Felszólalás adatai
130. ülésnap (2011.11.07.), 168. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Czomba Sándor (Fidesz) |
Beosztás | Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | kérdés megválaszolva |
Videó/Felszólalás ideje | 1:53 |
Felszólalások: Előző 168 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A törvényjavaslatban valóban szerepel a munkavállalói biztosíték intézménye, amely azonban - ahogy ön is említette - csak azokat érinti, akik munkakörük ellátása során pénzt, értéket kezelnek, vagy az ilyen tevékenységet közvetlenül ellenőrzik. És hogy ne okozzak önnek csalódást: valóban szeretném megerősíteni, hogy a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell állapodnia. Amennyiben ilyen megállapodás nincs, akkor kaució sincs.
Képviselő úr figyelmébe ajánlom, hogy a munkahelyi kaució nem újdonság, a gyakorlatban ma is létezik, és a bírói gyakorlat jogszerűnek ismeri el. A Legfelsőbb Bíróság korábban kimondta, hogy a munkaviszony keretében is helye van biztosítékadásra vonatkozó megállapodásnak. A gyakorlatban el is terjedtek az ilyen megállapodások. Ezt a jelenséget igyekszik a munka törvénykönyve a munkavállaló számára is garanciákat biztosító, szabályozott keretek közé sorolni. Szeretném jelezni, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének egyik vezetője nemrégiben azt nyilatkozta, még mindig jobb a kaució intézménye, mintha kirúgnák az alkalmazottat, mint ahogy az a mostani gyakorlatban gyakran előfordul. Tájékoztatásul jelzem, hogy a munkavállalói biztosíték a német, az osztrák és a svájci jogban is bevett intézmény a munkavállalói felelősség körében.
Képviselő úr a kérdésében hivatkozik arra, hogy a munkáltató dolga a kártérítés behajtását tekintve is könnyebb lesz. Azon túl, hogy a fizetési felszólítással történő igényérvényesítést a hatályos munkajog is ismeri, sajnálatos módon képviselő úr összekeveri az igényérvényesítés formáját a végrehajtás alapjául szolgáló okirattal.
(16.50)
Az új munkatörvénykönyvben is változatlan ugyanis, hogy a munkáltatói igényérvényesítésnek csak a bíróság által záradékolt végrehajtható okirat alapján van és lesz helye.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
Felszólalások: Előző 168 Következő Ülésnap adatai