Készült: 2024.04.27.08:56:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

130. ülésnap (2011.11.07.), 231. felszólalás
Felszólaló Román István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:16


Felszólalások:  Előző  231  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ROMÁN ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A javaslatom az lenne, hogy a végtörlesztéssel kapcsolatosan egyelőre ne menjünk bele semmiféle számháborúba. December 31-éig van arra lehetőség, hogy az ügyfelek benyújtsák kérelmüket a bankok irányába, és természetesen, hogyha december 31-én lejár ez a határidő, akkor ki kell majd értékelni azt a helyzetet, ki kell értékelni azt az állapotot, és annak megfelelően kell meghozni azokat a döntéseket, amelyek segítségével további lépéseket tehetünk, és továbbmehetünk azon az úton, amelyen másfél évvel ezelőtt elindultunk, vagyis hogy a devizahiteleseknek segítséget nyújtsunk.

Még egy véleményt, hogyha megengednek itt előzetesen. Elhangzott többféle javaslat, hogy kell-e tárgyalni a Bankszövetséggel vagy nem kell tárgyalni. A gazdasági bizottság első előkészítő ülésén a Bankszövetség képviselője vendég volt, tehát a gazdasági bizottságban részt vevő pártok képviselői abból az alkalomból tárgyalhattak és elmondhatták a véleményüket, illetve meghallgathatták azt, hogy milyen vélemények, javaslatok hangzottak ott el.

A gazdasági bizottság tagjaként nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy egy bizottsági előterjesztésről van jelen esetben szó, ami azt jelenti, hogy nagyrészt konszenzuálisan sikerült kialakítani a legfőbb irányokat, és sikerült egy olyan javaslatot letenni a bizottságnak az asztalra, amit magának a bizottságnak a nagy része is támogatott. Valamint a mai parlamenti ülésen a Házszabálytól történő eltérést is támogatták képviselőtársaink. Három független képviselőtársunk kivételével a parlament valamennyi jelen lévő képviselője gombot nyomott, és azt mondta, hogy Házszabálytól eltéréssel tárgyaljunk ezekről a kérdésekről.

(21.30)

Amit szintén nagyon fontosnak tartok elmondani, az a benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódik. Több módosító javaslat érkezett, amelyet a bizottsági ülésen viszont már nem tudtunk több esetben támogatni. Úgy tűnt, mintha az MSZP egy kicsit felszabadult volna abból a nyomásból, amiben korábban volt, és ehhez a kérdéshez módosító javaslatok tömegét nyújtotta be.

A probléma igazából az volt, hogy voltak olyan módosító javaslatok, amelyek a határidőre vonatkoztak, és bizonyos esetben nem azt segítették volna, hogy minél hamarabb áttérhessenek a referenciaalapú kamatozásra, hanem ennek a határidejét tolták volna ki, tehát nem az ügyfeleknek segített volna. Illetve más esetben pedig olyan módosító javaslatot nyújtottak be, ahol olyan lehetetlen határidőt kívántak szabni, ami nem biztosít arra elegendő időt, hogy megtörténjen az informatikai átállás és a teljes felkészülés az új rendszerre való átállásra. Volt olyan javaslatuk is, ami pedig gyakorlatilag az áruhitelezést tette volna lehetetlenné azáltal, hogy olyan kereteket szabott volna meg hozzá, amilyen keretek között áruhitelt nyújtani már abszolút nem érdemes.

Javaslom, hogy nézzük meg azt is, milyen az a szabályozási rendszer, amin akkor változtattunk. Tóbiás képviselőtársunk is elmondta, hogy másfél éves csúszásban vagyunk. Csak arra hívnám fel a figyelmét, hogy számháborúba ne menjünk bele, hogy ki mekkora csúszásban van, nyolcévesben, negyvenévesben, másfélévesben. Azt gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy ezekre a problémákra sikerül megoldást találni.

Milyen is volt az a szabályozási környezet, ami körbevett bennünket itt? Szabályozási környezet igazából nem volt. A bankok tulajdonképpen a hitelszerződésekkel kapcsolatosan azt tehettek meg, amit akartak. Ha úgy gondolták, hogy kamatot emelnek, akkor kamatot emeltek, ha úgy gondolták, hogy az apró betűs részeket megerősítik, akkor olyan feltételeket szabtak, ami nem nyújtott semmiféle védettséget az ügyfeleknek és az állampolgároknak. Ha ezt a jogok és a kötelezettségek irányából próbáljuk megnézni, akkor azt láthatjuk, hogy igazából az ügyfeleknek jogaik nem nagyon voltak, jogában állt fizetni és jogában állt hallgatni, viszont rengeteg kötelezettség volt, ami terhelte.

A tartalom tekintetében a THM-re és a referenciakamatra szeretném felhívni a figyelmet. Mind a kettő a szabályozásnak az a része, amely megfelelő mederben és kordában fogja tartani a hitelszerződéseket a továbbiakban. Ráadásul sikerült egy olyan megoldást is megtalálni, aminek a segítségével azokat a hitelszerződéseket is, amelyek jelenleg meg vannak kötve és folyamatban vannak, át lehet alakítani, és azokon az ügyfeleken is lehet segíteni, akik korábban vettek fel hitelt, nem pedig a későbbiekben tervezik ezt.

Zárásképpen engedjék meg ezek után a gondolatok után, hogy Aradszki András képviselőtársamhoz kapcsolódva én is arra hívjam fel a figyelmet, hogy ebben a kérdésben olyan megoldás nem létezik, amit egyetlen lépésben meghozva megoldódnak ezek a problémák. Azt gondolom, hogy sok-sok lépésre van ebben a tekintetben szükség, néha bölcs lépésekre, néha pedig vakmerő lépésekre. Én azt gondolom, hogy az elmúlt másfél évben mind a kettőre volt példa, és azt gondolom, hogy a továbbiakban szintén várható, hogy ezeket a lépéseket, amelyek szükségesek lesznek, a lehető leghatározottabban akár az Országgyűlés, akár a Fidesz-frakció, vagy akár bizottság kezdeményezésére mi meg fogjuk hozni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  231  Következő    Ülésnap adatai