Felszólalás adatai

Felszólalások:   17-20   21-53   53-65      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Völner Pál államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Parlament Soros-terv végrehajtásáról szóló határozatával szemben című előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája. A Gulyás Gergely, Balla György, Hollik István, Németh Szilárd István, Répássy Róbert fideszes képviselők által benyújtott előterjesztés H/18817. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként megadom a szót Németh Szilárd Istvánnak, a törvényjavaslat előterjesztőjének. Öné a szó, képviselő úr.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy, ahogy elnök úr felvezette, egy országgyűlési határozati javaslatot terjesztünk elő, hiszen elő kell terjesztenünk, pontosan abból az okból kifolyólag, ami a címében is megtalálható, hiszen az Európai Parlament 2017. november 16-i plenáris ülésén 390 igen, 175 nem és 44 tartózkodás mellett elfogadott egy mind Magyarországra, mind Európára, mind pedig az Európai Unió közösségére, az Európai Unió által meghatározott, az Európai Unió alapjaiban meghatározott jogokra való tekintet nélkül egy rendkívül veszélyes álláspontot fogadott el.

Már a címe is beszédes, nem tudom, meg tudták‑e fejteni azok, akik ezt a címet elolvasták. Magyarul ez így szól: egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat. Na, ezt nem egyszerű megfejteni, hogy miről van szó, de amikor belelapozunk ebbe a javaslatba, és megnézzük az elemeit, akkor azt látjuk, hogy ez gyakorlatilag a Soros-terv. Tehát amiről eddig itt vitatkoztunk, amiről itt a velem szemben lévő ellenzéki frakciók egyöntetűen először azt állították, hogy ilyen nincs, aztán azt mondták, hogy ha van, akkor mégsem úgy van, ahogy mondjuk, ha van, akkor mégsem kellene nemzeti konzultáción erről megkérdezni a magyar embereket.

Nos, itt van előttünk, és ez már egy európai parlamenti határozat, amely már egy második lépcsője az európai jogalkotási folyamatnak, hiszen ezt megelőzte egy hónappal korábban, még októberben az úgynevezett LIBE bizottság, amely a belügyi, igazságügyi és állampolgári bizottsága, egy nagyon fontos és nagyon befolyásos bizottsága az Európai Parlamentnek, ők már ezt az egészet meghatározták. Amit előterjesztettek a parlamenti közgyűlés elé, a plenáris ülés elé, azt egy az egyben elfogadta a plenáris ülés, ráadásul olyan körülmények között, hogy még szavazni sem akartak róla. Csak a fideszes európai parlamenti képviselőknek köszönhető, hogy egyáltalán megkérdezték a parlamenti képviselők véleményét arról, hogy ez hogy menjen tovább, és nyilvánvaló, hogy itt a 226 főből álló Soros-frakció tette a dolgát, és minden gondolkodás és minden egyéb averzió nélkül megszavazta ezt a rendkívül veszélyes határozatot.

Mi van ebben a határozatban? Ebben a határozatban egyértelműen kimondják a kötelező kvóta szerepét a bevándorlás tekintetében, azt, amit Soros György leírt, hogy évente 1-1,5 millió embert, leginkább a muzulmán országokból ‑ hiszen ott van ez a tartalék, amire alapozzák a bevándorlást ‑ kell beengedni Európába, és ha ezek bejönnek, akkor ezeket egy felső korlát, tehát egy felső létszámkorlát nélkül, időkorlát nélkül, tehát egy állandóan alkalmazandó mechanizmus alapján, és kötelezően, tehát mind a 27 tagországra kötelezően alkalmazni kell ezeknek a szétosztását. Ez az egyik, ami egyébként rendkívül veszélyes az országra nézve, és rendkívül veszélyes Európára nézve, hiszen ebben a szétosztásban nemcsak az van benne, hogy akár terroristákat is szétoszthatnak, hanem gyakorlatilag egész Európára kötelezővé teszik az úgynevezett párhuzamos társadalmak kialakulását, egy kevert népességről, kevert etnikumról, kevert vallásról, kevert kultúrának a lét­re­hozásáról van szó.

Ehhez közvetlenül hozzátartozik az a mondat egyébként, amit minden egyes képviselő gyakorlatilag pártállás nélkül, tehát akár Soros csapatában, a Soros által kitartott néppárti, akár liberális, akár kommunista, akár zöld képviselőket nézünk, azoknak a megszólalásait, mind egytől egyig benyomja azt, hogy aki viszont ezt nem akarja megtenni, azokkal szemben szankciókat kell alkalmazni. A szankciók kételeműek: az egyik szankció, elvenni azt a pénzt, ami egyébként jár mint európai uniós tagországnak, ráadásul felzárkóztatási pénzekről van szó, vagy ne adj isten, földalapú támogatásokról van szó.

(9.00)

Tehát ezeket teljesen megkurtítani, átalakítani, valamilyen szociális köntösbe bújtatva elvonni ezekből az alapokból, új alapokat teremteni, amivel aztán jutalmazni lehet azokat, akik a bevándorlás pártján állnak, bevándorlóországokat akarnak létrehozni, másrészt meg konkrét és közvetlen büntetésről van szó. Mindenki ismeri azt a számot, hogy minden egyes be nem fogadott, kötelezően a nyakunkba varrni akart, be nem fogadott bevándorló után az országnak 78 millió forintot kéne befizetni Brüsszel számára.

Aztán vannak még olyan javaslatok, amelyek teljesen elképesztőek. Teljesen elképesztőek: a genfi egyezménnyel, a schengeni egyezménnyel és a jelenlegi dublini megállapodással szembemenve azt mondják, hogy mindenki, aki bejött ide, meghatározhatja, hogy melyik országban akar élni. A menekültügyi egyezmények nem erről szólnak, hanem az első biztonságos országban kell megállapítani, hogy ki az, aki menekült, neki pedig ott kell maradnia mindaddig, amíg azok a negatív körülmények fennállnak, az az üldöztetés, az a jogcsorbítás, ami miatt neki menekülnie kellett a hazájából. Sőt, azt mondja, hogy ezt csoportosan is megtehetik, 30 fős csoportok dönthetnek. Összeáll 30 ember, és eldöntik, hogy Magyarországra, Észtországba vagy ne adj’ isten, Né­met­országba akarnak menni.

Családegyesítés. A családegyesítés is elképesztő, semmi köze az európai családjoghoz, semmi köze a magyar családjoghoz. Bemondásra lehetne ez alapján a határozat alapján mondania bárkinek, hogy ki az apja, anyja, ki a testvére, rokona, sógora, nem tudom, mije, akár oldalági, akár egyenes ági családtagja, és ezeket a családokat aztán lehet egyesíteni, lehet hozni ide be, Európába az összes családtagot. Azt mondják az egyes kutatók, illetve a nemzetbiztonsági szervek, hogy akár egy-egy ember után 10-15, akár még 20 családtag is érkezhet.

Van egy harmadik eleme, ami Soros György fülének nagy valószínűséggel, illetve a hazai ellenzéknek és a hazai álcivileknek mindenféleképpen jól hangzik: hogyha van olyan civil szervezet, nevezzük őket inkább álcivil szervezeteknek, Soros-szer­veze­tek­nek, ez az úgynevezett szponzoráció bevezetése, amely a menedékkérő megsegítését célul tűzi ki, akkor ezek részt vehetnek ezeknek a szétosztásában, és ezért még természetesen őket támogatni, fizetni is kell.

Nos, teljesen egyértelmű a történet, hogy mi zajlik ebben a határozatban. Ez a határozat teljes egészében szembemegy nemcsak a magyar érdekekkel, nemcsak Magyarország szuverenitását csorbítja, ha­nem valamennyi nemzetállam szuverenitását csorbítja. A jelenleg érvényben lévő Dublin III.-rend­szer­rel, illetve magával a lisszaboni alapszerződéssel is ellentétes, hiszen a lisszaboni alapszerződés kimondja, hogy a menekültügy közösségi szinten kell hogy megoldható legyen, sőt nemcsak hogy közösségi szinten, hanem a nemzetközi szabályokat átvéve kell megoldania az Európai Uniónak, viszont a bevándorlás kérdése nemzetállami, tagállami hatáskör.

Ezt a kettőt teljes egészében összemossa, nyilvánvalóan azért, hogy a nemzetállamok szuverenitását ebben a nagyon fontos kérdésben megkérdőjelezze. Már csak azért is, mert ha a bevándorlópártiak a bevándorlásra helyezik az alapokat, és megnézzük ezeket a számokat ‑ most már befejezett menekültügyi eljárásokról beszélek az Európai Unióban ‑, akkor a menekültek az összes bevándorlónak másfél százalékát ‑ nem tévedés, másfél százalékát ‑ teszik ki, míg a gazdasági bevándorlók, és akkor most a veszélyesebb kategóriát ne mondjuk, de a gazdasági bevándorlók, az illegális bevándorlók, akik elárasztották 2015-ben másfél milliónyian az európai kontinenst, azok pedig a 98,5 százalékát teszik ki. Nos, ez az indoka annak, hogy ők össze akarják mosni a menekült és az illegális bevándorló fogalmát. Az illegális bevándorlókat is valamilyen formában legalizálni szeretnék, hiszen a bevándorlásra teszik a hangsúlyt. Szükség van Nyugat-Európában ezekre a beván­dorlókra ‑ ezt mindenféle gazdasági és demográfiai okokkal indokolják.

Másrészt pedig teljes egészében csorbítja ez a határozati javaslat a nemzetállami hatáskörbe tartozó területi integritás, közrend, közbiztonság garantálását és a nemzetbiztonság garantálását, amely a lisszaboni szerződés alapján nemzetállami, tagállami hatáskör. Ezeket gyakorlatilag mind el akarja vonni.

Talán emlékeznek a képviselőtársak arra, hogy milyen vita zajlott a Nemzetbiztonsági bizottságban, és aztán természetesen ez a vita kikerült a bizottságból a sajtóba is, hogy most akkor hogyan tudjuk értelmezni az európai nemzetbiztonsági szervezet létrehozását. Hát, így tudjuk értelmezni; nemzetállami hatáskör elvonásáról van szó. Ezt mind megemelni…- és ennek a végső célja nyilvánvaló, az európai egyesült államok létrehozása és annak a Soros-tervnek a végrehajtása, amelynek, még egyszer mondom, a középpontjában az illegális bevándorlás totális támogatása és gerjesztése van.

No de hogy jutottunk el idáig, hogy egyáltalán megszületett ez a határozat? 2015-ben érte el a csúcsot gyakorlatilag a ’10-es évek elejétől az illegális bevándorlók Európába áramlása. Megvoltak azok a bejáratott útvonalak. Sajnos, ez minket is érintett, nem kicsit, hanem nagyon, hiszen a nyugat-balkáni útvonalon közel félmillióan érkeztek. Magyarországon 400 ezren rohantak át, és nem tudtunk mit tenni. Akkor még ott álltunk, hogy ezt oldjuk meg európai uniós szinten, de az Európai Unió nem volt hajlandó egyáltalán szóba sem állni velünk 2015-ben.

Itt a parlamentben aztán megszülettek a döntések. Megszületett a döntés a kerítés felépítéséről, megszületett a döntés arról, hogy a határőrizeti feladatokba bevonjuk a Magyar Honvédséget, megszületett a döntés arról, hogy megszigorítjuk azokat a szabályokat, amelyek Magyarországon a bevándorlást és az állampolgárság megszerzését garantálják. Így sikerült megállítani ezt az óriási nagy nyomást, így sikerült megállítani ezt az óriási nagy tömeget, hogy a nyugat-balkáni útvonalon továbbra is Európába jöjjenek. De nyitottak maradtak egyébként a további utak, sőt áttolódott a Földközi-tengerre teljes egészében a bevándorlás fő útvonala. Olaszország, Görögország nyitott kapukkal várták a bevándorlókat, nem teljesítették a schengeni szerződésben vállalt kötelmeiket, és úgy gondolták, hogy ha ezt nem teljesítik, akkor ezért külön pénzeket kapnak Brüsszeltől. Hát, ez megtörtént. De mivel már érezhető, hogy ott elég nagy a nyomás, ezért úgy döntöttek 2015 augusztusában, hogy a szeptemberi belügyminiszterek tanácsán, egy kétéves programot hoznak létre a kötelező szétosztásról. Ez volt az a 120 ezres kvóta.

Magyarország ezeknek ellenállt. Ismerjük a történetet. Bírósághoz fordultunk. Közben elindult az a szokásos komédia, szokásos eljárás Magyarország ellen, amit már a rezsicsökkentésnél is megtapasztalhattunk, rögtön a magyar demokráciával lett probléma, rögtön berendelték Magyarországot különböző szintű meghallgatásra. Ezen most is túl vagyunk. Múlt héten a külügyminiszter képviselte Magyarországot a LIBE bizottság előtti meghallgatáson. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy itt autodaféról van szó és a jelentés hasonló lesz, mint a Taveres-jelentés, nyilvánvaló, mert a nagy fővonalban a bevándorlás kérdésében ellent mertünk mondani.

Elindult ellenünk éppen valamilyen oknál fogva múlt héten a három kötelezettségszegési eljárás a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban. Csak azért állok meg egy pillanatra, mert mindenki tudja, hogy ez nem a felsőoktatási törvényről meg a magyar felsőoktatás helyzetéről szól. Semmi másról nem szól, mint a Soros-egyetemről, egyetlenegy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egyetemről, Soros egyeteméről.

Ezért van ez a határozati javaslat előttünk, tisztelt Országgyűlés. Arra kérem az Országgyűlés valamennyi frakcióját, valamennyi tagját, hogy nyilvánítson véleményt szavazatával (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és hozzászólásával, hogy elfogadja‑e a Soros-tervet, vagy ellenáll a Soros-tervnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(9.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen Németh Szilárd István bizottsági elnök úr, képviselő úr előterjesztését. A kormány részéről Tuzson Bence államtitkár úrnak adom meg a szót.

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, egy rendkívül jelentős parlamenti határozatról beszélünk, hiszen az Európai Unió parlamentje lépést váltott azzal, hogy ezt a határozati javaslatot, tehát a kötelező betelepítésről szóló javaslatot, amely a Soros-terv több elemét is tartalmazza, elfogadta.

Itt alapvetően, ahogy a képviselő úr is fogalmazott, egy szuverenitási kérdésről beszélünk, arról, hogy meddig terjed az Európai Unió, az Európai Parlament és Brüsszel hatásköre, hol van ennek a határa, és mi az, ami nemzeti szinten van. Mi azért abban gondolkodunk, hogy az Európai Unió alapvetően a talpán áll, tehát a nemzetek hozzák meg a döntéseiket, és a nemzetek döntéseiből áll össze végül az európai döntéshozatal, az európai döntéshozatali mechanizmus is. Ennek megfelelően nyilvánvaló kérdés, hogy a bevándorlás ügyének, ami az európai alapokmányok szerint is nemzeti hatáskör, nemzeti hatáskörben is kell maradnia. Ez a hatáskör, azaz ez a hatáskörtúllépés, amit az Európai Parlament a határozatával megtesz, bizony átírná az Európai Unió történetét, átírná az Európai Unió felépítését úgy, hogy az Európai Unió központi egységei, központi döntéshozatali szervei meghozzák a határozatukat, és ezzel kapcsolatban csak végrehajtó szerep jutna a nemzeteknek.

Önmagában az, hogy a Soros-terv végrehajtását ilyen formában a parlament megkezdte, jelzésértékű mindenki számára, jelzésértékű, mert valószínűleg ez a folyamat itt nem fog megállni. Több pontja van még ennek a határozatnak, míg belőle egy élő, végrehajtható határozat lesz, ezeken a pontokon azonban meg kell próbálni megakadályozni ennek a tervnek a végrehajtását. Mivel az Európai Parlament hozta meg a döntést, ezért fontos, hogy a magyar parlament is reagáljon erre a kérdésre, és válaszában határozottan utasítsa el a Soros-tervet, a Soros-terv végrehajtását, és ennek folyamán az Európai Unió parlamentjének is a határozatát. Ez a határozat ugyanis egy kötelező, állandó betelepítési rendszert vezetne be az Európai Unió területén olyanformán is, ami lépésváltás, hiszen kiterjesztően értelmezné az eddigi szabályokat, tehát többet értene a bevándorlókon, a menekülteken, mint amit eddig értettünk, hiszen itt a családegyesítés folyamatában jóval szélesebb kör számára lehetővé tenné a betelepítést, és célkeresztbe emelné Magyarországot.

Azért mondom, hogy célkeresztbe emelné, mert azokat az országokat, amelyek eddig nem fogadtak be bevándorlókat, előnyben (sic!) részesítené, ez pedig mindenképpen ellentétes a magyar érdekekkel, és azt gondolom, nekünk, magyaroknak fel kell emelnünk a szavunkat. Fel kell emelnie a szavát a magyar parlamentnek is, ahogy ezt Magyarországon már megtette 2 millió 332 ezer 755 ember, akik állást foglaltak a nemzeti konzultáción a Soros-tervvel kapcsolatban, és az eddigi feldolgozottsági adatok alapján a döntő többségük úgy foglalt állást, hogy el kell utasítani a Soros-tervet, tehát a kötelező betelepítési rendszert is el kell utasítani.

Fontos eleme valóban, ahogy a képviselő úr is megjegyezte, az NGO-k szerepe ebben a határozatban, hiszen azokat az országokat is előnyben részesítené, ahol ilyen NGO-k vannak, sőt támogatná az NGO-kat abban, hogy vegyenek részt ebben a betelepítési folyamatban, és azokat az országokat pedig, amelyek nem vesznek részt a kötelező betelepítési rendszerben, büntetéssel sújtaná ez a határozati javaslat. Bizony, az összes ilyen jellegű rendelkezés ellentétes a magyar emberek érdekeivel, ellentétes Magyarország érdekeivel, ezért kifejezetten fontos az, hogy itt az Országgyűlésben minden országgyűlési képviselő mondja el a véleményét. Az Európai Parlamentben ezt már megtették az európai parlamenti képviselők. Sajnálatos tény az, hogy a magyar baloldal uniós képviselői megszavazták ezt a határozati javaslatot, megszavazta Szanyi Tibor például, Niedermüller Péter vagy Jávor Benedek is.

Ennek megfelelően itt az ideje, hogy a magyarországi baloldal is, amelynek a képviselői sajnálatos módon nincsenek itt most az Országgyűlésben, nem hallgatják és nem vesznek részt ebben a vitában, állást foglaljon ebben az alapvető kérdésben, ami a bevándorlást és a Soros-tervet illeti, hogy meg kívánják‑e védeni Magyarországot, hosszú távon meg szeretnénk‑e védeni ezt az országot, hiszen abban az esetben, ha a bevándorlás megvalósul, megvalósul egy kötelező betelepítési kvóta, ennek az a következménye, hogy Magyarország végleg, nem egy-két évre, nem öt-tíz évre, hanem akár 100-200 évre vagy akár örökre is megváltozhat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a Törvényalkotási bizottság előadójának.

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság december 11-én a házszabály 62. §-a alapján, vagyis a kivételes eljárásra vonatkozó szabályokra tekintettel megtárgyalta „Az Európai Parlament Soros-terv végrehajtásáról szóló határozatával szemben” szóló H/18817. számú határozati javaslatot, amelyhez a bizottság 25 igen szavazattal, egyhangú döntéssel összegző jelentést nyújtott be, tekintettel arra, hogy a Törvényalkotási bizottság módosításra irányuló szándékot nem fogalmazott meg.

Amennyiben megszavazásra kerül a határozati javaslat, úgy a Magyar Országgyűlés elutasítja a bevándorlók beáramlásának felgyorsítását és csoportban történő áthelyezését. Elutasítja továbbá azt is, hogy Brüsszel jogköröket adjon át a bevándorlást tá­mo­gató Soros-szervezeteknek annak érdekében, hogy részt vegyenek a bevándorlók behozatalában és szét­osz­tá­sá­ban, mi több, nemet mondunk arra is, hogy a tagállamok megbüntetésével kényszerítsék ki a bevándorlók befogadását. Összességben azt mondhatom, hogy el­várjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását és a magyar emberek akaratát a kötelező kvóta elutasításáról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy a mai határozathozatal alkalmával is egyhangú döntés születik majd, amelyhez kérem szíves támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Felhívom figyelmüket, hogy a frakcióknak 30-30 perc, a független képviselőknek mindösszesen 8 perc áll rendelkezésükre. A felszólalások első körében a vezérszónokok ismertetik a frakciók álláspontját, képviselőcsoportonként 15 perces időkeretben.

Elsőként megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőcsoportunk támogatja az országgyűlési határozati javaslat elfogadását. Amikor ma az országgyűlési képviselők szavaznak, többek között erről is határoznak.

Szeretnék néhány idézetet felolvasni abból az országgyűlési határozati javaslatból, amely előttünk fekszik: „A magyar Országgyűlés elutasítja, hogy állandó betelepítést és kötelező szétosztást indítsanak el az európai nemzetek kárára. Bevándorlók állandó behozatala és kötelező kvóta alapján történő szétosztása visszafordíthatatlanul megváltoztatná Európa jövőjét és kultúráját. A magyar Országgyűlés elutasítja a bevándorlók beáramlásának felgyorsítását, és a csoportban történő áthelyezést.” „A magyar Országgyűlés elutasítja, hogy a tagállamok megbüntetésével kényszerítsék ki a bevándorlók befogadását.” „A magyar Országgyűlés elvárja az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását, valamint a magyar emberek népszavazáson kinyilvánított akaratát a kötelező betelepítési kvóta elutasításáról.”

(9.20)

Tisztelt Ház! Eddig az idézet abból az országgyűlési határozati javaslatból, amely előttünk fekszik. Ennek az indoklása tartalmazza a Németh Szilárd elő­terjesztő által is elmondottakat, amely szerint az Európai Parlament 2017. november 16-ai ülésén fo­gadott el egy olyan határozatot, amely hivatalos nevén a dublini reformhoz fűzött vélemény, valójában egyébként egy terv végrehajtása úgy, ahogyan azt ismertette képviselőtársam. Az Európai Parlament döntése nemcsak olyan álláspontokat tartalmaz, amit később végre fognak hajtani, hanem egy politikai nyilatkozat is az Európai Parlament döntése, hiszen az Európai Parlament ezzel az európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó álláspontot, mandátumot adott a saját tárgyalóinak. Tehát egy politikai deklarációról van szó, úgy gondolom, hogy nincs is ennél hatásosabb eszköz a Magyar Országgyűlés kezében, mint hogy a Magyar Országgyűlés válaszol erre az európai parlamenti határozatra.

Szomorú valóban, hogy olyan pártok képviselői, akik az Európai Parlamentben megszavazták ezt a határozatot, azok ma nem vesznek részt a vitában. Még kíváncsian várjuk a délutáni szavazásukat, de a jelen állás szerint az úgynevezett baloldali ellenzéket nem érdekli Magyarország megvédése.

Az Európai Parlament határozatával szembe kell állítanunk egy olyan világos állásfoglalást, világos feladatot és kötelezettséget, amely kimondja, hogy a Magyar Országgyűlés elutasít minden olyan kényszert, amely a szuverenitásunkat ‑ beleértve Magyarország szuverenitását és beleértve a magyar parlament szuverenitását ‑ korlátozná. Nem fogadjuk el, hogy olyan döntéseket hozzanak helyettünk, amely a Magyar Országgyűlés hatáskörébe tartozna. Nem fogadjuk el, hogy zsarolják, mi több, büntetéssel fenyegessék Magyarországot, ha a magyar parlament másként dönt ezekben a kérdésekben.

Jól tudjuk az előzményeket, az előzményekben már a Magyar Országgyűlés több olyan döntést, törvényt, határozatot, akár politikai állásfoglalást is hozott, amellyel világossá tette, hogy a Magyar Országgyűlés nem mondott le arról a jogáról, hogy meghatározza, hogy Magyarországon a magyar lakosság kikkel akar együtt élni. Erről a Magyar Országgyűlés sohasem mondott le, ezt nem értelmezzük úgy, hogy ezt a hatáskörünket együtt gyakorolnánk az Európai Unióval. Hiszen Alaptörvényünk szerint a magyar állam sohasem mondott le a szuverenitásáról, a szuverenitásába tartozó néhány hatáskörét együtt gyakorolja az európai intézményekkel, az Európai Parlamenttel vagy az Európai Tanáccsal.

Tehát olyan hatásköröket akar tőlünk elvenni az Európai Parlament vagy akár az európai bürokrácia, amely hatáskörökről sohasem mondtunk le. És erkölcstelennek is tartjuk és felháborítónak is tartjuk, hogy bármely embertársunkról, legyen az akár olyan személy, aki harmadik országbeli, tehát nem az Európai Unió tagállamaiból származik, tehát harmadik országbeli személyekkel sem lehet úgy bánni, hogy csoportosan áthelyezik őket, kényszerlakóhelyet jelölnek ki nekik, vagy úgy bánnak velük, mintha deportálásra ítélték volna őket. Egyszerűen elfogadhatatlan az a magatartás, hogy az Európai Unió intézményei meg akarják határozni bárkinek, hogy hol éljen.

Természetesen Magyarország nem mondta fel a menekültügyi egyezményeket, Magyarország a menedékkérőket az európai rend és a magyar törvények szerint befogadja, azok, akik valóban jogosultak a menekültstátuszra, azokat Magyarország védelmezi, de akik nem jogosultak menekültstátuszra, azokról mi magunk szeretnénk dönteni, és nem az Európai Unió intézményeinek a döntésére várunk, hogy ők hol éljenek. Ha Magyarország úgy dönt, hogy a menedékkérőknek menedéket nyújt, de akik gazdasági okokból akarnak bevándorolni Európába vagy Magyarországra, őket nem szívesen látjuk, vagy legalábbis megválogatjuk, hogy kikkel szeretnénk együtt élni, ez szerintem minden ország természetes önvédelme, és nem lehet azt mondani, hogy ez valamifajta, az emberi jogokkal szembeni szembenálló magatartás lenne.

Tehát, tisztelt Ház, az országgyűlési határozat azon túl, hogy lefektet bizonyos elveket, bizonyos értékeket, ha úgy tetszik, deklarációkat kimond az Országgyűlés a határozat elfogadásával, azon túl a Magyar Országgyűlés felszólítja Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az Európai Parlament és az uniós bürokrácia nyomásának, és védje meg hazánk alapszerződésekben garantált jogait. Tehát nagyon fontos, hogy mi az alapszerződések talaján állunk, mi az Európai Uniót létrehozó alapszerződések talaján állunk, mi úgy gondoljuk, hogy ami ebben az ügyben történik, az nem az alapszerződésekből következik, az az alapszerződések megsértése. Tehát valójában az uniós jogot mi tartjuk tiszteletben és nem azok, akik kényszeríteni akarnak uniós tagállamokat bizonyos döntések elfogadására.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnapi előzetes tárgyaláson, amikor a Törvényalkotási bizottság meg­tárgyalta ezt a határozati javaslatot, akkor felmerültek bizonyos módosítási igények. Szeretném elmondani előre az álláspontunkat, hogy ezzel kapcsolatban mit gondolunk. A Jobbik országgyűlési képviselőcsoportja, bár döntő részben egyetért az országgyűlési határozati javaslattal, két ponton módosítást kíván benyújtani. Az egyik kérdés az úgynevezett letelepedési kötvények ügye, a másik kérdés pedig ‑ furcsa módon ‑ annak az összehangolt tervnek az elnevezése, ami alapján cselekszik az Európai Parlament.

Az első kérdésben, a letelepedési kötvények ügyében világos az álláspontunk, és az is világos, hogy az Európai Parlament határozata nem foglalkozik a letelepedési kötvények ügyével, ezért értelmetlen arra ebben a határozatban reagálni. Tehát, hogy úgy mondjam, ez egy oda nem illő módosítási javaslata, a tárggyal össze nem függő módosítása javaslata a Jobbiknak. Kérjük, hogy a Jobbik vizsgálja felül az álláspontját, nem azt az álláspontját, amit a letelepedési kötvények ügyében vall, hanem azt az álláspontját vizsgálja felül, hogy vajon ebben a határozatban van‑e ennek a helye vagy sem. Szerintünk a határozat világos és kerek, és az Európai Parlament november 16-ai ülésén elfogadott határozatra reagál.

Másrészt, hogy minek nevezzük ezt a bizonyos tervet. Szerintem abban egyetértünk, és úgy látom, a Jobbik javaslataiban is az állapítható meg, hogy tervszerű magatartásról van szó. Tehát ők is elfogadják, hogy valamilyen terv, valamilyen logika mentén haladnak ezek a lépések. Most már csak az a kérdés, hogy ki a névadója ennek a tervnek. Én azt hiszem, talán a Jobbik számára mégsem presztízskérdés, hogy Soros Györgyöt azzal védje meg, hogy az ő neve kikerüljön ebből a határozatból. Kérem, hogy a jobbikosok térjenek vissza ahhoz az álláspontjukhoz, amit korábban vallottak, na, nem olyan durván, Soros Györggyel szemben, nem olyan durva álláspontot szeretnék tőlük kérni, csak azt, hogy legalább ne ez legyen az akadálya annak, hogy megszavazzák az országgyűlési határozatot. Fogadják el, hogyha a parlament többsége ezt a tervet nevén akarja nevezni, annak akarja nevezni, ami, és, kérem, hogy ne önök védjék meg Soros György személyiségi jogait azzal, hogy ne szerepeljen egy ilyen határozatban.

Tisztelt Ház! Előrebocsátottam tehát, hogy hogyan állunk a módosító javaslatokhoz, kérem tisztelettel, hogy a frakcióm támogatásával együtt az egész Országgyűlés támogassa ezt az országgyűlési határozatot. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Répássy Róbert képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportja részéről Molnár Zsolt képviselő úr jelentkezett, de nincs a teremben. (Balla György: Ő sincs itt, meg senki!) Ezért megadom a szót Hollik István képviselő úrnak (Dr. Staudt Gábor közbeszól.), a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Én is nagyon sajnálom, hogy ebben a fontos ügyben nem tudjuk meg, hogy a magyar baloldalnak, a Magyar Szocialista Pártnak mi a véleménye, bár azt elég erősen sejtjük, de mivel nincsenek itt a vitán, ezt mégsem tudjuk az ő szájukból is hallani.

Valóban, ha megnézzük, hogy miért is született meg ez az országgyűlési határozat, akkor ‑ ahogy azt Németh Szilárd képviselőtársam is mondta ‑ no­vem­ber 16-áig kell visszamennünk, hiszen az egyértelmű fordulópontnak tekinthető az Európai Unió beván­dorláspolitikájában.

Hiszen akkor az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami teljesen egyértelmű irányt szab, és teljesen egyértelműen leteszi a voksát az Európai Parlament a felső korlát nélküli kvóta és a legális bevándorlás mellett. Ez a határozat persze egyúttal pofon azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek folyamatosan nem csináltak mást eddig, csak tagadták a Soros-terv létét, és azt mondták, hogy sem az Európai Parlamentben, sem sehol máshol nem hajtják végre a Soros-tervet, merthogy nem létezik.

Ez után az európai parlamenti döntés után ez nem mondható ki. Miért nem? Azért, mert ebben a ja­vaslatban pontról pontra megvalósulnak a Soros-tervben leírt javaslatok. Benne van ebben a javaslatban egy olyan állandó elosztási tanács felállításának a javaslata, amit nem véletlenül hívunk mi Soros vég­rehajtó bizottságnak, hiszen ez éppen azt lenne hivatott csinálni, amit a Soros-tervben Soros György leírt. Tehát elveszi a tagállami hatáskört, azt Brüsszelbe telepíti, és ez az elosztási tanács lenne hivatott működtetni azt a felső korlát nélküli elosztási mechanizmust, amelyről az Európai Parlament döntött. Ő koordinálná, ő irányítaná, ő ellenőrizné a szétosztást.

(9.30)

De tartalmaz olyan elemeket is ez a javaslat, amely teljesen egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az Európai Parlament megkönnyíteni akarja a bevándorlást és felgyorsítani. Erről szól a csoportos menedékkérelem-benyújtás, erről szól a javaslat talán egyik legveszélyesebb eleme, amely az NGO-kat vonná be a szétosztási mechanizmus üzemeltetésébe, de erről szól a családegyesítés kibővítése is, amely most már nemcsak az egyenes ági, hanem az oldalági rokonságra is kiterjedne. Ha megnézzük alapvetően azokat a muszlim családokat, amelyek jellemzően Európába érkeztek, akkor azt láthatjuk, hogy ha kibővítjük az oldalági rokonságra is, akkor egyetlenegy menekült esetében is oldalági rokonsággal együtt rögtön harminc, akár negyven menekültről is beszélhetünk.

Tehát egyértelműen ki lehet mondani, hogy november 16-a után az Európai Parlament letette a voksát, és ezt az teszi igazán veszélyessé, hogyha látjuk, hogy az Európai Bizottság is sajnos osztja Soros György véleményét, hiszen nem sokkal később Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hitet tett a bevándorlás mellett. Ő úgy nyilatkozott, hogy szerinte legálissá kell tenni a bevándorlást Európában. Szerinte a legnagyobb baj az volt eddig, hogy a bevándorlás illegális volt, ha legálissá tesszük, akkor véleménye szerint minden bajt orvosolni fogunk.

Tehát még egyszer azt tudjuk mondani, hogy az Európai Unió különböző intézményeinek a javaslatai teljesen egybevágnak Soros György tervével, amely azt tűzte ki célul, hogy egymillió bevándorlót kell évente Európába telepíteni, ezt kötelezően szét kell osztani, és azokat a tagállamokat pedig, amelyek nem hajlandók ezt végrehajtani, meg kell büntetni.

Teszi mindezt Soros György azért, mert ő hisz a nyílt társadalom utópiájában, amit még soha senki nem próbált ki. De az is biztos, ezt le is írja a könyvében, hogy a nyílt társadalom utópiájának a legnagyobb akadálya a nemzetállam, a nemzeti szuverenitás, a nemzeti határok, a nemzeti kultúra és a nemzeti hagyományok. Ezt legyengíteni, meggyengíteni, a határokat eltüntetni leghatékonyabban bevándorlással lehet, hiszen akkor kevert kultúrájú népességek jönnek létre, ha egyébként az európai egyesült államok irányába mozdulunk el, akkor egyébként már a határokat is el tudja tüntetni. És teljesen egyértelmű, hogy ez az utópia, amit soha ki nem próbált senki, ráadásul ellentmond nemcsak a józan észnek, hanem az alapvető emberi természetnek is, hiszen bennünk, emberekben kiolthatatlan vágy van arra, hogy tartozzunk valahová, erről szól egyébként a nemzeti öntudatunk. És ezt a vágyat akarja belőlünk kiirtani Soros György, azzal, hogy azt mondja, hogy mostantól kezdve világpolgárokat kell létrehozni, és a nemzetállamokon, a nemzeti kultúrán túl kell lépni, hiszen az ő állítása szerint ez a XX. század minden problémájának a gyökere, ami egy végzetes nagy tévedés.

Éppen ezért, mert ő ezt így gondolja, gondolta úgy, hogy Magyarországot és például Lengyelországot, amely nagyon határozottan kiáll a nemzetek Eu­ró­pájának a koncepciója mellett, kiáll a nemzeti szuverenitás mellett, illetve az európai keresztény kultúra mellett, no, ezeket a nemzetállamokat meg kell gyengíteni. És hogyan kell meggyengíteni? Azt látjuk, hogy az Európai Parlament döntése után, illetve a nemzeti konzultáció után egy következő sebességi fokozatba kapcsolt az a nyomásgyakorlás, amelyet egyébként Soros György elindított. Azt láthattuk, hogy maga Soros György személyesen ellenkampányt hirdetett, szóban, írásban, Brüsszelben, New Yorkban, a nemzetközi sajtóban, a magyar sajtóban elkezdték támadni Magyarországot, sőt, ami talán a legfelháborítóbb, hogy az európai intézményeket, illetve azoknak a jogi eljárásait nyíltan politikai zsarolásra használják föl Magyarországgal szemben.

Az a meghallgatás, ami múlt héten zajlott le, amelyen Szijjártó Péter külügyminiszter úr képviselte Magyarországot, erről szólt. Ahogy miniszter úr is fogalmazott a meghallgatás után, ő nem látja azt az okot, ami miatt ezt a meghallgatást össze kellett hívni. Nyilvánvaló, mert nem is volt, egyedül csak az, hogy Magyarország nem hajlandó elfogadni a Soros-tervet.

Vagy ha egyébként megnézzük azokat a kötelezettségszegési eljárásokat, amiket szintén múlt héten indítottak Magyarország ellen, ott is kilóg a lóláb, hogy ez valójában egy politikai zsarolásról szól. Hiszen miről szólnak ezek a kötelezettségszegési eljárások? Például szól arról, hogy Magyarország a kötelező szétosztást, az erre vonatkozó európai uniós döntést nem volt hajlandó végrehajtani. Tehát az Európai Bíróság maga mondta ki azt, hogy ez a döntése az Európai Uniónak csak azért elfogadható, mert ideiglenes jellegű és szeptember 24-én lejár. Ez az időpont már értelemszerűen elmúlt ‑ ez az egyik. A másik pedig: ezt az európai uniós döntést egyetlen tagállam, Málta kivételével egyetlen másik európai tagállam sem tartotta be. Miért csak Magyarország ellen indítanak kötelezettségszegési eljárást? Megint csak mondom, kilóg a lóláb.

Vagy ott van éppen a civil átláthatósági törvény. Ezt is megtámadják, úgy, hogy például a LIBE bizottság meghallgatásán az egyik Soros-szervezet, a Helsinki Bizottság egyik képviselője azt hazudja, hogy ez a törvény nagy hasonlóságot mutat az orosz törvénnyel, amikor ez egyébként szemenszedett hazugság. Az orosz törvény és a magyar törvény semmiben nem hasonlít egymásra, sőt a Velencei Bizottság éppen az orosz törvény elfogadása után tett egy ajánlást, ezeket az ajánlásokat a magyar kormány minden tekintetben figyelembe vette, és úgy határozta meg és úgy készítette el ezt a civil átláthatósági törvényt, amely ellen érdekes módon egyetlenegy olyan civil szervezet sem tüntet Magyarországon, amelyet külföldről finanszíroznak, csak azok, amelyeket Soros György finanszíroz.

Ott van a harmadik kötelezettségszegési eljárás, ami a külföldi egyetemek működését szabályozó magyar törvényről szól, amely semmi mást nem mond ki, csak hogy minden Magyarországon működő külföldi egyetemnek ugyanazon szabályok szerint kell működnie, és ez alól nem lehet kivétel egyébként Soros György egyeteme sem. Emiatt is kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen, úgy, hogy szinte szó szerint ugyanez a szabályozás van érvényben éppen Csehországban, de Csehországban emiatt nem indítottak kötelezettségszegési eljárást. Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy a meghallgatások, a kötelezettségszegési eljárások a Soros György-féle nyomásgyakorlás részei.

Azt gondoltuk, hogy erre nagyon határozott választ kell adnia Magyarországnak, hiszen ez a nyomásgyakorlás is egyre erősebb és egyre határozottabb. Hála istennek, a magyar emberek, több mint 2,3 millió magyar ember is nagyon határozott választ adott ezekre a nyomásgyakorlásokra, amikor részt vett a nemzeti konzultáción, és elmondta a Soros-tervről a véleményét. Köszönet egyébként ezért minden állampolgárnak, aki elmondta a véleményét.

De úgy gondoltuk, hogy éppen a nemzeti konzultációban részt vevő emberek akarata alapján az Országgyűlésnek is meg kell hoznia a maga döntését. Ezért döntöttünk úgy, hogy országgyűlési határozati javaslatot fogadunk el, amelyben egyébként fontosnak tartjuk, hogy felszólítjuk Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az Európai Parlament és az uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésében garantált jogait, utasítsa el a Soros-tervet, és, ami nagyon fontos, hogy folyamatosan tájékoztassa Magyarország polgárait a Soros-terv végrehajtásának állásáról és a kormány Magyarország védelmét célzó tervezett és folyamatban levő intézkedéseiről.

Nagyon remélem, hogy annak ellenére például, hogy a baloldal, illetve az LMP annyira sem tartja fontosnak ezt az ügyet, ami teljesen nyilvánvalóan meghatározza, évtizedekre meghatározza Magyarország jövőjét, hogy bejöjjenek erre a vitára, nagyon remélem, hogy felismerik az ellenzéki pártok is, hogy ez túlmutat a napi pártpolitikai csatározásokon. Még akkor is túlmutat egyébként, ha közeledik a kampány. Nagyon remélem, hogy ezt az országgyűlési határozati javaslatot támogatni fogják. A Kereszténydemokrata Néppárt a Fidesszel együtt természetesen támogatni fogja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Hollik István képviselő úr. Most megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

(9.40)

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Türelemmel végighallgattam a fideszes, KDNP-s felszólalásokat, a vezérszónokokat. Tegnap már egy bizottsági vitát lefolytattunk a parlamenti vitára felkészülés gyanánt. Ott nagyon sok minden elhangzott már, egy-két új elemmel kiegészíteném, de alapvetően alá szeretnék húzni egy-két gondolatot, amit már ott is elmondtam.

Azt gondolom, hogy a Fidesz-KDNP egy mission impossible-t próbál itt elhitetni mindenkivel, aki fogékony erre. Ennek a missziónak az a célja, hogy igazolják: az egész ellenzék bevándorláspárti. Ez elég nehéz feladat, bár a baloldalról elmondhatják, lévén, hogy itt sincsenek a vitában. Egyébként nem tudom, miért nincsenek itt, nagyon örülnék neki, ha ők is elmondanák a véleményüket. Természetesen, ha valaki nem reagál, könnyű sejtetni, hogy mit gondolhat. A Jobbik esetében azonban már jóval nehezebb dolguk van, hiszen végig, a kezdetektől fogva a leghatározottabban elutasítottuk a bevándorlás minden formáját, a kerítésépítést támogattuk, a hadsereg bevetését támogattuk ‑ ugye, emlékeznek, kétharmados döntés volt ‑, támogattuk, hogy a hadsereget be lehessen vetni a határokon. Már akkor elmondtuk, amikor önök az önálló határőrséget megszüntették, hogy ez egy rendkívül elhibázott döntés, lévén, hogy sem a hadsereg, sem a rendőrség nem tud olyan hatékonysággal, olyan szakértelemmel fellépni, mint egy önálló határőrség a határok védelme érdekében, és el fog jönni az a pillanat ‑ ezt is elmondtuk ‑, amikor erre a határvédelemre szükség lesz. El is jött sajnos, bár ne lett volna igazunk; önök akkor fikciónak gondolták, hogy egy önálló határőrségnek legitimitása lehet. Nyilvánvalóan azért nem vezetik vissza, és azért csak a rendőrség és a honvédség tud fellépni, nehogy el kelljen ismerni, hogy a Jobbiknak igaza volt. De tegyük ezt félre!

Hál’ istennek, önök is rájöttek, hogy hatékonyan kell fellépni; mindegy, miért, de rájöttek arra, hogy hatékony lépéseket kell tenni a bevándorlás meggátolására. De önök nem álltak meg ezen a ponton, ahogy minden rendes kormánynak cselekednie kell: ha van egy probléma, cselekszik, és továbblép azokra a problémákra, amelyek szintén égetőek az országban. Önök megpróbálják kampánytémává tenni a bevándorlási témát, elhitetni, hogy az egész ellenzék, úgy a baloldal, mint a Jobbik ‑ mert ha az egész ellenzékről beszélnek, akkor nyilvánvalóan ebbe mindenkit beleértenek ‑, bevándorláspárti lenne. Ahogy mondtam, lehet, hogy a baloldallal könnyebb dolguk van, bár az sem volt talán ennyire egyértelmű, de ha azt akarják elhitetni a választókkal, hogy a Jobbik bevándorláspárti lenne, ahhoz még Habony Árpád és a kis gépezete is kevés lesz.

Azt is el kell mondanom, hogy bevándorlókat Magyarországra behozni a letelepítés szándékával, csak a Rogán-terv alapján sikerült eddig. Hallgattam, amit mondott Németh Szilárd, és nagyon sok igazság volt benne; ugye, azt mondta, hogy 10-15 ember jöhet egy bevándorlóval családegyesítés folytán, akkor vagy később. Azt gondolom, ez igaz lehet. De ugyanez igaz a letelepedési kötvényekre is! (Dr. Gyüre Csaba: Így van!) Ha valaki megvásárolja azt a kötvényt, 10-15 emberrel jöhet családegyesítés céljából, és annyira liberális a magyar kötvényszabályozás ‑ ilyet nem nagyon találnak Európában, nézzék meg ‑, hogy nemcsak a szűk család, a kiskorú gyermekek, hanem bárki, nagykorú gyermekek, nagyszülők ugyanúgy jöhetnek családegyesítés céljával. Tehát lehet, hogy azoknak az embereknek a száma ‑ a becslések szerint jelen pillanatban 20 ezer fölötti a számuk ‑, akiket önök letelepedési jogosultsághoz juttatnak, ennél már jóval magasabb is lehet. Hozzáteszem, hogy a konstrukció vége felé, amikor már fél áron adták ezeket a kötvényeket, és azzal a kikötéssel, hogy elvesztik ezt az összeget, tehát nem kapják vissza különböző banki konstrukciókkal, ha ezt az egész családjuk tekintetében nézzük, akkor már az embercsempészek által kért összegekkel is versenyképesek voltak ezek a kötvények, és ez sajnos egyáltalán nem vicc.

Amikor az alaptörvény-módosítást el kellett volna fogadni, önök pont ennek a letelepedési kötvényes konstrukciónak a visszavezetésének a lehetőségét próbálták fenntartani, és nem szavazták meg sokszor, 6-7 alkalommal leszavazták az Országgyűlésben ezt a módosítást. Ez elég sajnálatos, főleg, hogy a mérleg másik serpenyőjében az volt, annyit kértünk, hogy a gazdag migránsoknak se adjuk meg a lehetőséget arra, hogy Magyarországra bevándoroljanak. Tegnap egyébként Rogán Antal miniszteri meghallgatásán kétszer tettem fel neki azt a kérdést, kérve, hogy válaszoljon, hogy ha a Fidesz-KDNP nyer jövőre, tervezik‑e visszavezetni a letelepedési kötvényeket, kétszer nem válaszolt erre a kérdésre. Tehát ezt készpénznek vehetjük.

De vissza a határozati javaslathoz! Ami a határozati javaslatban le van írva, legalább 95 százalékban igaz. Ezt önök úgy konstruálták meg, hogy nagyon sok igaz és támogatható állítást tartalmazzon, de belevettek egy-két olyat, amit nehezen lehet tényekkel oly mértékben alátámasztani, hogy ez egy országgyűlési határozati javaslatban megjelenhessen, és arra számítottak, ez volt a stratégiájuk, hogy ezért majd talán a Jobbik is el fogja utasítani. Természetesen egy ilyen elég könnyen átlátható szitán átlátunk, és attól még, hogy önök úgy írták meg, hogy hátha majd csak önök lesznek, akik támogatják, ettől függetlenül mi támogatni fogjuk a javaslatot, mivel a célt nézzük, és a céllal, a bevándorlás meggátolásával egyetértünk.

De ha már elmondták előttem, elmondta Répássy Róbert képviselőtársam, hogy a letelepedési kötvényre utalást azért nem szabad belevenni ‑ az egyik módosító javaslatunk erre vonatkozott ‑, mert arról nincs szó az Európai Parlament döntésében. Ez igaz ‑ de bevándorlók ugyanúgy jönnek vagy jöttek a programban!

Tehát ha a cél az, hogy minden bevándorlót, gazdag migránst, szegény migránst az ország határain kívül tartsunk, akkor igenis belevehető lenne ez is. De jó, lehet, hogy ez a vágy a részünkről, hogy lemondjanak az eddigi 165 milliárdos üzletről, és ezt folytathassák jövőre, lehet, hogy túlzott vágy, főleg így, ellenzéki oldalról, úgyhogy tegyük is félre ezt a módosító javaslatot!

A másik módosító javaslat arról szólt, hogy bár egyetértünk az iránnyal, de önök úgy fogalmaznak, hogy amikor ez az európai parlamenti határozat megszületett, abba belefoglaltatott, hogy ők hivatalosan is a Soros-tervet hajtják végre. Nem tudták nekem megmondani, hogy ez hol szerepel abban a dokumentumban, amely elfogadásra került. Hollik István annyit válaszolt rá a bizottsági ülésen, hogy össze kell olvasni ‑ remélem, jól idézem ‑, amit Soros György mondott, illetve ami megvalósult, és ezért ez hivatalosan is annak a végrehajtása. Az a rossz hírem, hogy attól még, hogy A személy és B személy ugyanazt mondja, nem biztos, hogy az egyik utasítást adott a másiknak. Attól még, hogy a véleményük talán ugyanaz, és ezeket a véleményeket elutasítjuk, az még nem jelenti azt, hogy egy országgyűlési határozati javaslatban szerencsés valakit kiragadni.

Egyébként mi Soros Györggyel kapcsolatosan, és azzal kapcsolatban, amit ő képvisel, a negatív véleményünket elmondtuk. De felteszem a kérdést: akkor miért nem például a Juncker-terv szerepel benne? Amit az Európai Parlament szeretne, az még annál is rosszabb, mint amit a Soros-tanul­má­nyok­ban láthattunk! Soros György azt mondta, hogy 9 millió forinttal kellene az Európai Uniónak támogatnia az adott tagországokat, hogy a bevándorlókat se­gít­sék integrálni, miközben, ahogy az elhangzott egyébként szintén Németh Szilárdtól, az európai uniós tervekben az is megjelent korábban, hogy 78 millió forintot kellene Magyarországnak befizetni az Unió számára azért, ha nem hajlandó végrehajtani a kvótadöntést.

(9.50)

Tehát a Juncker-terv ilyen szempontból még durvább, mint a Soros-terv. Persze, nehéz különbséget tenni két apokaliptikus verzió között, de itt egy hosszú felsorolást lehetne tenni.

Mi azt tartjuk jogilag megfelelőbbnek ‑ ezért terjesztettük be ezt a módosító javaslatot, de nem fogadták el ‑, ha a célt és az irányt jelöljük ki, hogy bevándorlást nem szeretnénk Magyarországon, és tök mindegy, hogy azt Soros, Juncker vagy Rogán tervezte el és hajtja végre, mi ugyanúgy elutasítjuk. Mi azt szerettük volna, ha ez egy jogi megfogalmazásban, egy jogi deklarációban nyitottabban került volna elfogadásra, abban az értelemben, hogy mindenkire vonatkozzon.

Azért is igaz ez, mert ha önök legalább valamiféle bizonyítékkal tudtak volna szolgálni, vagy legalább feljelentették volna Soros Györgyöt, vagy bármiféle büntetőjogi lépést tettek volna, ahogy azt mi megtettük, akkor azt mondanánk, hogy igen, önök hatékonyan védik a hazát, és nyilván vannak olyan információk ‑ akár minősített információk, a bíróság előtt ezeket is lehet érvényesíteni ‑, amelyek alapján alátámasztható, hogy Soros György szerepe még annál is erősebb, mint amit most látunk.

De ilyen nem volt, és a Nemzeti Nyomozó Iroda a jobbikos feljelentést azzal dobta vissza, hogy nincs semmi olyan információjuk, ami ezt megalapozza. Ennélfogva gondolom, hogy önöknek sincs több, mert ha lenne, akkor feljelentést kéne tenniük, hiszen feljelentési kötelezettségük van; ezt még a nem jogász képviselőtársaink is ebben a patkóban tudhatják.

Én azt gondolom, zárszóként, hogy a benyújtás körülményei nem csak azok voltak, hogy önök aggódnak a bevándorlási helyzet miatt. Azt meg kell oldani, de nem határozati javaslatokat pufogtatva, hanem például úgy, hogy az alaptörvény-módosítást a letelepedési kötvények örök betiltásával együtt elfogadták volna, vagy úgy, hogy hatékonyan fellépnek Brüsszelben. Így kell ezt megtenni.

Ezt a határozati javaslatot ‑ bár egyébként a ténymegállapítások java része támogatható lenne, tehát ahogy mondtam ‑ támogatni fogjuk, de az sokkal nagyobb veszély Magyarországra, amit az Orbán-kormány a demokrácia lebontása és a jogállam lebontása szempontjából végez. Mi eltökéltek vagyunk, hogy nemcsak a külső ellenségektől, külső pusztító erőktől megvédeni Magyarországot, a hazánkat, hanem a belsőktől is.

Nagyon érdekes, hogy ez a beterjesztés sürgősséggel pont akkor került a Ház elé, amikor a múlt héten nem úgy sült el az állami számvevőszékes kis akciójuk, ahogy azt eltervezték. Lehetett olvasni az interneten, hogy több fideszes képviselő is úgy nyilatkozott a médiának ‑ természetesen név nélkül, általában így szoktak, ha olyat mondanak, ami a központi irányvonaltól eltér ‑, hogy nem úgy gondolták, hogy ha az Állami Számvevőszék a volt Fidesz-képviselő vezetésével egy ilyen büntetést a Jobbikra ró, akkor az emberek majd a fejükhöz kapnak, hogy ez milyen szörnyűség, és a Jobbik micsoda visszaéléseket követett el, hanem az emberek átláttak ezen a szitán, és úgy reagáltak, hogy ez egy újabb közvetlen lépés a demokrácia leépítése felé, s bárki következhet ezután.

Ez a magyar társadalomnak az elmúlt hétéves tapasztalatát jelenti. Nem arról van szó, hogy a Jobbik ellen hoznak egy lépést, és ha az egyes személyeknek nincs negatív tapasztalatuk az élet bármely területén gazdasági, közigazgatási, az állam működésével és a kormány ténykedésével kapcsolatosan, akkor a fejükhöz kapnak, hogy a demokráciának vége van, a demokrácia leépítésre kerül. Ehhez kellett az emberek személyes tapasztalata.

Azt kell mondjam, mi szeretnénk végre azokkal a valós belső problémákkal is foglalkozni, amelyek a magyar demokráciát veszélyeztetik. Ezt a javaslatot elfogadjuk, és lépjünk tovább, foglalkozzunk olyan dolgokkal, amelyek emellett még szintén érdeklik a magyar embereket. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Staudt Gábor képviselő úr. A Lehet Más a Politika képviselőcsoportja nem állított vezérszónokot.

Tisztelt Országgyűlés! Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Szabó Szabolcs független képviselő úrnak.

SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. (A kijelzőn a függetlenek neve mellett 0 perc áll, majd az óra mínusz irányban indul el. ‑ Derültség.) Igen, ez az unortodox ülésvezetés. (Megtörténik az órabeállítás.) Köszönöm szépen az óra megfelelő beállítását. Hirtelen már kezdtem meglepődni, hogy tényleg mínuszból kezdek.

Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon érdekes volt hallgatni az előttem felszólalókat, sok mindent elmondtak, de azt gondolom, a lényegről igazából nem nagyon volt szó. Staudt Gábor kezdett el arról beszélni, hogy talán mi is lenne itt a lényeg. Igazából nem a képviselőknek mondom, mert ők tudják, csak a kormánypárti oldalon legfeljebb nem beszélnek erről, inkább azoknak mondanám, akik esetleg hallgatják vagy nézik az interneten keresztül az ülést, vagy később a jegyzőkönyveket olvassák erről az ülésről a témával foglalkozó történészek, azt azért tegyük rendbe, hogy az Európai Parlament hivatkozott döntése természetesen nem arról szól, ami itt elhangzott.

Ha valaki egy picit is ismeri az Európai Unió eljárásrendjét, az úgy néz ki, hogy az Európai Parlament elfoglalta a tárgyalási pozícióját, utána majd a Tanáccsal együtt közösen fognak arról dönteni, hogy a dublini egyezmény átalakítása miként és hogyan történjen meg. Egy normális országban ez úgy működik, hogy ennek az eljárásmódnak megfelelően a magyar kormány is kialakítja az álláspontját, és majd azt képviseli ezeken a tárgyalásokon.

Ennek megfelelően, ami itt előttünk fekszik, az jogi értelemben egy teljesen nonszensz dolog, nem érvényes a benne lévő hivatkozás, ami az (1) bekezdésben szerepel. Ettől kezdve teljesen egyértelmű, gondolom, mindenki számára, hogy csak és kizárólag arról szól a dolog, hogy a Fidesz kampányol, és megpróbálja a menekülthelyzetet kimaxolni, ahogy azt mostanában szokták mondani, és lehetőleg az ellenzékre rátolni, hogy milyen nagy gazemberek, bezzeg ők megvédik az országot. Németh Szilárd ezt Csepelen különösen nagy előszeretettel teszi, pedig hát elbukta Csepelen és Soroksáron a választást, ennek ellenére például a Csepeli Hírmondó nevű önkormányzati újságban ‑ amely nem fideszes pártlapként kellene hogy működjön, de úgy működik ‑ rend­sze­resen üzenget nekem, mondván, hogy én 15 ezer bevándorlót akarok betelepíteni. (Németh Szilárd István: Te is megírhatnád benne a véleményed!) Erről szól az egész, miközben ‑ hiába ordibál itt képviselő úr ‑ sajnos az a helyzet, ahogy Staudt Gábor világosan elmondta, hogy önök engedtek be 20 ezer embert pénzért. Akkor miről beszélünk? Tehát jobb lenne, ha csendben meghallgatná mindezt a képvi­selő úr, kicsit magába fordulna.

Innentől kezdve teljesen egyértelmű tehát, hogy nem a lényegről beszélünk. Arról szól ez az egész történet, hogy a Fidesz kampányol és hergeli az embereket, csak és kizárólag annak az érdekében, hogy ne arról beszéljünk, ami az ország jelenlegi helyzetében a legnagyobb probléma. Például ne arról, hogy mi a helyzet a kórházakban, ne arról beszéljünk, hogy az oktatást hogyan sikerült szétverniük. Meg kell nézni a legutóbbi PISA-jelentéseket, ami különösebb kommentárt nem is igényel.

Innentől kezdve az a szöveg, amit itt olvashatunk, nemcsak jogilag billeg, hanem egy moral in­sa­nity, teljesen egyértelmű, hogy erkölcsileg is vállalhatatlan, amit itt leírtak. Tényleg nem akarok abban a szerepben tetszelegni, hogy egy kereszténydemokrata országgyűlési képviselőnek kezdek el mesélni arról, hogy a kereszténység miről szól, de legalább a legfőbb pásztort, aki, feltételezem, az ő értékrendjében mégiscsak egy meghatározó személy, ne akarja megcáfolni.

Hollik képviselő úr hosszasan beszélt arról, hogy mennyire veszélyeztetve van a kultúránk és a vallási identitásunk. Nos, a pápa elég sokszor elmondta már, hogy erre lehetőleg ne hivatkozzon senki, mert ez egyszerűen nem igaz. Meg kell nézni, legutóbb ez év szeptemberében mondta azt, hogy erkölcsileg vállalhatatlan, ha valaki arra hivatkozik a mene­kült­eljárási ügyek kapcsán, hogy azért kell velük szemben bármilyen módon is fellépni, merthogy a kulturális vagy vallási identitásunkat bárki is meg akarja változtatni.

(10.00)

Egészen máshogy közelíti meg például a pápa, de ezt majd rendezzék le egymás között, Hollik képviselő úr meg a pápa; vagy nem tudom, menjen el gyónni, meg ilyen apróságokat tudok neki javasolni. És természetesen ennek az irománynak, amit itt benyújtottak, gyakorlatilag egyik bekezdése sincs rendben. Vagy jogilag abszurd, mint az előbb az eljárásrend kapcsán utaltam rá, vagy morálisan vállalhatatlan dolgokat írnak bele, mint hogy itt bárki is Európa jövőjét, kultúráját meg akarná változtatni. Vagy teljesen abszurd dolgokat állítanak, mint hogy Soros-szervezetek jogköröket vesznek át.

Lassan már azt hiányolom, mint Bronstein képe az 1984-ben, Soros képe is megjelenjen az Országgyűlésben. Mert egyébként teljesen úgy viselkednek. Nem tudom, szokták‑e olvasni az 1984-et. Gyakorlatilag szó szerint azt hajtják végre, amit ott az Angszoc kommunikációs propagandaként bemutat Orwell. Egy nem létező ellenség ellen harcolnak. Lassan majd lehet, hogy eljutunk oda, hogy úgy járunk, mint London, hogy még löveti a párt Budapestet is, mert így lehet fenntartani a félelmet. De reméljük, idáig nem jutnak el.

De az is teljesen abszurd, hogy még azt is beleírják, hogy az emberek népszavazáson kinyilvánított akaratát akarják képviselni. Ugye, az a nagy helyzet, hogy ez egy érvénytelen és eredménytelen népszavazás volt. Azért olyat ritkán láttam egy előterjesztésben, hogy nem létező dologra hivatkoznak. Jogi értelemben sem létező dologra hivatkoznak.

Összefoglalásként én csak azt tudom mondani, hogy egyébként, ha a valóság érdekelné önöket, akkor egyrészt a magyar problémákkal foglalkoznának, másrészt pedig az Európai Unióval együttműködve, az Európai Unió más tagállamaival együttműködve azon dolgoznának, esetleg az ellenzéket is bevonva, hogy a dublini egyezményt hogyan lehet megreformálni, hogy az jól tudjon működni, hogyan lehet a valósághoz a menekültekkel kapcsolatos eljárásrendet megreformálni, hogy ezt a ma már kevésbé divatos szót használjam.

De nem ezt teszik, hanem egyértelmű pártpropaganda céljából megpróbálnak mindenkit lejáratni és egyébként egy teljesen vállalhatatlan katyvasz szöveget adtak be. Az, hogy Németh Szilárd, Balla úr aláírja, az rendben van, ismerjük őket. Azt nem értem, és ezt már más előterjesztések kapcsán is elmondtam egyébként, hogy Gulyás Gergely ezt hogyan vállalja, mert mégiscsak az ország egyik legképzettebb jogásza. Azt nehezen tudom elképzelni, hogy hogyan tud ő a tükörbe nézni. De ez már legyen az ő problémája. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Még a vezérszónoki körre visszatérve, jogkörömnél fogva megadom a szót Molnár Zsolt képviselő úrnak, MSZP. Az Országgyűlésnek pedig köszönöm az együttműködését, boldog karácsonyt és egészséges új esztendőt kívánok.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Természetesen megvárom, amíg a váltás bekövetkezik.

Tisztelt Országgyűlés! A Soros-kérdésben amit önök mondanak, kormánypárti képviselők, olyan, mintha azt mondanák, hogy boszorkányok márpedig vannak. Ami itt zajlik, az a Magyar Országgyűlés és a magyar nemzet, a magyar nép becsapása ismételten, sokadszorra, szándékosan, és ami a legszomorúbb, sok tíz milliárd forintból. Azért gyalázat, ami itt zajlik, mert eljárási szempontból nyilvánvalóan kikerülve a kétharmados szabályt, önöknek nem határozati javaslatot kellett volna elfogadtatniuk, hanem politikai nyilatkozatot, ha már mindenféleképpen a kampányuk részévé tették a nem létező Soros-tervet.

Merthogy Soros-terv nincs, ezt mindenki tudja, a szakmapolitikusaik is tudják, egyes minisztereik is tudják, brüsszeli képviselőjük is tudja. Ebben a formában semmi másról nincsen szó, mint arról a taktikáról, arról a taktikázásról, hogy hogyan lehet elterelni a figyelmet a gyalázatos egészségügy helyzetéről, az oktatás szétveréséről és egyáltalán a magyar közállapotokról. Felmentő seregként használják a Soros-terv kifejezést, amely nem szól másról, mint ‑ is­mételten elmondom ‑ a magyar emberek be­csa­pásáról.

Eljárásjogilag sem tudják betartani a szabályokat, de a nagyobb baj a tartalmi kérdéssel van. Hiszen egy nem létező brüsszeli tervre, egy üzletember nyilatkozataira hivatkoznak, és ennek ürügyén a Magyar Országgyűlés előtt szabálytalan eljárásban próbálnak elfogadtatni egy olyan döntést, amelyre majd a kampányukban hivatkoznak. Hiszen valljuk be, nem szól másról az egész ügy, mint a Fidesz-KDNP kétségbeesett kampánykísérletéről.

Miért mondom ezt? Egyrészt azért, mert a brüsszeli Bizottság nem jogosult ilyen előterjesztésre, kizárólag az Európai Tanács tehetne kötelező kvótára javaslatot, ott pedig a kormányfők képviselik az egyes országokat. Teljesen világos, hogy ilyet nem fognak tenni. A Magyar Országgyűlés már 2016 júniusában, az úgynevezett sárga lapos eljárásban elutasította ezt a javaslatot, köztük az MSZP és valamennyi parlamenti párt. És azóta sincsen érdemileg olyan javaslat, sem Soros Györgynél, aki ilyet nem is tehetne, sem Brüsszelben, sem a Bizottságnál, de legfőképpen a döntésre jogosult Európai Tanácsnál, amely a Soros-tervet vagy kötelező betelepítést alapozna meg.

Ez rémhírkeltés; nem szól másról, mint a rettegtetésről és a mellébeszélésről. Nem lehet elmenni amellett, hogy ebbe az országba egyelőre betelepíteni kizárólag önök telepítettek be kényszerrel sok-sok pénzért, ami egyben az államháztartást is megkárosítja majd. Hiszen ne felejtsük el, hogy a letelepedési kötvény, amely közel negyedcsepelnyi bevándorlást engedélyezett Magyarországra sok-sok pénzért, az az államháztartást is megkárosítja, egyben nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. Hiszen tudjuk, hogy felszínes ellenőrzéssel döntöttek erről.

ELNÖK: Képviselő úr, kérem, a mobilját legyen kedves megnézni.

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nincs nálam mobiltelefon.

ELNÖK: Bocsásson meg, csak nem tudjuk, valamilyen zavaró körülmény van.

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon köszönöm, nincs nálam mobiltelefon. Folytatva ezt a kérdést, van egy másik ilyen betelepítésre alkalmas jogintézmény, amely Kiss Szilárdhoz kötődik, és amely évek óta zajlik büntetlenül. Egy vízumgyár volt Moszkvában, egy olyan személy üzemeltette, aki kétszer bukott meg a nemzetbiztonsági átvilágításon. Ennek ellenére folytathatta üzelmeit, és több ezer ilyen vízum kiadásával bizony nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára hozhatja rá a bajt. Ilyen típusú betelepítést alapoz meg ez a kérdés.

Tehát egyelőre kényszerbetelepítésről Magyarországon csak az önök által kreált jogintézmények kapcsán lehet beszélni. Senki más nem tett ilyet Magyarországon, mégis önök próbálnak egy nem létező Soros-tervre hivatkozva pánikot kelteni az országban. A Magyar Szocialista Párt álláspontja világos és következetes. Nem támogatjuk senkinek ‑ hang­sú­lyo­zom, senkinek ‑ az olyan javaslatát, amely kötelező betelepítési kvótát javasolna Magyarország számára. Nincs ilyen, nem támogatunk ilyet, következes álláspontunk van ebben a kérdésben.

Akár Brüsszelből, akár bármely üzletembertől érkezne ilyen javaslat, ezt nem fogjuk támogatni, világosan elmondtuk nagyon sokszor. Önök ezt nem akarják megérteni. És ezért gyalázat, ami ma történik, hiszen egy nem létező terv. Ismétlem, nem létező eljárásban, megsértve a házszabályt, a magyar jogrendszert, elköltve sok tíz milliárd forintot, visszaélve azzal a helyzettel, hogy egyelőre kizárólag önök akartak ilyen kényszerbetelepítést Magyarországra, próbálják elfogadtatni majd az Országgyűléssel nyilvánvalóan.

Ezért a Magyar Szocialista Párt nem vesz részt egy ilyen szavazási eljárásban, hiszen illegitim. Következetesen képviseljük azt az álláspontot, hogy bár a humanitárius kérdések nagyon fontosak, mégis Magyarország nem fog befogadni kötelező kvóta alapján senkit, nem fogunk sem Brüsszelben, sem Budapesten ilyen javaslatot támogatni. Viszont visszautasítjuk azt a visszaélésszerű jogalkalmazást és kommunikációt, amit önök csinálnak. Sok tíz milliárd forintért próbálják becsapni az embereket, saját kampányukra használják ezeket az eszközöket. Ez nem mutat mást, mint kétségbeesést, valamint azt, hogy még szeretnének nemzeti konzultációra, kamu népszavazásra eltapsolni sok tíz milliárd forintot, ami majd haveri zsebekben tud landolni

Ezért mondom, nem Soros-terv, hanem Rogán-terv létezik, ami arról szól, hogy a propagandaminisztérium megszállja az országot, és a kampányt onnan fogják irányítani, állami pénzekből fognak kampányolni, és így próbálják az egészségügy és az oktatás rettenetes állapotait leplezni. Szégyen! Ezért ebben a Magyar Szocialista Párt nem vesz részt, sem a szavazásban, sem ebben a bolhacirkuszban, ami itt zajlik. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót.

(10.10)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk, a független képviselők már éltek a felszólalás lehetőségével. Kettőperces felszólalásra senki nem jelentkezett. Most a további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Balla György képviselő úrnak.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jól látom, akkor az MSZP mindkét képviselője kivonul a teremből éppen. (Hiszékeny Dezső távozik az ülésteremből, dr. Molnár Zsolt visszaül képviselői üléshelyére.) Sokáig úgy tűnt, hogy hozzá sem fog­nak szólni, hiszen az MSZP vezérszónoka bár má­so­dik­ként következett volna, de valószínűleg korán kellett fölkelni, és éppen ezért csak most sikerült be­érnie a terembe. Nem sűrűn van, azt gondolom, erre példa, és különösen nem egy ilyen típusú ügynél.

Nem gondoltam volna, hogy bármikor is ezt mon­dom, de most úgy érzem, lehet, hogy jobb lett vol­na, ha az MSZP vezérszónoka be sem jön, a saját szempontjukból. A saját szempontjukból, mert az a ski­zofrén állapot, amiben vannak, az tényleg egészen elképesztő. Most azt mondja, hogy nem fognak tá­mo­gatni egy ilyen javaslatot, egy olyan javaslatot, ami egy felső korlát nélküli betelepítést tesz köte­le­ző­vé, sem az Európai Unióban, sem Magyar­or­szá­gon. (Dr. Molnár Zsolt: Igen.) Ehhez képest az ő európai parlamenti képviselőjük meg megsza­vaz­ta ‑ már múlt időben: megszavazta ‑ ezt a nyilván­való javaslatot. (Dr. Molnár Zsolt: Nem igaz.)

Azt mondja, nincsen ilyen terv ‑ miközben az Európai Unió határozatot hozott róla, többségi döntéssel elfogadták ezt a tervet. (Dr. Molnár Zsolt közbeszólása.) Ha csak egyszer elolvasta volna azt a határozati javaslatot, képviselő úr, ami egyébként a parlament elé be van nyújtva, akkor annak az indoklásában tételesen szerepelnek az Európai Par­la­ment által elfogadott tények. (Jelzésre:) Erre lehet csóválni valakinek a fejét, de a tények tényleg makacs dolgok. Én egészen egyszerűen már nem is értem, hogy önök mit csinálnak.

Annak idején arról beszéltek, hogy bevándorlás sincs, álprobléma, most arról beszélnek, hogy Soros-terv nincs. Tudja, mi az, ami nincsen, képviselő úr? Önöknek igaz szava. Az nincsen. Ez elég régóta kiderült. Miért nem vallják be világosan, hogy önök bevándorláspártiak? (Dr. Molnár Zsolt nevet.) Miért nem vallják be világosan? Miért hazudnak nyíl­ván­valóan mindenkinek a szemébe? Miért jó ez? Kivel készülnek önök koalícióra, képviselő úr? Kivel egyeztetnek nap mint nap? (Dr. Molnár Zsolt: A magyar néppel.) A magyar néppel. Ön szerint Gyurcsány Ferencnek hívják a magyar népet. Bravó! (Derültség a kormánypártok soraiban.) Mindennap az önök pártelnöke Gyurcsány Ferencnél van, és közös választási indulásra, majd közös kor­mány­koa­lícióra készülnek. Azzal a Gyurcsány Ferenccel, aki saját maga is és az ő európai parlamenti képviselője is többször elmondta nyíltan, hogy egyébként a be­ván­dorlás jó dolog, a bevándorlás fontos dolog, az Euró­pai Parlament kiváló határozatot hozott. Nie­der­müller Péter büszkén vállalta, hogy az elő­készí­té­sé­ben is egyébként részt vett.

Szeretném világossá tenni, és ezt a Jobbik szá­mára is szeretném világossá tenni: a bevándorlás kérdése nem egy probléma. Az egy olyan ügy, ami Magyarországnak és Európának a létét teljesen meg tudja változtatni, öt-tíz éven belül. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Ez nem egy egyszerű probléma. Ez egy sorskérdés. Egy sorskérdés kapcsán összevissza hazudozni, nem elmondani a valós gondolatainkat, az egészen döbbenetes. Szabó Szabolcs képviselő úr elmondta. Itt hallhattuk: szerinte kiváló dolog, ha a menekültek érkeznek, az nem fogja megváltoztatni a kultúránkat; mi hazudunk, ha azt gondoljuk egyéb­ként, hogy az arab világból, Afrikából érkező, tel­jesen máshogy szocializálódott emberek tömegei (Szabó Szabolcs folyamatosan közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) majd hatással lesznek a magyar kultúrára, Magyarországra és annak az etnikai összetételére. Tessék elmenni Nyugat-Európába néha, és körül­néz­ni, mert ott sajnos már láthatjuk mindennek a kö­vetkezményét. Létkérdés, hogy ebben az ügyben mi­lyen álláspontot képvisel Magyarország, milyen állás­pontot képvisel a magyar kormány.

Örömmel hallottam, hogy a Jobbik most támo­gatni fogja ezt a határozati javaslatot. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Tegnap is hallottad.) Kis probléma, hogy a Jobbik sokszor sok mindent mond, aztán sokszor sok mindent máshogy tesz, egyik pillanatban így, a másik pillanatban úgy. (Dr. Gyüre Csaba: Ti mindig így csináljátok.) Mindenképpen előrelépés az, hogy önök ezt most támogatják, mármint önök­nek, de azt a szégyent soha nem fogják tudni lemosni magukról, hogy amikor lehetőségük volt 3 millió 300 ezer ember nyilvánvaló és egyértelmű akaratát kö­vetően alkotmányt módosítani Magyarországon, akkor önök nemmel szavaztak. (Zaj, felzúdulás, közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük: Hatszor szavaztátok le. ‑ Dr. Staudt Gábor kezeivel hatot mu­tat.) Ezt a szégyent ‑ egyszer volt a magyar par­la­ment előtt egy nyilvánvaló, egyértelmű, a nép­sza­vazás kérdését kitűző javaslat, önök akkor egyszer nem voltak hajlandóak ezt megszavazni, amikor lehetőségük lett volna erre. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból. ‑ Az elnök csenget.)

ELNÖK: Képviselőtársaim! Bocsásson meg, képviselő úr! Mindenkinek megvan a lehetősége, kérem, jelezzék felszólalási szándékukat, megadom a szót. Folytassa, képviselő úr!

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Mindenképpen di­csé­retes természetesen, és ez a Jobbik javára írható, hogy az ő európai parlamenti képviselőjük, Morvai Krisztina nem fogadta el ezt a határozati javaslatot. Vona Gábor nem is hajlandó vele beszélni három éve. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Ezt maga Morvai Krisztina nyilatkozta, nem én találtam ki, ő mondta el többször.

Vona Gábor mással szeretne beszélni, Vona Gábor Szél Bernadett-tel szeretne beszélni, az LMP társelnökével. Vele kíván egyébként szövetséget kötni. Na, azzal az LMP-vel, tisztelt képvi­selő­társa­im, aki most nincs itt ezen a vitán; aki végig követ­ke­ze­tesen és egyértelműen bevándorláspárti állás­pon­tot képviselt; aki egy Soros-szervezetnél dolgozott. Vona Gábor nem a határozati javaslatot elutasító Morvai Krisztinával beszél, Vona Gábor Szél Ber­na­dett-tel beszél, aki egy Soros-szervezetnél dolgozott, és aki bevándorláspárti.

Ezért mondom, hogy most örülök annak, ha a Jobbik ezt a határozati javaslatot elfogadja, de azért száz százalékig megnyugtatni nem fog. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok sorai­ban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisz­telt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásokkal foly­tatjuk munkánkat. Megadom a szót Molnár Zsolt képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szé­pen, elnök úr. Képviselő úr, önhöz fogok beszélni, néhány tárgyi tévedését szeretném kijavítani. Ér­de­mes utánanézni, hogy az Európai Unióban az Euró­pai Tanács jogosult ilyen döntést hozni. Ott ilyen döntés nem született, nem is születhet. És háromszor elmondtam a felszólalásomban, most negyedszer is elmondom: a Magyar Szocialista Párt nem támogat ilyen kvótajavaslatot. Minden testületünk döntött abban, hogy nem támogatjuk. Az Országgyűlésben 2016 júniusában megszavaztuk a sárgalapos eljárást. Tehát visszaélésszerű az, amit ön mond. Teljesen nyilvánvaló, hogy nem akarja érteni, amiről szó van.

Az is elszomorító, hogy a Magyar Ország­gyű­lés­ben egy nyilvánvaló kérdésről kell vitát folytatni, hi­szen ezt a kötelező betelepítési kvótát, ami egyébként nincsen, senki nem is támogatná. (Derültség a kor­mánypártok soraiban.) Tehát dupla csavar ebben a kérdésben. Niedermüller Péter nem a Magyar Szo­cia­lista Párt képviselője, ezt csak a biztonság ked­véért mondom el önnek. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Koalíciós partner. ‑ Németh Szilárd Ist­ván: De Szanyi Tibor igen. ‑ Az elnök csenget.) Tehát ezért kérem, hogy maradjunk a tényeknél: a Magyar Szocialista Párt ilyet sosem támogatott, nem is fog támogatni. Konzekvens az álláspontunk.

Azonban az, amit itt önök folytatnak, az az or­szág lenézése, a közpénzek elherdálása és egy mellé­beszélés. Kérem, ne folytassák! Majd ha az Európai Tanácsnak lesz ilyen javaslata, amiben egyébként önök képviselik, a kormányfő meg adott esetben a belügyminiszter képviseli az országot, akkor térjünk vissza erre a kérdésre.

Nagyon bízom benne, hogy önök sem fogják meggondolni a korábbi nézeteiket. És azért ne felejtsük el, hogy egyelőre a Soros-ösz­töndíjakat nem a Szocialista Párt képviselői vették igénybe, hanem az önök padsoraiban lévő jelenlegi képviselők. Ezek a tényekhez tartoztak.

Most valóban elmegyünk vagy elmegyek, hiszen nem folytatható ez a cirkusz, ami itt zajlik. Az ország valós problémáiról kellene beszélni! Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kettő­perces felszólalásra megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért szeretném kiegészíteni a Balla György úr által elmondottakat. Nemcsak Morvai Krisztina, hanem Balczó Zoltán, Kovács Béla, minden jobbikos európai parlamenti képviselő kiállt amellett következetesen és folyamatosan, hogy be­te­le­pítés, kényszerbetelepítés Magyarországra ne le­gyen. Tehát valamennyi jobbikos kiállt. (Dr. Molnár Zsolt távozik az ülésteremből.)

Aztán szeretném elmondani, Balla György úr hangsúlyozta, hogy a Jobbik az, aki nem szavazta meg azt, hogy Alaptörvényben rögzítsük a betelepítés lehetetlenségét Magyarországra, hogy ne engedjünk kényszerbetelepítést, holott önök hatszor nem sza­vazták meg, hiszen mi egy teljes betelepítési tilalmat akartunk, önök pedig folyamatosan kiskaput akartak fenntartani, hogy Magyarországra a betelepítés a kormány engedélyével folyamatosan történjen.

Egy tény: ide az elmúlt 200 évben Magyarországra szervezetten egyedül az Orbán-kormány telepített be külföldieket. Mária Terézia óta nem volt ilyen szervezett betelepítés, mint amit önök az elmúlt öt évben folytatnak a letelepedési kötvényekkel. Önöknek addig számít az, hogy Magyarországra ne érkezzen migráns, amíg önöknek nincsen belőle anyagi haszna. Ott, amikor 220 milliárd forint anyagi haszon merült fel azzal, hogy a migránsokat behozzák letelepedési kötvénnyel, ott önök rögtön elfogadták ezt. Így van, hát önök szavazták meg a letelepedési kötvényeket, önök azok, akik eddig 20 ezer embert telepítettek be Magyarországra letelepedési kötvényekkel! És mi lesz akkor, mit fognak akkor tenni, hogyan fognak akkor mosolyogni, kedves fideszes képviselőtársaim, majd amikor az önök letelepedési kötvényével bejött migráns külföldi fog esetleg robbantani Európában? Akkor önök hogyan fognak mosolyogni? Akkor, amikor a terrorveszély ezáltal fog bekövetkezni Magyarországon, akiket önök beengedtek? Akkor is így fognak mosolyogni, hogy ez nem a mi felelősségünk?

Ide csak önök telepítettek be. Önök a Soros-terv végrehajtói Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

(10.20)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót, normál időkeretben kért szót Turi-Kovács Béla képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem tagadom, azért jöttem ma, hogy egy olyan aspektusra is megpróbáljak rávilágítani, amelyről nagyon kevés szó esik. A magyar kormányt rengeteg támadás éri, belföldön, külföldön egyaránt, amely egyoldalúan azzal vádolja, hogy a kormány, Magyarország valamiféle olyan zárat képzel el az országhatárnál, amely képes arra, hogy végérvényesen megszüntesse azt a migrációt, amely egy világméretű mozgást jelent, egy olyan népmozgást, amely népmozgásnak a vége kiszámíthatatlan. Én azt gondolom, nagyon téved, aki azt gondolja, hogy a kormány nem gondolkodik ennél nagyobb távlatokban és sokkal messzebbre hatóan.

Arról van szó, tisztelt Ház, hogy itt nekünk azt kell elérni, hogy egyfelől a saját határainkat biztonsággal megvédjük; ezért mindent megtettünk az elmúlt időszakban, meg kell tenni a következőben is. De van egy nagy feladatunk: meg kell győzni Európát arról, hogy az a feladat, amelyet mi magunkra vállaltunk, és amely Magyarország tekintetében pótolhatatlanul szükséges, az Európára is szükségszerű. Meg kell győzni Európát arról, hogy nem elégséges, mi tudjuk, egyetlen ország esetében még a biztonságos határ sem. Tisztában vagyunk azzal, hogy Európa határai nem nálunk kezdődnek, és nem is nálunk végződnek. És azzal is tisztában vagyunk, hogy a mi jövőnk Európával szorosan összefügg több mint ezer éve, és minden bizonnyal így marad ez a következőkben is. Következésképpen meg kell találni azokat a módokat és módozatokat, amelyek Európát arra bírják, hogy az önvédelem erejével képes legyen élni. Ezért folynak meggyőződésem szerint azok a viták, amelyek az Európai Unió különböző szervezeteiben hosszú ideje, újra és újra mindig azzal végződnek, hogy értetlenül állnak a magyar álláspont előtt.

Végre meg kellene érteni, hogy hosszabb távú gondolkodásra is szükség van. Egyfelől szükség van Európa határainak sürgős közös védelmére, másfelől meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek a migráció lehetőségét a lehető legkisebbre szűkítik.

Mire gondolok? Elsősorban arra, hogy vannak ennek gazdasági feltételei, amelyekben elsősorban az erős európai gazdasági hatalmak tudnak sokat tenni, és van ennek egy másik aspektusa: el kellene indítani végre egy olyan felvilágosítási ‑ és azt kell mondanom ‑, megvilágosítási programot, amely megérteti azokkal az emberekkel, akik közül nagyon sokan áldozatok, megérteti, hogy ha ők elindulnak, ha ők mindent pénzzé tesznek, ha az addigi életüket felszámolják, akkor egy olyan bizonytalan helyzetbe indulnak el, aminek a vége nagy valószínűséggel az, hogy visszajutnak ugyanarra a pontra, ahonnan elindultak, csak még nagyobb nyomorúságba.

Ezt meg kell értetni, Európának minden eszköze megvan erre. Olyan felvilágosító eszközök állnak ren­delkezésekre a gazdag államok esetében, amelyekkel mi nem rendelkezünk, de amelyeket igyekszünk magunk, úgy, ahogy tudunk, pótolni. Világossá kellene tenni, hogy nemcsak arról van szó, hogy gaz­dasági segítséget kell nyújtani, de meg is kell értetni, hogy az ő jövőjük csak ott biztonságos, ahol szü­lettek, ahová tartoznak, ahová kultúrájuk, ahová a családjuk, ahová minden köti őket. Feladni mindent, és én azt gondolom, ez az, amit nagyon sokan nem értenek, hogy milyen fájdalmas dolog ez. Magyarok sokan megélték ezt 1956 után, az én baráti körömben is, akik feladtak mindent, mert rémülettel elindultak a határ irányába. Azt gondolták, hogy majd tárt karokkal fogadják őket. Hát, menedéktáborba fogadták őket! És ezt követően nem a diplomájuknak, nem a képzettségüknek megfelelően, ha­nem amit el tudtak érni nagy nehezen, ott tudtak bol­dogulni. Pedig ők egy azonos kultúrába keveredtek, azonos kultúrába kerültek. Kérdezem én: azok az emberek, akik elindulnak valahonnan, egy muszlim kultúrából, vagy akármilyen más kultúrából, ami a mienktől idegen, milyen lehetőségekkel érkeznek ide?

Azt kell megértetni Európa vezetőivel, és a kormány meggyőződésem szerint ezért is vállalja az ütközeteket, azt kell megértetni ezekkel a kormányokkal, amelyek elkezdték behívni ezeket az embereket, hogy ne járjanak el úgy, ahogyan annak idején ‑ hadd idézzem őt ‑ Marx mondta a tőkésekről, hogy még a kötelet is eladnák, amivel felakasztják őket. Ne tegyék ezt, mert az a kötél, amiről szó van, az mindannyiunkat érinthet!

Következésképpen, azt hiszem, Európának fel kell ébredni, Európának meg kell védeni a saját határait, és áldozni kell arra, hogy azok az emberek, akik most kényszerűen elindulnak, ott maradjanak a szülőhelyükön, ott boldoguljanak, ott legyen nekik életlehetőségük.

Én meg vagyok arról győződve, hogy ez a határozat azt a célt kívánja szolgálni, hogy világossá tegyük az Európai Unió irányában: ez nem az Európai Unióval szemben, hanem az Európai Unióért születik, mindannyiunkért. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalással folytatjuk munkánkat, Kepli Lajos képviselő úrnak adom meg a szót, Jobbik-képviselőcsoport.

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Hát, nagy bajban van a Fidesz, az látszik, hiszen úgy tűnik, hogy az egyetlen választási kampányüzenet, amit a magyar embereknek tudnak üzenni, hogy ők az egyedüliek, akik megvédik az országot a bevándorlókkal szemben. Ezzel az egyetlen probléma az, hogy ez egy hazugság. És erre a hazugságra nincsenek megfelelően felkészülve, hiába ír önöknek bármilyen kommunikációs paneleket Habony Árpád vagy bárki, attól még a hazugságot sokkal nehezebb kommunikálni, mint az igazságot. És az igazság ellen a hazugsággal önök nem fognak semmire menni. Önök nem tudják azt üzenni a magyar embereknek, hogy majd tisztességesen fognak kormányozni, mert ha az elmúlt 8 évben nem kormányoztak tisztességesen, miért kormányoznának pont 2018-tól tisztességesen. Önök nem tudják azt üzenni az embereknek, hogy rendbe hozzák az oktatást és az egészségügyet, mert ha az elmúlt 8 évben nem hozták rendbe, akkor miért hoznák rendbe majd a következő időszakban.

Ezzel szemben a Jobbik az első pillanattól kezdve azt állítja, hogy Magyarországot igenis meg kell védeni a migrációtól, a kerítés akkor is marad, ha Orbán Viktor menni fog, sőt a határőrség visszaállításával és egyéb intézkedésekkel még inkább elejét kell venni annak, hogy bárki illegálisan Magyarország területére bejusson. És természetesen a letelepedési kötvény formájában sem jönne egy Jobbik-kormány esetén egyetlen migráns sem Magyarországra.

Ezeket a dolgokat le kell szögezni, és látszott itt az előző, kínos vergődésből, hogy arra vonatkozóan nem kaptak semmiféle kommunikációs felkészítést, hogy mi van akkor, ha a Jobbik támogatja ezt az előterjesztést. És persze, lehet itt jönni az európai parlamenti képviselőinkkel, és ki lehet emelni egyet közülük, hogy ő megszavazta, de egyébként Balczó Zoltán európai parlamenti képviselőnk szintén ellene szavazott, tehát ugyanúgy, ahogy Morvai Krisztina, tehát nem egyet kell kiemelni közülük, hanem akkor már nézzük azt, hogy a Jobbik sem az Európai Parlamentben, sem a magyar parlamentben nem támogatja a bevándorlást, nem támogatja migránsok betelepítését. Emellett határozottan kitartunk, és ki is fogunk tartani a jövőben is, bármit is hazudik erről a kormányoldal és a Fidesz. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván‑e még valaki felszólalni az adott vitában. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok, az összevont vitát lezárom.

Megkérdezem, az előterjesztő képviselőtársaim közül ki az, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy a vita során már mindenki kifejtette az álláspontját. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a határozathozatalokra a mai ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állam által biztosított egyes kedvezmények és juttatások kedvezményezettjeinek megfelelő tájékoztatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája.

(10.30)

A kormány-előterjesztés T/18824. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként megadom a szót Tállai András úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, miniszterhelyettesnek, a törvényjavaslat előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó.

Felszólalások:   17-20   21-53   53-65      Ülésnap adatai