Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem beszéltem össze az ellenzéki frakciók vezérszónokaival, de nagy vonalakban egyet tudok érteni a felszólalásokkal, és tulajdonképpen el tudom mondani, hogy ez az egész jogszabály rossz.

Nem szeretném megbántani a Fideszt, de én hiszek annyira a magyar társadalomban, hogy azt gondolom, soha az életben még egyszer ennyien nem lesznek már a parlamentben, mint amennyien most vannak, és ha most ennyi ember közül nincs senki, aki értené azt, hogy mire találták ki a zöldadórendszert, akkor az már nem is lesz később sem. Ezért gondoltam azt, hogy most államtitkár úrral megosztom ezt, és akkor majd a kormányülésen ezt hátha lehetne képviselni, hogy valaki megértse a Fideszben, hogy ezt nem arra találták ki, hogy hogyan lehet újabb sarcokat kivetni, hanem a környezet- és természetvédelmi rendszerben létrehozott zöldadórendszert, amit ugye szerte a világon alkalmaznak, az egy ösztönzőrendszer, azt arra találták ki, hogy valamilyen fogyasztói magatartásra ösztönözzön, forrásokat teremtsen valamilyen problémáknak a kezelésére az ezen ösztönzésből származó bevétellel.

Emiatt szerintem a termékdíjrendszer átalakítása az egyik legrosszabb jogszabályalkotása volt az Orbán-kabinet elmúlt ötéves tevékenységének, pedig nagyon szoros a verseny. Ennek ellenére ki merem jelenteni, hogy ez nagyon szerencsétlen.

Államtitkár úr nagyjából, magánbeszélgetésekből tudom, hogy környezettudatos magatartást folytat, ezért azt kérdezem, hogy ha az ember el akarja dönteni egy üzletben, hogy mondjuk, egy környezetbarát újrapapírt akarok venni vagy egy nemes nyárasból létrehozott, telepített, klórozott, tehát bármilyen hagyományos papírgyártásból származó terméket, akkor mi fogja azt elősegíteni, hogy én a környezetbarát felé mozduljak. Nyilvánvalóan itt lenne az a szabályozási eszköz, hogy az egyiknek segítsem a piacra jutását, és ezt többen fogyasszák, a másikat pedig valamilyen szinten egy adóval sújtsam, hogy az azáltal keletkezett környezeti kockázatokat csökkenteni tudjam.

Ugyanez van egy mosópornál a jelenlegi szabályozásban, hogy mi a különbség egy foszfátmentes vagy egy hagyományos mosópor között, hogyha ugyanazok a termékdíjak. Jelen pillanatban ez a szabályozás azért nem zöldtermékdíjaz, mert akár egy újrapapírról beszélünk, akár egy hagyományos papírtechnológiáról, akár egy foszfátmentes mosóporról beszélünk, akár egy hagyományos mosóporról, teljesen ugyanazokat a termékdíjakat alkalmazza. Ebből adódik az, hogy ez teljesen buta és rossz szabályozás, ez nem ösztönzi a fogyasztókat arra, hogy környezettudatosabb magatartást folytassanak. Végig lehetne menni az összes olyan technológián, az izzóktól kezdve az összes ilyen konkrét példáig, aminek hulladékkeletkeztető hatása van, hogy mi az, ami kívánatos, mi az, ami nem kívánatos. Ha némi környezettudatosság szorulna a kormányzatba, akkor nyilvánvalóan azt csinálná, hogy amilyen irányba szeretné nyomni a magyar társadalmat, azokat segítené, hogy javuljanak a piacrajutási esélyei, nem terhelné adókkal, a másikat pedig elkezdené esetleg zöldadókkal terhelni. Ez tulajdonképpen ‑ nagyon leegyszerűsítve ‑ ennyi lenne.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

De még van hozzá egy záradék, mégpedig az, hogy a zöldadókat arra találták ki, hogy az ebből beszedett forrásokból próbálja a keletkezett környezeti terheket csökkenteni, illetve a zöld fogyasztói magatartást elősegíteni. Hogyha ezek a források nem jutnak vissza arra a célra, hogy általános fogyasztói magatartásokat alakítsanak át, és lehetőséget teremtsenek arra, hogy egy lényegesen környezettudatosabb, zöldebb gondolkodás jöjjön létre a társadalomban, akkor ez tényleg semmi más, mint ahogy az előttem szóló ellenzéki képviselők mondták, ez sima pénzlenyúlás. Ez egy új adó. Tehát költségvetési célokat szolgál ez a rendszer, aminek teljes mértékben zöld fogyasztói magatartást kellene szolgálnia. Ugye, a törvényjavaslat a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabály nevet kapta, holott szó nincs erről, hogy ez ezt a célt szolgálná.

Nyilvánvalóan államtitkár úr megérti, ha én magam azért némi iróniával vagyok az ilyenekkel kapcsolatban, hiszen gyakorlatilag a fél világ rajtunk röhögött a napelemadóval kapcsolatban vagy a hőszivattyúk zöldadóztatásával kapcsolatban, mert környezetvédelmi termékdíjat rakni azokra a termékekre, amiknek az elterjesztése lenne kívánatos környezet- és természetvédelmi szempontból, hát nyilvánvalóan olyan, amit a civilizált világ jelentős része némi megmosolygással fogad.

(16.00)

A termékdíjrendszernek a teljes átalakítására lenne szükség, ennek a teljes jogszabálynak a felülvizsgálatára, és el kellene azt érni, hogy mindazon termékek, fogyasztási termékek, amelyek bármilyen környezeti terhet jelentenek, amelyeknek a kezelése pluszterheket ró a társadalomra, pluszkiadásokat jelent, azokon legyen sokkal nagyobb mértékű termékdíj, míg azok, amelyeknek a fogyasztását szeretnénk, hogy növekedjen, azokon viszont lehetőség szerint ne legyen semmi ilyesmi.

Az az érdekes, hogy semmi köze nincs a környezet- és természetvédelemhez, de hallottam a rádióban, hogy valamelyik miniszter a kormányukból arról nyilatkozott, hogy az elektromos autók elterjedését akarják majd akár áfacsökkentéssel is segíteni a magyar társadalomban. Érdekes módon az áfacsökkentést mint környezetvédelmi eszközt, hogy egy kibocsátás tekintetében kedvezőbb technológiára álljanak át, az áfát akarják erre használni, miközben a környezetvédelmi termékdíjat meg nem akarják arra használni, amire való. Tehát ez az, ami azt mutatja, hogy gyakorlatilag nem értik azt a rendszert, hogy ezt mire találták ki.

Nyilvánvalóan a teljes átalakítás során felül kellene bírálni azt, hogy mindazokat a technológiákat hogyan lehet segíteni, hogy piacra jussanak, ezzel kapcsolatban Szél Bernadett képviselőtársam éppen nemrégen nyújtott be módosító indítványt azért, hogy a napelemeket és hőszivattyúkat sújtó termékadókat meg lehessen szüntetni. A Fenntartható fejlődés bizottsága elé került tárgysorozatba vételre ez a tervezet, nyilvánvalóan a kormánypárti többség lesöpörte, hogy erre nincs szükség. Akkor azt mondta Szél Bernadett képviselőtársam, hogy na jó, hogyha erre nincs szükség, akkor legalább csináljuk azt, hogy a nagy környezeti teherrel járó, atomhulladékkal járó, kezelési költségekkel járó, atomreaktorral kapcsolatos költségekre akkor tegyünk termékdíjat. Arra is azt mondták, hogy nincs rá szükség.

Tehát gyakorlatilag a Fidesz magatartása azt mutatja, hogy ami környezetterhelő, ami nagy kockázatot jelent, azt segítsük, ami pedig kellene, hogy a fogyasztói társadalomban minél jobban, szélesebb körben eljusson az emberekhez, a megújuló energiaforrások használatát segítse, azokat pedig próbáljuk meggátolni termékdíjjal, tehát hozzuk piaci hátrányba.

Az a fő gond ezzel, hogy ezeknek a piaci hátrányoknak a leküzdését semmilyen formában nem segíti. Hogyha egy újrapapírnak a technológiájával figyelembe vesszük a begyűjtési, feldolgozási költségeknek a többletét, akkor nyilvánvalóan azt mondhatjuk, hogy ezeknek az előállítása valami többletköltséget jelent a hagyományos papírral szemben. Hogyha emiatt a boltban az egyiket drágábban adják, a másikat olcsóbban, és azonos termékdíjat tesznek rá, akkor soha az életben nem fogja a fogyasztó azt választani, ami a környezetbarátabb megoldás lenne. Ilyenkor jöhetne a termékdíj, és ezt kellene szolgálnia ennek a szabályozásnak.

Itt van előttünk ez a tényleg nyúlfarknyi kis módosítás és pontosítás, amiről simán azt gondolná az ember, hogy nem kell róla mit vitázni, de definiálja az irodai papírt. Anélkül, hogy megkülönböztetné, hogy az a papír hogyan lett előállítva, milyen környezeti teherrel, mit lehet még vele utána csinálni; gyakorlatilag ennek nincs környezetvédelmi vonatkozása. Ez egy újabb pénzlenyúlása az államnak, hogy lehetőség szerint olyan helyeken is szedjen be adót, ahol még idáig nem szedett, és most kitalálja, hogy de jó lenne minél több dolgot megadóztatni.

Tehát összességében szemléletileg ezzel a termékdíjakról szóló módosítással nem tudunk egyetérteni, magával a jogszabállyal sem tudunk egyetérteni. Azzal, hogy ez évtől a napelemeket és a hőszivattyúkat sújtó termékdíjrendszer van, azzal meg főleg nagyon-nagyon nem tudunk, és azt gondoljuk, hogy ezeknek az intézkedéseknek egy jó része szöges ellentétben van azzal, amit Orbán Viktor miniszterelnök úr többször hangoztat a parlamentben.

Államtitkár urat most először kérem meg a mai nap folyamán nagy tisztelettel, hogy ha van módja, akkor úgy válaszoljon már, legyen szíves, hogy tudjak még reagálni, mert hogyha valamit mond, akkor utána nehezebben tudok esetleg választ adni, mert itt jó néhány olyan felvetés van, amiben merülhetnek fel szakmai kérdések, amelyekre szívesen adok még választ. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.