Felszólalás adatai

Felszólalások:   75-96   97-116   117-140      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Hende Csaba fideszes képviselőtársunk, az Országgyűlés alelnöke által benyújtott előterjesztés T/3252. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Elsőként megadom a szót Hende Csaba alelnök úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, alelnök úr, öné a szó.

HENDE CSABA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. számú határozatával előírta az 1952. évi III. törvény átfogó korszerűsítésére irányuló munkálatok megkezdését. A kitűzött cél „egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perjogi törvénykönyv megalkotása volt, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését”. Cél volt továbbá, hogy „az új polgári perrendtartás a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire támaszkodva áttekinthetően, koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat, megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgárok és a szakmai közönség helyzetét”. Az alapos és magas szintű előkészítő munkát követően az Országgyűlés elfogadta a magyar perjogi hagyományokon nyugvó, a nemzetközi elvárásoknak és a mai életviszonyoknak megfelelő 2016. évi új kódexet. Az új perrendtartás január 1-jével lépett hatályba. Ilyen nagy, kódexszintű reform esetén természetes az, hogy a gyakorlatban történő alkalmazást egyaránt meg kell szokniuk és meg is kell ismerniük mind a jogalkalmazóknak, mind a jogkereső polgároknak, és amennyiben az alkalmazás során kérdések merülnek fel és azok jogalkotói közreműködést kívánnak, akkor az Országgyűlésnek meg kell vizsgálnia ezeket az észrevételeket. A változtatások kezdeményezésére az is szolgáltathat indokot, hogy egyéb jogszabályváltozások miatt kell biztosítani a jogterületek koherenciáját, tehát harmonikus egységét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam benyújtott törvényjavaslat célja is a koherencia megteremtése az elővezetéssel kapcsolatos szabályok területén azon kódexek tekintetében, amelyek háttérjogszabálya a Pp., vagyis a polgári perrendtartás.

Tisztelt Országgyűlés! A Pp. rendelkezései alapján a polgári perekben is lehet helye elővezetésnek, amelynek célja az érintett megjelenésének biztosítása. Az elővezetés kényszerítő eszközként egyfelől a közreműködőkkel, például a tanúkkal vagy szakértőkkel szemben, másfelől a származási, valamint a gondnoksági perekben a felekkel szemben is alkalmazható. A polgári peres és nemperes eljárásban elrendelt elővezetés esetén az annak végrehajtásával felmerült költség összegének viselésére, megállapítására, valamint megtérítésére irányadó részletszabályokat jelenleg egy miniszteri rendelet, mégpedig az elővezetés végrehajtásával, valamint a terhelt elfogatóparancs alapján történő elfogásával és előállításával felmerült költség mértékéről, valamint megtérítésének részletes szabályairól szóló rendelet tartalmazza. A rendelet rögzíti, hogy az elővezetés költségének megtérítésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt, azaz az elővezetni rendelt személyt kell kötelezni. Tehát jelenleg a költség viselésére vonatkozó rendelkezést is a rendelet tartalmazza. A Pp. az elővezetés költségének megtérítésére vonatkozó szabályok megalkotása során a régi Pp. rendelkezéseit és a hivatkozott rendelet által meghatározott jogszabályi környezetet vette alapul, következésképpen most nem rendelkezik az elővezetési költség megtérítéséről.

A Pp. elfogadását követően az Országgyűlés több új eljárásjogi kódexet is elfogadott, amelyek szintén rendelkeznek  meghatározott feltételek fennállása esetén  az eljárás alanyainak, közreműködőinek elővezetéséről, mint ahogy azt már korábban is említettem. A törvényjavaslat a jogszabályi koherencia megteremtése érdekében immár törvényi szinten rendezi a polgári peres eljárásban elrendelt elővezetés rendőrség általi végrehajtása során felmerült költségek viselésének szabályait. A törvényjavaslat szerinti módosítás egyúttal rendezi az elővezetés költségeinek megtérítését a polgári peres eljárásokon kívül a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban, valamint a polgári nemperes eljárásokban is, mivel ezekben az eljárásokban a Pp. háttérjogszabályként alkalmazandó.

A törvényjavaslat szerinti költségviselési rendelkezés lényegét tekintve megegyezik a hatályos rendeleti szabályozással. Ennek megfelelően a közreműködőkkel, továbbá a származási perekben a Pp. utaló szabálya alapján a felekkel szemben elrendelt elővezetés során felmerült költségek megtérítésére azt kell kötelezni, akinek az elővezetését elrendelték, hiszen ő mulasztott el önkéntesen, a bíróság idézésében foglaltak ellenére megjelenni adott helyen és időpontban.

A gondnoksági perekben a fenti szabályt, a per tárgyát, illetve azt is alapul véve, hogy az erre vonatkozó külön törvény alapján a felet költségmentesség illeti meg, a törvényjavaslat az egyértelmű szabályozás érdekében kimondja, hogy a gondnokság alá helyezendő vagy gondnokság alá helyezett alperes elővezetésével kapcsolatos költségeket az állam viseli, mert míg teljes belátási képességgel rendelkező polgárok esetében igenis felróható az, hogyha valaki az általa szabályszerűen átvett idézés ellenére mégsem jelenik meg a tárgyaláson, úgy egy gondnokság alá már elhelyezett vagy éppen most gondnokság alá helyezési eljárás alatt álló személy esetében a felróhatóságot nem vélelmezhetjük, és az érintett, általában szellemi képességeiben megfogyatkozott polgártársunk védelmében ilyen esetekben a költséget a közösségnek, az államnak, vagyis mindnyájunknak, az adófizetőknek kell viselnie, és nem vizsgáljuk azt a kérdést, hogy adott esetben a gondviselője, a gondnoka, ha van már kirendelt gondnoka, vajon miért nem gondoskodott a megjelenéséről, hiszen az eljárás ügyfélként és eljárás alá vontként maga a fogyatkozásban szenvedő polgártársunk szerepel.

Annak érdekében, hogy a törvényjavaslat elővezetés költségének megtérítésére vonatkozó szabályait a 2017. december 31. napján, azaz a Pp. hatálybalépése napján folyamatban lévő, a régi Pp. alapján lefolytatandó eljárásokban is alkalmazni lehessen, a törvényjavaslat átmeneti szabályról is rendelkezik, amely igazodik a Pp.-t módosító rendelkezésekhez.

(13.00)

Ezzel a valóban kis terjedelmű módosítással a törvényjavaslat tehát immár törvényi szintre emeli a polgári peres és nemperes, illetve a közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt elővezetések költségeinek viselésére vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor a törvényjavaslat nem érinti azokat a jelenleg is rendeleti szinten rögzített részletszabályokat, amelyek az elővezetés végrehajtásával felmerült költség mértékére és annak megtérítésére vonatkoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján kérem támogatásukat. Köszönöm figyelmüket. (Dr. Völner Pál tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Most megkérdezem Völner Pál államtitkár urat, hogy a kormány nevében kíván-e felszólalni. (Jelzésre:) Igen, parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem a Házat, hogy támogassa a képviselő úr javaslatát. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Vitányi István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt néhány esztendőben tanúi lehettünk a kormány azon elkötelezettségének, hogy korszerű, a modern viszonyokhoz alkalmazkodó és azokra hatékonyan reagáló, új eljárásjogi kódexeket alkot. A polgári, a büntető és a közigazgatási eljárást szabályozó normaanyagot tartalmazó kódexek a magyar jogtörténeti tradíciókat, az alkotmányossági garanciákat, a nemzeti közjogi hagyományainkat, valamint az általánosan elfogadott nemzetközi standardot szem előtt tartva, azok fényében születtek meg.Tisztelt Ház! A polgári perrendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jével hatályba lépett és kötelezően alkalmazandóvá vált. A törvény nagy horderejű jelentőséggel bír a polgári eljárásokra vonatkozóan, és mint olyan, hangsúlyos változásokat vezetett be az eddig megszokott joggyakorlatban. Mindennek következtében általános elfogadott tény, hogy a jogalkalmazók és a jogkereső közönség oldalán igény merül fel arra vonatkozóan, hogy a gyakorlati alkalmazást elősegítse számukra a jogalkotó.

Nagymértékű reformok esetén sohasem megy egyről a kettőre az új szabályokhoz való alkalmazkodás. Éppen ezért az Országgyűlés oldalán keletkezik az a kötelezettség, hogy jogalkotó hatalmának közreműködésével korrigálja a már megalkotott jogszabályt a gyakorlati igények és a szakma állásfoglalásainak figyelembevételével. Nincs ez másként az előttünk fekvő javaslat esetében sem, amely a jogrendszer koherenciáját kívánja biztosítani azáltal, hogy a végbement jogszabályváltozásokra reagálva módosítja a jogterületet rendező normákat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári perrendtartás lehetőséget teremt az elővezetés mint kényszerítő eszköz alkalmazására a tanúkkal, a szakértőkkel és a felekkel szemben azok megjelenésének biztosítása végett. Az elővezetés költségének megállapítására, viselésére, valamint megtérítésére vonatkozó rendelkezést jelenleg miniszteri rendelet szabályozza. Ennek oka, hogy az új törvény a régi, 1952-es szabályait vette alapul, amelyek nem rendelkeztek az elővezetés költségeinek megtérítéséről. A hatályos rendelet szerint az elővezetettet terheli a felmerült költség viselése.

A többi elfogadott új eljárási kódexre figyelemmel az előttünk fekvő javaslat célja, hogy mostantól törvényi szinten kerüljön szabályozásra a polgári per során a rendőrség által végrehajtott elővezetési költségek viselésének szabályozása. A javaslat a jogszabályok közötti koherenciára figyelemmel rendezi a közigazgatási perben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban, illetve a polgári nemperes eljárásokban felmerülő elővezetési költség viselésének szabályait, amelyek háttérjogszabályaként a polgári perrendtartás lesz alkalmazandó.

A törvényjavaslat költségviselésre vonatkozó szabályai nagymértékben megegyeznek az együttes rendelet vonatkozó szabályaival. Ennek alapulvételével kiemelendő, hogy gondnoksági per során a gondnokság alá helyezendő vagy a gondnokság alá helyezett elővezetésével kapcsolatban felmerülő költségeket az állam viseli. A törvényjavaslat tehát az egyértelmű és világos szabályozás érdekében kívánja kimondani azokat a szabályokat, amelyeket eddig több jogforrásból, valamint több tényező alapul vételével tudtunk megállapítani.

Tisztelt Országgyűlés! A jogrendszer koherenciája és átláthatósága biztosítható a javaslatban szereplő módosítások elfogadásával, amelyek azt a célt kívánják szolgálni, hogy a polgári peres és nemperes, valamint a közigazgatási bírósági eljárásokban előforduló elővezetések költségei törvényi szinten kerüljenek szabályozásra. Viszont az elővezetés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek mértékének megállapítására és megtérítésére vonatkozó részletszabályok a továbbiakban is rendeleti szinten kerülnek meghatározásra.

A törvényjavaslatban szereplő indokok és az expozéban elhangzott érvek alapos mérlegelésével a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a benyújtott törvényjavaslatot. Kérem képviselőtársaimat, tegyék önök is ezt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Völner Pál tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak adok szót, a Jobbik vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári perrendtartás teljesen egyértelműen, határozottan és pontosan fogalmazza meg, mint ahogy a régi is ebből a szempontból, bármely mulasztás jogkövetkezményét. Amikor abból indulunk ki, hogy egy peres eljárásában valaki mulaszt, az a minimum és elvárható lett volna már korábban a jogalkotótól, hogy a mulasztás minden jogkövetkezményét a törvény rendelkezései közé helyezze.Valamikor megtörtént az, hogy az elővezetés költségviselését mint a mulasztás jogkövetkezményének intézményét miniszteri rendeletre degradálta, de mi is mindig arra törekszünk, hogy egy komoly hátrány kilátásba helyezése  és azért a költségviselés ma nem kevés hátrány, hiszen nagyon drága az élet  törvényi szinten legyen szabályozva.

A 2017. december 31-ig indult polgári peres eljárásokban a régi polgári perrendtartást kell alkalmazni, és az rendkívül kellemetlen, és valóban, a bírák, illetőleg a titkárok számára rendkívül hátrányos lenne, ha például folyamatosan az elővezetés költségviselése vonatkozásában egyik iratban a miniszteri rendeletet kellene idéznie, a másik ügyben pedig, amely 2018. január 1-től indult, a törvény rendelkezéseit. Ily módon indokolt volt az, hogy az átmeneti rendelkezéseket is a módosító javaslattal kibővítse a jogalkotó. Ily módon tehát nem kétséges az, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója támogatja ezt a kezdeményezést, tekintettel arra egyébként, hogy jogi tartalmában ez a törvénymódosító javaslat nem változtat az eddigi szabályokon.

Amely kérdésben azonban változtat, és ezt rendkívüli módon üdvözlöm, és azt szeretném, ha legalábbis az én ciklusomból hátralévő három és fél évben minden jogszabályban ilyen méltányos rendelkezések kerülnének azon honfitársaink vonatkozásában a javaslatokba, akik jelentősen hátrányos helyzetben élik életüket, mint például a gondnokság alá helyezettek, vagy akik éppen ez előtt állnak, ily módon üdvözöljük azt, hogy ilyen esetben valóban az állam viselje a költségeket.

Miután tehát alapvetően ez a javaslat koherenciazavart old fel, ez a javaslat nem változtat az eddigi szabályokon, hátrányosan semmiképpen a polgárokkal szemben, illetőleg végre oda helyezi el ezt a rendelkezést, ahová eddig is való volt, ezért a Jobbik frakciója igennel fogja támogatni ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Dr. Lukács László György és Hende Csaba tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Aradszki András képviselő úr. Képviselő úr, öné a szó. Parancsoljon!

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő T/3252. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítását tartalmazza egy olyan témában, amelynek szabályozottsága, annak tartalmát tekintve, eddig sem volt kritikus, ugyanis eddig is a mulasztó fél számára vagyoni hátrányt, esetünkben az elővezetés költségének megfizetésére vonatkozó kötelezettséget tartalmazta és tartalmazza a ma is hatályos magyar jogi szabályozás.Ami miatt a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítására szükség van, az nem más, mint az alkotmányos garanciális jellegű követelményrendszer, amelynek az a pontos kiindulópontja, hogy olyan szabályozást, amelyik egy természetes személy vagy jogi személy számára kötelezettséget ír elő, azt nem alkotmányos és nem elegendő kormány- vagy alacsonyabb szintű jogszabályban szabályozni.

(13.10)

Jelen esetben, miután a 2016. évi CXXX. törvény elfogadásakor ez a szabályozás kimaradt, hogy az elővezetés költségei megfizetésére kötelezhető a mulasztó fél, ellenben az alacsonyabb szintű jogszabályban ez benne volt, ezért indokoltnak látja a Kereszténydemokrata Néppárt is, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításával a költségek megfizetésére való kötelezést törvényi keretek között szabályozzuk. Miután a polgári perrendtartásról szóló törvény egyébként úgymond anyatörvénye a közigazgatási perrendtartás és a nemperes eljárásokra (sic!), így e tekintetben az ilyen eljárásokban is alkalmazni kell a javaslatban előírt követelményt, és köszönettel tartozunk Hende Csaba képviselőtársamnak, hogy ezt a jogi anomáliát módosító javaslatával kezdeményezte kijavítani, így a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni fogja a benyújtott javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Harangozó Tamás képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, tartalmi vitára talán nem kell számítani ennél a törvényjavaslatnál, hiszen egy meglévő szabályozásnak egy magasabb, törvényi szintű áttételéről szól a történet. Az egy másik kérdés, hogy amint képviselőtársam is említette már, a legutóbbi fideszes érában elfogadott új Pp.-ből ez vajon miért maradt ki, és itt csak finoman, picit visszautalnék mégiscsak az előző jogalkotás minőségével kapcsolatos előbbi hozzászólásomra és az előző törvény vitájára, hogy nagyjából ezekre gondoltunk akkor is, amikor a problémákról beszéltünk.Én egyetlenegyet szeretnék még Völner államtitkár úr figyelmébe ajánlani, ha megengedi. Gondolom, Trócsányi miniszter úrral szokott néha beszélni, találkozni. A mai napon adott egy interjút miniszter úr, amelyben az alábbiakat mondja többek között erről a helyzetről is: „Trócsányi számára fontos, hogy hivatalba lépése óta lényegesen csökkent a képviselők által benyújtott törvények száma. Ahogy mondja, korábban előfordult, hogy nagy kódex is ilyen módon ment be a Házba. Ő azonban ezzel sosem értett egyet, és erről sok vitája is volt.” Idézem szó szerint a minisztert: „Előfordult, hogy valaki hozott nekünk egy jogszabályt, hogy azt nyújtsuk be. Mondtam, hogy azt már nem! Ide lehet jönni dolgozni, mert a jogalkotás itt folyik.”  mármint az Igazságügyi Minisztériumban , emlékszik a miniszter, és kiemeli: azt szeretné, hogy a kormány váljon a legtöbb esetben a törvények előterjesztőjévé.

Nem sikerült ennél a törvényjavaslatnál ezt a fontos elvet miniszter úrnak betartania és az Igazságügyi Minisztériumnak sem, hiszen mégiscsak egy komoly kódex módosítását látjuk megint úgy, hogy egy képviselő nyújtja be; tartalmilag azonban nincsen vitánk a javaslattal. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki a vitában felszólalni. (Jelzésre:) Igen, a Fidesz képviselőcsoportjából Kósa Lajos képviselő úr. Képviselő úr, öné a szó.

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Pusztán csak Harangozó úr megjegyzésére szeretném a következőket mondani. Természetesen a magyar parlamentben főszabályként az valósul meg, mindig is az valósult meg, hogy a törvényjavaslatok döntő többségét a kormány nyújtja be. Ez mindig így volt, akkor is, ha mondjuk, adott esetben relatíve magasabb volt a képviselői indítványok száma, de a főszabály mindig érvényesült, ilyen értelemben Trócsányi úrnak természetesen igaza van.

De Harangozó úr nem tett említést arról, hogy van ez alól kivétel, sőt van olyan jogszabály, amit kifejezetten szerencsés, ha nem a kormány nyújt be, hanem a parlament. Például ilyen a házszabály, amely egy törvény formáját ölti; például ilyen az Országgyűlésről szóló törvény, hiszen nem is nagyon lenne ízléses, hogy a parlament, amely a kormányt hivatott ellenőrizni és a kormányfőről szavaz, az arra vonatkozó jogszabályt a kormány terjessze elő. De mondhatom a választójogi törvényt; hasonlóképpen nem lenne szerencsés, ha a kormány terjesztene elő olyan választójogi törvényt, ami alapján megválasztják, ezt helyes, ha a frakciók vagy a parlament terjeszti elő. És még jó néhány olyan szabály van, főleg azok, például a képviselői jogállásról szóló törvénynél sem lenne szerencsés, ha a képviselői jogállásról szóló törvényt a parlament helyett valaki más terjesztené elő. Egyébként a mi gyakorlatunk ez, tehát ha majd megnézi azon törvényjavaslatokat, amelyek kifejezetten a kormány ellenőrzésével, a választással, a parlament működésével, a képviselők jogállásával kapcsolatosak, azt főszabályként egyébként a frakciónk nyújtotta be és nem a kormány. Tehát az az elv egyébként igaz, azzal a megjegyzéssel, hogy vannak politikai természetű okoknál fogva olyan törvényjavaslatok, amiket a parlament kell hogy benyújtson.

Itt egyébként, ebben az egy esetben egy olyan hiba kijavításáról van szó, ami nem egy átfogó szabályozás, tehát azért itt nem arról van szó, hogy valaki most egy egész kódexet terjesztett elő, mint ahogy természetesen a képviselők kisebb-nagyobb, aprócseprő ügyekben vagy akár nagy ügyekben is nyugodtan előterjeszthetnek javaslatot, ez nem sérti semmilyen elvét a Háznak. Az helyes, ha az Igazságügyi Minisztérium kifejti a véleményét azzal kapcsolatban, hogy ez jó minőségű-e vagy sem, hiszen gondoljuk csak meg, maga Harangozó úr is nemrég terjesztett elő egy javaslatot, egyébként pont a honvédek jogállásával és a rendvédelmi szervezetek jogállásával kapcsolatban, ami helyes volt, hogy mi terjesztjük elő, és nem a kormány, mert egyébként egy olyan európai uniós vitát nyitna ki a kormány mint előterjesztő, amit nem biztos, hogy most elő kell vezetni.

Úgyhogy ezzel a megszorítással, én azt hiszem, az igazságügyi miniszter is ragaszkodhat az általa képviselt eljárásokhoz és elvekhez, és közben mi sem sértjük meg az általános politikai elveket. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Harangozó Tamás képviselő úr kért szó. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is nagyon örülök, hogy megjött Kósa úr, mert mindig bearanyozza a parlamenti ülések vitáját, a bizottsági ülésekét meg pláne. (Kósa Lajos: Köszönöm szépen. Elnök úr, ez vastagon szerepeljen a jegyzőkönyvben!  Az elnök csenget.) Na, nem mindig feltétlenül az igazságtartalmával és felkészültségével, de a stílusával mindenféleképpen. Pont erre utalnék én is képviselőtársamnak, hogy az az érv, amit elmondott, az pont itt nem igazán jól használható, hiszen amiket fölsorolt törvényeket, még azoknál sem mindig úgy van, ahogy ön mondta, de ez a törvényjavaslat konkrétan nem az Országgyűlés jogállásáról és nem a parlament vagy éppen a politikai rendszer működésének a szabályozásáról szól, hanem a Pp.-ről; gondolom, biztos figyelte, hogy melyik törvény vitája zajlik; egy.

Kettő: azért nem kéne ezen vitatkozunk, mert azt biztos hallotta, képviselőtársam, hogy én semmi mást nem csináltam, mint az önök igazságügyi miniszterének a szavait idéztem, tehát nem velem vitatkozik nyilván ebben a kérdésben, hanem a saját kormányával, ami, úgy tudom, önöknél nem annyira megszokott (Kósa Lajos: Tessék, van rá példa!) és nem is elegáns a belső szabályaik szerint.

ELNÖK: Kósa képviselő úr, nyomjon gombot, én szívesen adok szót!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Hende Csaba alelnök urat mint előterjesztőt, hogy kíván-e a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, alelnök úr, öné a szó.

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megköszönöm a frakciók egybehangzó támogató álláspontját, hiszen érdemben minden felszólaló a javaslat elfogadása mellett nyilatkozott. Hogy ki nyújtja be, ki nyújthat be törvényjavaslatot, miért az nyújtja be, e tekintetben az Alaptörvényünk egyértelműen rendelkezik, amikor meghatározza, hogy kinek van törvénykezdeményezési joga, és egyebek mellett az országgyűlési képviselők mindegyikének, mind a 199-nek, így nekem is jogom van, különösen akkor, ha egyébként egy senki által sem vitatott, hogy úgy mondjam, politikailag abszolút semleges szakmai, technikai kérdést rendezünk törvényjavaslat benyújtásával.

(13.20)

Úgyhogy ezt az eljárásomat szembeállítani igazságügyi miniszterünk sajtóban megjelent nyilatkozatával, kissé erőltetettnek és nem igazán adekvátnak tűnik. Ennyiben szerettem volna az imént lezajlott polémiára reflektálni. Köszönöm szépen a támogatásokat. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   75-96   97-116   117-140      Ülésnap adatai