra készülő erőként a problémáikkal hozzánk forduló helyi magyarokon keresztül nemcsak tisztában vagyunk a kárpátaljai magyarság helyzetével, hanem helyi tagjainkon és szimpatizánsainkon keresztül nap mint nap meg is éljük azt.

Az immár lassan három éve dühöngő értelmetlen, ám annál fájdalmasabb és jóvátehetetlenebb veszteségeket okozó kelet-ukrajnai háború kérlelhetetlenül emészti fel Ukrajna amúgy is szűkös erőforrásait. A véres testvérháború nyomán egyre jobban el­burjánzó gazdasági válság miatt pedig máris emberek milliói kényszerültek elhagyni szülőföldjüket azért, hogy külföldön emberhez méltó életet élhessenek.

Tisztelt Országgyűlés! E súlyos nehézségek mázsás súllyal nehezednek a gigászok harcában oly védtelen kárpátaljai magyar közösségre, amely lassan, de biztosan veszíti el értelmiségi vezető rétegét, pedagógusait, szakmunkásait, de iskolásait, egyetemistáit is.

Kétségtelen és általam is minden alkalommal elismert tény az, hogy a magyar kormány számos módon próbálja támogatni a kárpátaljai magyarság szülőföldjén történő megmaradását. Ezzel mi természetesen messzemenőkig egyetértünk, még ha gyakorlati kérdésekben olykor akár komoly kritikákat is megfogalmazunk. Ugyanakkor az is tény, hogy a kijevi törvényhozásban az elmúlt hónapokban számos olyan tervezet került benyújtásra, amelyek alaposan szűkítenék az amúgy sem túl tág nyelvhasználati és oktatási jogokat Ukrajnában, és elfogadásuk esetén ellehetetlenítenék a magyar nyelvhasználatot és a magyar tannyelvű oktatást Kárpátalján. Történt mindez annak ellenére, hogy Budapest támogatásával tavaly az egyik legnagyobb ukrán költőnek, Tarasz Sevcsenkónak avattak szobrot Beregszászon, és a magyar kormány minden eszközzel, ám szerintünk hibás módon feltétel nélkül támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ukrán alkotmánybíróság még tavaly ősszel kezdte tárgyalni azt az óvást, amelyet kijevi képviselők egy csoportja nyújtott be a 2012 óta érvényben lévő ukrajnai nyelvtörvénnyel szemben. Bár az ügyben máig nem született döntés, abban mindenki egyetért Kárpátalján, hogy a 2012-es nyelvtörvény minden tökéletlensége ellenére legalább élhető keretrendszert biztosít a magyar nyelv használatának és a magyar tannyelvű oktatásnak, annak eltörlése pedig katasztrofális következményekkel járna az élet minden területén.

(21.30)

Az elmúlt hónapokban ugyanis több, nyelvhasználattal és oktatással kapcsolatos törvénytervezet is napvilágot látott, amelyek eltörölnék a regionális nyelvek, így a magyar nyelv használatának lehetőségét is. E javaslatok benyújtói úgy tennék kizárólagossá az ukrán nyelv használatát, hogy a mindennapi tapasztalat szerint Ukrajnában egyébként vezető politikusok, magas rangú állami hivatalnokok, közszereplők, üzletemberek, celebek, sztársportolók tömege képtelen ukránul nyilatkozni a sajtónak, lévén, hogy orosz az anyanyelvük.

A rada előtt fekvő tervezetek a jelenleg hatályos 10-ről 30-33 százalékra emelnék fel a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt, és e súlyosan korlátozó feltétel teljesülése mellett is csupán lehetségessé válna a kisebbségi nyelvek használata, miközben a jelenlegi nyelvtörvény garantálta a küszöb elérése esetén a nyelvhasználatot. A példátlan szigorítások kiterjednének az élet minden területére, például ukrán nyelven is meg kellene jelenjen minden kisebbségi nyelvű sajtótermék. De olyan lehetetlenségek is szerepelnek egyik-másik tervezetben, hogy a kisebbségi nyelven előadott színházi darabokat kötelező lenne ukránul szinkrontolmácsolni. Az abszurd rendelkezéseket pedig nyelvcsendőrök ellenőriznék, az azokat megszegőkre pedig súlyos pénzbüntetések várnának. Ráadásul egy, az ukrán oktatási minisztérium által közreadott és a parlament által egyébként első olvasatban már el is fogadott oktatási törvénytervezet jelentősen szűkítené a magyar tannyelven történő oktatást is. Óvodától az egyetemekig csak ott lehetne nemzetiségi nyelven tanulni, ahol az adott nemzetiség „tömbben él”, amely meghatározás egyfelől hiányzik az ukrán joganyagból, így széles értelmezési lehetőségeket és ezáltal jogszűkítést tesz lehetővé, másfelől rögtön kizárja a magyar tannyelvű oktatást a szórványban.

Kedves Képviselőtársaim! A kárpátaljai magyarság nyelvhasználatának durva szűkítését, valamint oktatási jogainak széles körű megnyirbálását célzó támadás ellen ‑ nagyon helyesen ‑ együtt, egymást erősítve emelték fel szavukat a kárpátaljai magyar pártok, és együtt gyűjtenek aláírásokat is. A magyar kormány pedig a Martonyi János-Németh Zsolt-éra mosolydiplomáciájához képest némileg nagyobb határozottsággal nyilvánult meg a kérdésben. Sajnálom egyébként, hogy most senki nincs jelen a kormány részéről, hogy válaszoljon az elmondottakra.

Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik a nép pártján áll, így a kárpátaljai magyarság kérését tolmácsolva határozottan követeljük a magyar kormánytól, hogy minél nagyobb eltökéltséggel lépjen fel a nyelvtörvény és az oktatási jogok megengedhetetlen és Európai Unióba igyekvő országtól idegen korlátozása ellen. Kormányra kerülve egyetlen külhoni régióban sem fogjuk elfogadni a már megszerzett jogok megnyirbálását, és Kárpátalján is azok mielőbbi kiterjesztéséért, valamint a területi autonómia biztosításáért fogunk dolgozni az összes érdekelt féllel együttműködve. Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)