Felszólalás adatai

A részletek kialakításánál ügyeltünk arra is, hogy eltérően kezeljük a vezető beosztású, tényleg sokat keresőket és a kisembereket. Ezért állapítottuk meg eltérően azokat a jövedelmeket, amelyek után a különadót fizetni kell, és azt a jövedelemhatárt is, amely felett ez a kötelezettség fennáll. A 2 millió forint feletti jövedelem után különadó fizetésére kötelezettek közé lényegében csak az olyan magas tisztségből kikerülő emberek tartoztak, mint a volt miniszterek, államtitkárok, polgármesterek, állami, önkormányzati tulajdonú vállalatok vezérigazgatói, igazgatói, akik munkaviszonyuk fennállása alatt is kiemelkedően magas jövedelemhez jutottak a közpénzek terhére. A beosztottaknak csak 3,5 millió forint felett kell fizetniük, és esetükben nem kell figyelembe venni az egy munkahelyen töltött évtizedek elismeréseként kapott hűségjutalmat, jubileumi jutalmat akkor sem, ha azt a munkaviszony megszűnésekor fizetik ki.

(17.00)

Ezek az emberek tényleg csak a végkielégítés korábbi éveiben ki nem vett szabadság megváltása címén kapott összeg, illetve a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel nem járó időszakára kifizetett juttatás összege után kötelesek különadót fizetni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Kérdésében ön nem részletezte, hogy a különadó-fizetési kötelezettséget sérelmező áldozat milyen beosztást töltött be, és mikor szűnt meg a munkaviszonya. Mint ismert, a fizetési kötelezettséget előíró jogszabály visszamenőleges jellegét az Alkotmánybíróság megszüntette, a kötelezettség csak azokra vonatkozik, akiknek a munkaviszonya 2010. január 1-jét követően szűnt meg. Amennyiben a jogszerű különadó megfizetése igazoltan komoly gondot jelent, törvényes lehetősége van arra, hogy az adóhatóságtól fizetési könnyítést, halasztást vagy részletfizetést, illetve az adó mérséklését kérje.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)