Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatnám, ahol a vezérszónoki felszólalásomat abbahagytam, hiszen amellett, hogy elismerésre méltó az, hogy végre az állomány megkaphatja a megfelelő illetményemelést, ami jár neki, és a törvény megteremti ennek a garanciális alapjait, emellett számos ponton kritikát fogalmaztunk meg a javaslattal kapcsolatban. Ezt csak villámgyorsan feleleveníteném: például az állomány technikai eszközökkel történő ellenőrzése, a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozása, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál az érdekképviseletek megszüntetése, illetve a poligráfos ellenőrzést említettem; és akkor most mondanék még pár sarkalatos pontot, hogy mik azok a törvényben, amik mindenképpen javításra vagy pedig törlésre szorulnak.

Azt szeretném hangsúlyozni, hogy az MSZP csak akkor tudja támogatni a törvényjavaslatot, ha ezek módosító javaslatok befogadásra kerülnek, és megjelennek egy új törvényjavaslatban, illetve ebbe beépítve. Tehát ebben az esetben fogjuk tudni csak támogatni. Nyilvánvalóan az lenne a cél, és nekünk is az szolgálna megelégedésünkre, ha ezek bekerülnének, és ezáltal tudnánk támogatni a javaslatot.

De hadd folytassam a kritikával! Nem rendezi a törvény és nem említi, hogy a 2012. január 1-je után egészségügyi, pszichológiai okokból alkalmatlanná vált és leszerelt állomány sorsát hogyan kívánják rendezni. Megoldás lehet a tervezett biztosítási rendszer előrehozása, de egyelőre még semmit nem tudunk erről a biztosítási rendszerről, csak azt, hogy meg lett ígérve. Hozzáteszem itt, ezen a ponton, hogy a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlése egyébként megbocsáthatatlan úgy, hogy semmilyen erkölcsi megbecsülést biztosító javaslatot évek óta nem tudtak felmutatni. Egy biztosítási rendszer beve­zetése minimálisan orvosolhatja ezt a helyzetet, de még mindig nem tartjuk kielégítő megoldásnak. Akik 2012. január 1-je után szereltek le, az ő esetükben egyébként javaslat és megoldás lehet az is, és ezt ajánlanám a Belügyminisztérium figyelmébe, hogy legalább azt a szolgálati járandóságot kapják meg ők is, amit egyébként a volt szolgálati nyugdíjasok. Ez a minimum.

Ha már a szolgálati nyugdíjak megszüntetéséről beszéltünk, Kósa Lajos képviselőtársam sajnos nincsen a teremben, de tőle szerettem volna megkérdezni: hogyan várná el azt, hogy emberek olyan körülmények között dolgozzanak 60 éves korukig, mint ahogy dolgoznak például a tűzoltók, akik sokszor emeletre cipelik föl a tömlőket, és hihetetlen füstben töltik a mindennapjaikat, ilyen körülmények között dolgoznak? Hogyan dolgozzanak 60 éves korukig azok, akik napi szinten szerencsétlen közúti balesetek miatt gyerekeket, embereket vágnak ki az autóból, és ezt élik át napi szinten? Hogyan dolgozzanak 60 éves korukig azok, akik mondjuk, a büntetés-végre­hajtásban napi szinten gyilkosok között töltik az idejüket, és rájuk kell vigyázzanak, és őket őrizzék és rendszabályozzák? Azok, akik 23-24 éves koruktól nyomozók? Azért ezt tőle megkérdezném, hogy ilyen körülmények között ezt hogyan várná el.

A szakszervezeti és az érdek-képviseleti szer­vezetekre visszatérve. Azt említettem, hogy szá­munkra elfogadhatatlan, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál megszűnnek az érdekképviseletek, és egyébként a rendvédelmi szakszervezetek esetén is legalább azokat a jogosítványokat kell biztosítani, amit a munka törvénykönyve a többi szakszervezetre előír. Ezt is mindenféleképpen szeretnénk látni majd.

Még pár összefoglaló kritika. Az egyértelmű, hogy továbbkorlátozza az állomány alapvető jogait ez a törvényjavaslat. Továbbfokozza és parttalanná teszi az állomány ellenőrzését. Még könnyebbé teszi a más szolgálati helyre vezénylést. Azt látjuk, hogy a végrehajtási rendeletek még nincsenek készen. 2015. július 1-jétől a javaslat egyszeri nagymértékű illet­ményemelést biztosít, de ezek a végrehajtási rende­letek még nincsenek meg, és emiatt nem látható, hogy az állomány tagjainak milyen lesz az új besorolási illetménye. Akinek az új besorolási illetménye jelentősen elmarad a most megemelt illetményétől, az ezen a szinten akár hosszabb ideig is megre­kedhet.

2015. július 1-jével mindenkit besorolnak a javaslat szerint, de ezt követően 2018. január 1-jéig a teljes állománynál befagyasztják a fizetési foko­zatban történő előmenetelt, még akkor is, ha a várakozási idő korábban letelik. Így viszont 2018 januárjában az állománynak egy jelentős része azonos időben fog előrelépni fizetési fokozatban. Egyébként 2018-ban lesznek majd parlamenti választások.

A túlóra pénzbeni megváltásáról már emlí­tettünk pár mondatot.

Azt szeretném kiemelni, mert itt többen kiemel­ték, hogy alapvetően szerintünk is a beosztást és a rendfokozatot logikusan kapcsolja össze a javaslat, viszont lesz egy nagyon abszurd következménye ennek: az, hogy a hivatásos állomány tagja normál szervezeten belüli mozgás esetén is alacsonyabb rendfokozatba kerülhet, ez pedig teljesen ellentmond a rendfokozat eszméjének és lényegének.

(11.20)

Az is tény, hogy feltűnő, hogy nyitott kérdés marad végig a rendvédelmi szervek közalkalmazottainak a sorsa. Annyit lehet látni, hogy a kormány szándéka szerint megszüntetné ezt az állománykategóriát. Ennek számos kockázata is lehet, hiszen ha a közalkalmazottakat megpróbálják besorolni, akkor mind a speciális szaktudással rendelkezők esetében, mind a középfokú végzettséggel nem rendelkezők esetében jelentős illetménycsökkenés következhet be. A katasztrófavédelemnél 2012-ben végrehajtott átszervezés mintájára karbantartói, takarítói, technikai feladatokat ellátók is akár leépítésre kerülhetnek, és esetleg közfoglalkoztatottakkal pótolhatják őket; illetve az esetleges munka törvénykönyve hatálya alá helyezés mögött is visszás kormányzati szándék húzódhat meg, hiszen a kormány bejelentette, hogy 2016-ban a közszolgálati dolgozók illetményrendezésére is sor kerülhet. A közalkalmazotti bértábla alapja ugyanakkor jelenleg a köztisztviselői illetményalap, így ennek emelése a közalkalmazottakra is kihathat. Ha azonban a következő időszakban a közalkalmazotti státus a közszféra jelentős részében megszűnik, akkor így számukra nem kell illetményemelést biztosítani, tehát ez is egy érdekes pont, hogy egyébként nyitott kérdés a közalkalmazottak helyzete és sorsa.

Alapvetően túlzó, hogy a rendészeti szervek munkavállalóival szemben is a hivatásosakra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat követelnek meg, és jelentős szigorítás, hogy az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt csak akkor lehet felmenteni a hivatásos állomány tagját, ha nincs felajánlható beosztás, illetve azt az állomány tagja méltányolható okból nem fogadja el. A méltányolható ok beemelése teljesen szubjektívvá teszi a felmentési szabályok alkalmazását. Az sem pontosan látható, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a hivatásos állomány tagja nem méltányolható okból nem fogadja el a felajánlott beosztást. Emellett még maradtak nyitott kérdések, ahogy említettem, a közalkalmazottaknak a sorsát, illetve a végrehajtási rendeleteket mindenféleképpen még a zárószavazás előtt szükséges lenne látni.

Ebből három konkrétumot szeretnék kiemelni. Az egyik a rendvédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását, a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket tartalmazó pont, az, amely meghatározza a szolgálati beosztások besorolásához szükséges munkakör-értékelés végrehajtásának a módszertanát és az eljárási rendjét; illetve az, amely az egyes szolgálati beosztásokban a hivatásos pótlék mértékét, a teljesítményjuttatásra jogosultság feltételeit és megállapításának rendjét, valamint az egyéb pótlékokra jogosító szolgálati beosztásokat, tevékenységeket, a pótlékok folyósításának feltételeit és rendjét; és a preferált településeket tartalmazó rendeletek. Ez az említett három végrehajtási rendelet, mindenféleképpen még zárószavazás előtt szükségesnek tartjuk, hogy ezeket meg lehessen ismerni.

Összegezném az eddig elhangzottakat. Alapvetően azt üdvözöljük, hogy öt évnyi ígérgetés után egyébként végre úgy néz ki, hogy megvalósulhat az illetményemelés, és úgy tűnik, hogy a törvény tartalmazza az ehhez szükséges garanciákat is. Viszont abban abszolút csalódottságunkat fejezzük ki, hogy a törvényjavaslat semmit nem old meg a ’89 előtti időkből megörökölt szovjet típusú rendészeti modellen, és ahelyett, hogy az állományt önálló gondolkodásra, feladatmegoldásra ösztönözné, sokkal inkább a kormányzati utasítások szolgai végrehajtásának a feltételeit igyekszik megteremteni ez a törvényjavaslat.

Ez szellemében tovább korlátozza az állomány alapvető jogait. Turi-Kovács képviselő úr teljes joggal említette azt, hogy már eleve jogkorlátozásokkal lépnek be a rendszerbe, de azt gondolom, hogy egy illetményemelés ígéretével, annak a megadásával senki a kormányból nem érezheti magát arra feljogosítva, hogy az eleve korlátozott jogokat és sok kötelezettséget további jogkorlátozásokkal spékelje meg.

Tehát mindezeknek a következménye: amennyiben a javaslatban benne maradnak ezek a jogkorlátozó intézkedések, a feladatellátás szakmai színvonalának a csökkenését eredményezi. Tehát mindenképpen azt kérjük, hogy támogassák azokat a módosító javaslatokat, amelyeket be fogunk adni. Semmilyen továbbit, sem a véleménynyilvánítás korlátozását, sem pedig további ellenőrzéseket ‑ az érdekképviselet megnyirbálását egyértelműen elutasítjuk -egy­értelmű, hogy nem támogatunk, ezeket vegyék ki a javaslatból.

Mi akkor fogjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, aminek az alapvető célja egyébként pozitív és előremutató az illetményrendszer, az előmeneteli rendszer tekintetében is, az illetményemelés tekintetében is, mi ezt szeretnénk támogatni, csak akkor fogjuk tudni, ha a módosító javaslatainkat elfogadják. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)