Készült: 2024.04.27.11:50:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

130. ülésnap (2011.11.07.), 304. felszólalás
Felszólaló Ferenczi Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:52


Felszólalások:  Előző  304  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A magyar Szent Korona története a mai napig vita tárgyát képezi történetkutatásunkban. Egyes kutatók két különböző részből - a felső, úgynevezett latin és az alsó, úgynevezett görög koronából - összeállított ékszernek tekintik. Az elgondolás bizonyításához szükséges információik, mint például a keletkezés és összeszerelés ideje azonban mind a mai napig homályba vesznek. Más tudósok egységes, Szent István-kori tárgynak tekintik koronázási ékszerünket, megint mások messze, az elveszett történelmi időkben keresik a keletkezés idejét, amelyhez a kutatóknak erőt adnak az előkerült szkíta, hun koronák, amelyek sok esetben hasonlóak a magyar koronához. Ilyenek például a dunhuangi 325-ös barlangban talált két vezető hun fején lévő korona, valamint az ordoszi sírleletek között is a Szent Koronánkhoz hasonló kör- és keresztpántos fejdíszt találtak meg a régészek.

A korona történetének ma ismert legendája - amely szerint II. Szilveszter pápa adományozta azt Szent István királyunknak - a Szent István-legenda Hartvik püspök által Kálmán idejében megírt változatában terjedt el. Ugyanakkor Thietmar von Merseburg jelentésében megemlékezik ugyan arról, hogy III. Ottó hozzájárult István magyar fejedelem királlyá koronázásához, a pápa áldását is küldte, de semmiféle koronáról nem ejt szót.

Különös ellentmondások feszülnek tehát egymásnak a Szent Korona történetét illetően. Mára több mint negyven elképzelés látott napvilágot. A legerőteljesebb ellentmondást azonban abban érzem, hogy bár a hazai történelemtankönyvek azt sulykolják, hogy koronánk két különálló részből áll, addig nem hallgatják meg a hazai ötvösök szakmai érveit, amelyek a következők: a magyar Szent Korona egységesen tervezett és kivitelezett ötvösmű. Szakmailag nem lehet sem bizánci, sem dél-, sem nyugat-, sem észak-európai készítmény. Ékszerkészlete belső-ázsiai, iráni és mezopotámiai eredetű.

Nem akarják észrevenni azt a szemmel látható tényt sem, hogy a korona számos részét szándékosan megbolygatták a történelem folyamán. Az eredetileg fellelhető zománcképek eltűntek, helyükre pedig Dukász Mihály, Constantinus és Géza arcképei kerültek. Képviselőtársaim saját szemükkel is meggyőződhetnek róla a kupolateremben, hogy ezen képek környékén megtörik a gyöngysor szép kivitelezése, a képek nem férnek el az eredeti zománcképkeretben, ezért például Dukász képét, minden szakmaiságot nélkülözve, még csak nem is szimmetrikusan, durván, két szegecsel rögzítették a keretbe.

Mikor kerülhetett rá a három idegen kép? Erre a történelemkutatás, bár elhallgatva, már keresi a választ. 1790-ben, miután Bécsből visszahozták a koronát, közszemlére tették Budán. Ekkor Weszprémi István, a debreceni orvos-tudós, a pesti piarista gimnázium tanára megtekintette és megfejtette a korona görög feliratait. 1790-ben tehát ez a három kép már rajta volt a magyar Szent Koronán. A hamisítás elméletének másik kronológiai támpontja 1613, amikor is napvilágot látott Révay Péter egykori koronaőr leírása: "Tehát a Szent Korona színaranyból van, az ötvösségnek inkább égi, mint emberi mesterségével kör alakba öntve, oldalsó kerületén egyenlő közökben háromszög alakú virágos csúcsok emelkednek ki körben, a négy szemben fekvő sarokban egymást kölcsönösen metsző bolthajtásokkal, melyek egy keresztben futnak össze, magán a kerületen pedig a homlokzati részen almát tartó Üdvözítőnk képmása, az ellenkező oldalon a Szent Szűz Máriáé."

Hogy Révay leírása igaz-e vagy hamis, nem tudjuk, ugyanakkor számos megválaszolatlan történelmi kérdés feszül egymásnak az ügy kapcsán, így korántsem beszélhetünk kiforrott álláspontokról. A Jobbik mindig is szorgalmazta és szorgalmazza most is egy őstörténeti kutatóközpont felállítását, amelyben fiatal történészeknek helyet adva az ontogenezis és a Szent Korona valódi története is ismét kutathatóvá válna. Az új közoktatási törvény ha valóban nemzeti lenne, lehetővé tenné, hogy gyermekeink végre az igaz magyar történelmet ismerhessék meg, amely által büszkék lehetnek származásukra és hazájukra. De amíg írásbeli kérdéseimre azt a választ kapom, hogy a kormánynak nem feladata a tudományos életbe való beavatkozás, amíg a Tudományos Akadémia idegen érdekeket szolgál, addig nem is reménykedhetünk a változásban.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  304  Következő    Ülésnap adatai