Felszólalás adatai

Így sikerült, ugye, a referenciakamat kérdése is. Általunk került pontosan T/4431. számon, tisztelt Babák képviselőtársamnak is mondom, ha nem emlékezne rá, akkor felhívnám a figyelmét, hogy ez a javaslat már pontosan megfogalmazta a végtörlesztésekkel szemben, ahol a vitában többször elmondtuk, hogy nehéz olyan javaslatot tenni egy olyan társadalmi csoportnak, amely a legkiszolgáltatottabb egyrészt a gazdaságpolitikát tekintve, másrészt a bankok gyakorlatát tekintve, hogy egy szűk rétegnek ad lehetőséget. Ez a szűk réteg, amelynek megtakarítása van, az lesz képes csak viszonyulni pozitív értelemben ehhez a végtörlesztéshez. Mindenki, aki ebben az értelemben ma képtelen megtakarításokkal rendelkezni, és mégis egyik adósságból a másikba esik minden hónapba, ezek számára a referenciakamat nyújtana egy átfogó, széles körű megoldást, amely nemcsak azt biztosítaná, hogy kiszámítható és tervezhető a havi törlesztőrészlet, hanem, mondjuk úgy, a pénzügyi rendszer stabilitását sem veszélyeztette volna.

Mielőtt még nagyok sok véleményük lenne tisztelt képviselőtársaimnak, azért elmondanám, hogy ma Magyarország az elmúlt hetekben, hát, finoman fogalmazva, nem igazán azt a pozitív listát futja be a nemzetközi gazdasági mutatók tekintetében a világban, amire tisztelt kormánypárti képviselőtársaim örömmel szoktak hivatkozni. Hiszen Európa egyik legkockázatosabb országa vagyunk ma, és nem feltétlenül az egyéb objektív tényezőknek köszönhetően, hanem sokkal inkább annak az érzületnek, amit a kormány sugallt eddig. Bízom abban, hogy a most benyújtott javaslat már azt üzeni, hogy ők is értik, hogy csak olyan megoldás, ami egyoldalúan az önök számára üdvözítő, amelyről kiderült az elmúlt egy évben, hogy érdemi megoldásokat nem hozott, az már nem járható út.

A referenciakamat és a végtörlesztés esetében érdekes, hogy a végtörlesztés kiterjesztését önök a devizaalapú lízingszerződések esetében most éppen lehetővé teszik. Néhány nappal ezelőtt, azt hiszem, a miniszter úr a gazdasági bizottság ülésén még úgy fogalmazott, hogy otthont kívánnak megmenteni, nem otthont kívánnak eladni, és ehhez képest most Rogán képviselőtársamtól örömmel hallom, hogy az MSZP által az elmúlt hetekben felvetett, sőt több ellenzéki képviselőtársam által felvetett, a devizaalapú lízingszerződésekre is legyen kiterjesztve a végtörlesztés, ez megtörtént. Ellenben, mivelhogy a végtörlesztés egy szűk lehetőséget hordoz magában, ezért sokkal kézenfekvőbb lett volna, ha a referenciakamatot kötik a lízingszerződésekhez, mert abban a pillanatban ők is részesei lehettek volna egy kiszámíthatóbb és tervezhetőbb havi törlesztőrészletnek.

(20.50)

Azt mondja az előterjesztő, hogy a szabad választás lehetősége majd megadatik a tisztelt ügyfeleknek. Szeretném mondani, hogy a jóhiszeműség ebben az ügyben, azt hiszem, már meghaladta a korát. Ha ezt a gazdasági bizottság elnöke elfogadja tőlünk, akkor... - bár látom, nem nagyon érdekli, hogy milyen vita zajlik, de meg is értem, mert az ellenzéki pártoknak egyetlenegy módosítóját sem fogadták be, egyetlenegy sem kapta meg az egyharmadot, úgyhogy játszhatnánk akár színházat is, hogy mi elmondjuk feleslegesen, önök csendben meghallgatják, majd a végén szavazunk és mindenki hazamegy. Csak akkor szeretném megkérdezni, hogy miért kellett ilyen fontos időkeretben este 9 órakor erről a törvényjavaslatról beszélni - ha esetleg az előterjesztő még hátha meggondolná magát.

Szóval, a szabad választás lehetőségénél önök azt mondják, hogy minden ügyfélnek meg kell adni 2012 májusáig a lehetőséget, hogy a bankok által elküldött referenciakamat számítását választják-e, vagy sem. Én a következőt nem értem, tisztelt képviselőtársaim. Ha ezt a törvényt önök ma elfogadják, és értjük, hogy az informatikai rendszer átállása a bankoknál általában ilyenkor szokott életbe lépni, ilyenkor időt kérnek arra, hogy felkészüljenek, akkor miért nem lehet 2012. január 1-jével életbe léptetni ezt a jogszabályt, hogy 2012. január 1-jével küldjék meg a bankok az ügyfeleknek a referenciakamat számítása alapján a lehetőségét, amiről ők dönthetnének. Miért kell várni ehhez májusig? Ha érdemi a segítség, ha önök hatékony, gyors segítséget szeretnének, akkor abszolút nem értem, hogy miért kell a következő fél évet még ezzel eltölteni. (Babák Mihály: Volt rá 4 évetek!)

A bizottsági elnök úr felvetette az üdülők, üdülési ingatlanok vagy társüdülők kérdéskörét. Teljesen igaza van. Nagyon nehéz megfogalmazni azt a kategóriát, amely kellőképpen tág, de semmiféleképpen nem ad lehetőséget olyan típusú igénybevételre, ahol kockázatot vállal az állam és a pénzintézet, ahol az egyén ezen csak nyerni tud. Csak szeretném tájékoztatni önöket, hogy körülbelül közel 10 ezer olyan lakóingatlan van Magyarországon, amelyek sajátos módon üdülőterületen üdülőingatlan-besorolással bírnak. Nem állítjuk azt, hogy az a javaslat, amit benyújtottunk, a legprecízebben határolta volna le azt a területet, azt az ingatlankört, azt a lakóingatlan-tulajdonosi kört, akik alanyai lehetnének ennek a törvényjavaslatnak, de akkor szeretném mondani, hiszen az előbb éppen képviselőtársam mondta, hogy még további javaslatokra van szükség, hogy akkor gondolják végig, hogy ebben a kérdéskörben hogyan lehet a szabályozást úgy alakítani, hogy azok is érintettjei lehessenek.

Végezetül a kérdés kapcsán, ami előttünk hever, van még négy olyan terület, amiről nem ejtettünk szót, de mivel megígérték önök... - és tudják, az úgy van, hogyha valamit megígérnek, akkor önök mindig tartják a szavukat, ezt már tudjuk. Kártalanítási, hitelezési, árverési és a behajtási gyakorlat szabályozása teljes mértékben elmarad. Szeretném mondani önöknek, hogy miközben mi itt erről tárgyalunk, ugyanúgy van mind a mai napig árverés, ugyanúgy van végrehajtás, kilakoltatás Magyarországon.

Azt felejtsék el, hogy azért, mert önök hoztak egy passzust, innentől kezdve ez nem működik, mivel a végrehajtási törvény, amelyet egy éve - sőt az előző kormány még elő is készített - önök nem nyújtottak be, a szabályozási rész elmaradt, tehát ebből adódóan minden olyan kérdés zömében... - sőt a KHR-t nem is akarom szóba hozni, hogy az igazándiból a jövőre szól, de a jelenen, a meglévő problémákon abszolút nem segít. Hogy mást ne mondjak: hogyan és miképpen lehet lekerülni erről az ominózus központi hitelinformációs rendszerről? Ugye, ismerik a viccet, de nem szeretném most ebben a késői órában önöket ezzel fárasztani, de azért mégiscsak jó lenne elérni azt a helyzetet, hogy ha valaki rendezi önerejéből, családi erőből az adósságait, akkor miért nem tud 5 évig lekerülni erről a rendszerről. Miért marad büntetve a következő 4 évvel, ha egy éven belül ezt rendezi?

Azt szeretnénk tehát mondani önöknek, hogy addig, amíg ez a javaslat számunkra is támogatandó - hiszen minden olyan felvetésünk, javaslatunk szerepel benne, amelyet az elmúlt félévben megfogalmaztunk -, ezzel együtt azon társadalmi csoportoknak, akik ma a legnehezebb helyzetben vannak, ez sem segít. Ez azoknak segít, akik a fizetőképességükkel még jelen tudnak lenni a mai finanszírozási, hitelezési rendszerben.

Azoknak, akik ebből kikerültek, csak a Nemzeti Eszközkezelő nyújthat érdemi segítséget, ami most benyújtásra került. Meg is lepődtem, hogy miért nem tárgyalja akár már ma ezt a kormány, hacsak nem azért, amit eddig láttunk belőle, hogy ez nem az állami bérlakásprogram gesztorszervezete lesz. Ez sokkal kevesebb és szűkebb mezőben fog tudni érdemi segítséget adni, miközben nagyon sokszor mondtuk el e Házban, hogy az elmúlt egy évben 124 ezerrel nőtt a 90 napon túl lévő köztartozásokkal rendelkező tulajdonosok, állampolgárok száma. Nekik már, amiről ma itt beszélünk, ez sem nyújt érdemi segítséget. Számukra már csak a Nemzeti Eszközkezelő lesz, amennyiben az nem azzal a konstrukcióval és szabályrendszerrel jön létre, mint ahogy a benyújtott törvényjavaslatban szerepelt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)