Felszólalás adatai

Ugyanakkor Magyarország az egyik legnagyobb vesztese volt az első világháborúnak, az egyik legnagyobb területi és személyi veszteségeket könyvelhette el sajnálatos módon a háború végén, mintha ő lett volna a fő bűnös a háború kirobbantásával kapcsolatban.

(11.50)

Holott a birodalmi tanácsban a magyar miniszterelnök volt az, aki a legtovább ellenezte a háborúba való belépést, nyilvánvalóan egyszerű okok alapján. Ha nyerünk, egy még több nemzetiségű birodalom jön létre az Osztrák-Magyar Monarchiában, ahol még inkább kisebbségbe kerülnek a nagyobb nemzetek, mint az osztrák és a magyar, ha pedig vesztünk, akkor olyasfajta következménye lehet, mint ami lett is. Éppen ezért józan okokból Tisza István pontosan ezért állt ellen annak, hogy Magyarország a háború részese legyen. Ehhez képest óriási büntetést kaptunk, teljesen igazságtalan, nyers elvek alapján, radikális határmeghúzással, teljesen érzéketlen végrehajtással. Wilson elnök 14 pontjából a 10. szólt Ausztria-Magyarország népeiről, amelyeknek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét - írta az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke. Ebből a magyarok részére egyetlen szó sem valósult meg, hiszen egy megcsonkított részen maradtak magyarok, és mindenhol máshol a magyarok kisebbségi létre voltak kényszerítve.

Ugyanakkor két hibát is elkövettünk az elmúlt 92 évben Trianonnal kapcsolatban. Az egyik az volt, amikor csak a "mindent vissza" politikáját folytatta az akkori aktuális magyar kormányzat, nem volt hajlandó semmifajta egyéb lehetőséget mérlegelni, és csak a régi határok akár erőszakkal, akár külső hadi segítséggel való visszaállítását követelte. Ez volt az egyik szélsőség, egyik hiba, a másik pedig a kommunista 40 év alatt történt meg, amikor ezt a problémát elhallgatták, úgy próbáltak tenni, mintha nem is létezne. Talán jelképes is, hogy nem az internacionalista testvériség ideje alatt épült újra a Mária Valéria híd a felvidéki magyarok és az anyaországi magyarok, Magyarország és Szlovákia között, hanem egy demokratikus időszak polgári kormányzata alatt. Szerintem ez nagyon jó jelképe annak, hogy ki hogyan tekint erre a kérdésre.

Tehát bár 92 éves a trianoni probléma Magyarországon, arról szabadon beszélni csak 22 éve lehet, addig mindig valamilyen doktrína határozta meg azt az irányt, ami mentén arról beszélni vagy ami mentén azt elhallgatni kellett. Éppen ezért fontos a mi feladatunk még a következő 8 évben is és azután, hogy a 100 éves évfordulóra milyen Trianon-képünk lesz. Ugyanakkor Magyarország politikáját most is meghatározza az az adottsága, hogy minden irányból az egykori történelmi Magyarországgal határos. Hiszen éppen ezért kell, hogy a külpolitikánkban a szomszédságpolitikát mindig, mindenkor megelőzve a magyar nemzetpolitika és a szomszéd államokhoz való viszonyunkat az ottani államoknak az ott élő magyar kisebbséghez, nemzetrészhez való viszonya kell hogy befolyásolja. Így tehát Magyarországnak a legfontosabb külpolitikai célja a határon túli magyarok védelme, az ottani személyi és közösségi autonómiák biztosítása.

Ugyanakkor azt fontos még elmondanunk, hogy a magyar nemzetpolitika, a magyar egység, az, hogy működik a Határtalanul-program, a Bethlen Gábor Alapkezelő, ezzel a kérdéssel miniszterelnök-helyettesi szinten foglalkozik Magyarország, senki ellen nem irányul. Ezt semelyik országnak nem kell támadásnak venni magával szemben. Mi azt szeretnénk, ha az erdélyi magyarok ugyanolyan jó román állampolgárok lennének, mint jó magyar állampolgárok, és mindkét adottságukat, hogy Romániában születtek, de magyarul álmodnak, meg tudják ott valósítani. Mindkét ország számára ez lenne a legjobb. A mi nemzetpolitikánk senkinek kárt nem fog okozni, de a magyar nemzet egységét, az európai kultúrát erősíteni és sokszínűsíteni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)