Felszólalás adatai

Miről is szól ez a törvénymódosítás? Ez a törvénymódosítás, már az alaptörvény módosítása, arról szól, hogy teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a termőfölddel, a termőföld tulajdonlásával, használatával, az üzemszabályozással összhangban, a termelés során működő integrációk, szövetkezések - vagy nevezzük bárminek, összefogásnak - során valóban olyan helyzetet tudjunk teremteni, ami a vidéki emberek élethelyzetét javítja.

Tisztelt Országgyűlés! Tehát ez a törvénymódosítás - ez a bizottsági ülésen is elhangzott - nem szól másról, mint az esélyét teremti meg, méghozzá a törvények tárgyalását megelőzően, hogy úgy kezdjük el tárgyalni a törvényt, úgy készüljünk fel az egyes jogszabályok kimunkálására, megtárgyalására, megvitatására, hogy ez kétharmados, hosszú távon tervezhetőséget, stabilitást és kiszámíthatóságot adó törvénytervezet lesz majdan, ami megalkotásra kerül, amit a Ház jó előre bejelentve sarkalatos törvényként kíván a parlamenti többség közreműködésével elfogadni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Erről szól ez a mai vitánk, mert ne tagadjuk, verseny van, nemcsak Magyarországon van verseny, hanem Európában is és a világban is. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, a stabilitás elemi érdekünk, akkor meggyőződésem, hogy az alaptörvény módosítása során jó irányba haladunk, és meggyőződésem, hogy ez csak akkor ad igazi stabilitást, igazi kiszámíthatóságot, ha a törvény sarkalatos módon kerül elfogadásra. Miért?

(21.10)

Azért tisztelt képviselőtársaim, mert egyszer és mindenkorra: a kormány programjában szerepel, a Darányi Ignác-tervben szerepel, hogy a birtokpolitikát, a birtokpolitika irányát meg kell határozni ahhoz, hogy hosszú távon valóban lehessen tervezni. Miért is van szükség a törvénymódosításokra? - amiről miniszter úr részletesen beszélt, én nem fogom megismételni a miniszter úr által elmondottakat, de hivatkozni szeretnék néhány szempontra.

Rendezett viszonyokra van szükség. Tisztelt Képviselőtársaim! Aki ismeri a termőföldek nyilvántartását, aki ismeri a termőföld tulajdonosaira, használóira vonatkozó adatokat, aki ismeri a földhivatalok működését, az pontosan tudja, hogy a rendszer ma jelentős mértékben átalakításra szorul, felülvizsgálatra szorul. Egy érdemi, a nyilvántartásban alapvető fejlesztésekre, változtatásra van szükség ahhoz, hogy elérjük a rendteremtés keretében, hogy minden négyszögöl termőföldről tudjuk, hogy ki a tulajdonosa, ki a használója, ki a jogszerű tulajdonosa, és ki a jogszerű használója. Mert csak akkor tudjuk igazán kiszűrni azt, aki ott jogszerűtlenül, jogellenesen tulajdonol földet vagy jogellenesen használ földet, vagy jogellenesen szerzett, és nyilván ehhez majd ennek a jogszerűségét később akarja igazolni.

Pontosan ezért úgy gondoljuk, hogy a szükséges törvények megalkotása elodázhatatlan, hisz amint miniszter úr említette, a moratórium lejárt. A magyar termelők, tulajdonosok, gazdák védelme megszűnik, és nemcsak a külföldi, hanem a hazai spekulánsokkal szemben is. Ne tévesszük szem elől: hatalmas a tőkenyomás, a migrációs tőke a határokon fölsorakozott, várják, hogy megszűnjön a moratórium. Pontosan ezért lesz egyértelmű az az üzenet, tisztelt képviselőtársaim, hogy sarkalatos törvényben - és reményeim szerint ebben képviselőtársaim partnerek lesznek, akik a vidékért aggódnak - határozzuk meg, rögzítve a magyar alaptörvényben, hogy a termőföld tulajdonlása, használata, az üzemszabályozás, az integrációra vonatkozó tételek sarkalatos törvényben kerülnek rögzítésre.

Tisztelt Országgyűlés! Dönteni kell. Dönteni kell, hogy milyen birtokpolitika legyen. Dönteni kell, milyen legyen az üzemi struktúra, dönteni kell, milyen legyen az integráció, és - amiről az előbb beszéltem, sokszorosan aláhúzva -, hogy milyen legyen a birtokpolitika. A termőföldek forgalmáról szóló törvény kapcsán már erről ebben a házban, itt a ház falai között hosszú vitát folytattunk. Most azt gondolom, hogy az a kérés teljesül, hogy együtt tárgyaljuk meg az összes, a tulajdonlással, a használattal, az üzemi struktúrával, a birtokpolitikával és az integrációval összefüggő törvényeket. Azt gondolom, hogy ez volt az elvárás.

Az a meggyőződésem, hogy ezt nekünk itt, e ház falai között a most elfogadott alaptörvény-módosítást követően a tavaszi ülésszak alatt közösen kell megvitatnunk, és közösen kell elfogadnunk. Ez nem kis feladat, ez tény, viszont az emberek, a vidék ezt várják. A gazdaság szereplői ezt várják el. Ma délután a bizottsági ülésen - hisz az integráció kapta a legtöbb kritikát - elmondtam egy adatsort. Szeretném még egyszer megismételni. Anno, mi azt vállaltuk a programunkban, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jövedelem lehetőleg nagyrészt ott maradjon, ahol az keletkezik. Ezzel szemben nyilvános adatok, a gazdasági társaságok mérlegei - bármelyik képviselőtársam átnézheti, jómagam megtettem ezt az elmúlt öt évre visszamenőleg. Még ezelőtt három-négy évvel volt kimutatható jövedelem a Magyarországon az integrációt végző multinacionális társaságoknál. A 2011. évi adatsort hadd ajánljam szíves figyelmükbe. A 2011. évi nyilvános mérlegadatokból három cég adatait részletesen megvizsgáltuk. A három cég összesített adata: 330 milliárd árbevétel csak a gabonapiacon, tehát meghatározó. A 330 milliárdos árbevételnél a mérleg szerinti eredmény mínusz 13 és fél milliárd forint. Azt gondolom, hogy nyilván ennek megfelelően adóztak is.

Természetesen tudjuk, hogy ezen cégek Magyarországon működő multinacionális nemzetközi vállalatok leányvállalatai. Természetesen egy-egy magyarországi úgymond ügynöki irodát működtetnek. Természetesen az anyacégen keresztül a profitot úgy vonják el, ahogy az éppen nekik tetszik. A kérdés, azt gondolom, valamennyiünk számára egyértelmű: indokolt-e ezen a helyzeten alapjaiban változtatni? A kérdés viszont úgy is felvetődik, hogy képes-e a magyar gazdatársadalom, ismerve az elmúlt 22 év teljesítményét, a piacokon megszervezni önmagát ilyen pénzügyi helyzetben és ilyen tőkenyomás mellett? Azt gondolom, a kérdés költői. Tehát ezt egyértelmű törvényi szabályozással és egy nemzeti szintű együttműködés keretében lehet és kell megvalósítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a lehetőségeink adottak. Meggyőződésem, hogy a Magyar Országgyűlésnek a vidék sorsáért aggódó képviselői érdemben járulnak hozzá ahhoz a jogalkotói munkához, hogy valóban úgy zárjuk ezt a parlamenti ciklust, hogy a vidék, a termőföld, a gazdálkodás, a jövedelemtermelő képesség, az összefogás tekintetében azt, amit maga elé kitűzött, azt a célt elérte. Mi pedig elmondhatjuk, hogy hozzájárultunk ahhoz, hogy az emberek boldogulását segítettük. Ez a feladatunk, és azt gondolom, nem kevés. Nem kívánom a költő sorait idézni, de talán egyetlen sort: "s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés."

Köszönöm. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)