Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A javaslat egy valódi problémára kíván reagálni: a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen minden lehetséges eszközzel és módszerrel fel kell lépni. Semmilyen formában nem megengedhető, hogy a gyermekek bármiféle módon kihasználásra kerüljenek, különösen a szexuális kizsákmányolások elleni fellépés elengedhetetlen. Talán mindenben egyetérthetnénk az előttünk szólókkal, az államtitkár úrral, a kormánypárti képviselők felszólalásával is, de ki kell arra térnünk, hogy miért is jutottunk el idáig, és mi okozza ezt, hogy ezt a törvényt módosítani kell. Ahhoz, hogy megértsük a javaslat aktualitását, szemügyre kell vennünk az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának évenként kiadott jelentését, amely a modern kori rabszolgaságról, vagyis az emberkereskedelemről szól. Az emberkereskedelem jelentés által használt fogalomrendszerébe a gyermekprostitúció is beletartozik. A javaslat maga is hasonló logikát követ, így fordulhat elő, hogy bár a javaslat címe az emberkereskedelemre utal, tartalmilag valójában elsősorban a gyermekprostitúció áldozatává vált gyermekek védelme képezi a legjelentősebb tartalmi elemeit.

A korábban említett, az Amerikai Egyesült Államok által kiadott jelentés lesújtó képet fest a gyermekprostitúció helyzetéről Magyarországon. A korábbi jelentések alapján egyértelműen megállapítható, hogy 2010 óta folyamatosan romlott Magyarország megítélése az emberkereskedelem és a gyermekprostitúció elleni védelem területén.

Érdemes megjegyezni, hogy 2007-ben és 2008-ban az akkori szocialista kormánynak sikerült annyira hatékonyan fellépni a gyermekprostitúció ellen, hogy a lehető legjobb kategóriába sorolták az amerikai külügyminisztérium jelentése alapján Magyarországot, amire egyébként se előtte, se utána egyetlenegy kormány sem volt képes. És bár 2009-ben visszaestünk az eggyel lejjebb lévő kategóriába, azonban az Orbán-kormánynak azóta sem sikerült elérnie, hogy még feljebb kerüljünk ebben a kategóriában. Most, jelenleg egy szinten vagyunk Irakkal, Libériával és Szudánnal.

Érdemes összehasonlítani az utolsó szocialista kormány gyermekprostitúcióval szemben fellépéseinek értékelését és az Orbán-kormány gyermekprostitúcióval szembeni fellépéseit. A szocialista kormányok 2010-es értékelésekor pusztán azt találta kifogásolhatónak a jelentést író amerikai külügyminisztérium, hogy az akkori magyar kormány nem biztosított a magyar állampolgárokéval azonos, magas szintű védelmet a külföldi állampolgárok számára, illetve, hogy az áldozatokra költött állami források kissé visszaestek az előző évekhez képest.

(14.50)

Ezért soroltak minket vissza a legjobb kategóriából eggyel alacsonyabbra.

Ehhez képest a 2019-es jelentés, amelyet Donald Trump kormányának külügyminisztériuma adott ki, tehát baloldali elhajlással egyáltalán nem vádolható (Nacsa Lőrinc: Dehogynem!), sokkal kritikusabb képet fest országunkról. A jelentés szerint az áldozatsegítés, tehát többek között a gyermekprostitúció áldozatává vált gyermekek segítése elégtelen, szórványos és szervezetlen. A nyomozások, vádemelések és ítéletek száma nagymértékben visszaesett az előző évekhez képest, ez azonban önmagában nem jelent esetszámcsökkenést, és az elítéltek nagy része is csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A gyermekáldozatoknak egyáltalán nem nyújtanak szakszerű segítséget.

És az egyik legbrutálisabb: 54 gyermeket büntettek meg a magyar hatóságok 2018-ban azért, mert áldozatként részt vettek gyermekprostitúcióban. Ezen 54 gyermek mindegyike leánygyermek volt, ráadásul az 54 gyermekből 7-et börtönbe is zártak. Azért büntették meg őket, és azért rabosították őket, mert gyermekprostitúcióra kényszerítették őket; tehát magukat az áldozatokat. Fontos megemlítenem, hogy pontosan tegnap Hohn Krisztina képviselőtársam beszélt arról, hogy több esetben Magyarországon, amikor családon belüli erőszakról beszélünk, magukat az áldozatokat hibáztatták, és államtitkár úr válaszolt a feltett kérdésre, hogy pontosan ezt kellene megszüntetni, és itt is erről beszélünk.

Jelentős továbbá, hogy a gyermekprostitúció kihasználása miatt, Btk. 208. §-a szerinti bűncselekmény, egyetlenegy ítélet sem született 2018-ban, ami azt jelzi, hogy a magyar állam hatékonyabb a kihasznált gyermekekkel szembeni fellépésben, mint az őket kihasználó nagykorúak elleni fellépésben. Ez utóbbi tényt egyébként a jelenleg tárgyalt javaslat sem tagadja, hiszen pont ezek miatt a rabosított gyermekek miatt van szükség arra, hogy a javaslat büntethetőséget kizáró okként szabályozza azt, ha a gyermeket arra kényszerítik, hogy prostituálttá váljon. Fontos megjegyezni, hogy érdekes módon a szocialista kormány 2008-as és 2010-es jelentésében nem volt szó arról, hogy gyermekeket zártunk volna börtönbe azért, mert prostitúcióra kényszerítették őket. Megjegyzendő az is, hogy a gyermekprostitúcióban áldozatként részt vett, börtönbe zárt gyermekeknek a ma megszavazott börtönbizniszes törvény alapján nem ítélhető meg kártérítés.

Érdemes külön kitérni arra is, hogy melyek azok a személyi körök, amelyek leginkább érintettek az emberkereskedelemben és gyermekprostitúcióban. Ezek a körök: a mélyszegénységben élő magyarok, a gyermekotthonokban élő gyerekek, az alacsony képzettségű magyarok, a romák, az egyedülálló anyák, a menedékkérők, a szülői felügyelet nélküli gyermekek, itt 18 év alatti gyermekekről beszélünk, továbbá a hajléktalanok.

Külön vizsgálatot érdemelnek az állami gyermekotthonok is. A jelentés hosszan fejtegeti, hogy az emberkereskedelem áldozatául esett gyermekek számára nyújtott védelem nem megfelelő, ami azt eredményezi, hogy az állami gondozásban élő gyermekek esetén az áldozattá válás esélye kiemelkedően magas, ráadásul magas annak a lehetősége is, hogy az állami gondozásba való visszakerülésük esetén ismét áldozattá válnak.

A jelentés arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány nem rendelkezik olyan adatbázissal, amelyből teljesen valós képet lehetne kapni az emberkereskedelem állapotáról, hiányzik az egységes nyomon követés.

Végezetül álljon itt egy igazán megrázó példa, amely jól példázza a magyarországi emberkereskedelem helyzetét. A jelentés rávilágít ugyanis olyan esetre is, amikor rokkant személyek is emberkereskedelem áldozatává váltak, méghozzá úgy, hogy őket szexuális célzattal eladták külföldre.

Ezzel a jelentéssel azért érdemes foglalkozni, mert a 2020. évi jelentés nyáron fog kiadásra kerülni, és mivel az előző években nem történt jelentős előrelépés, így Magyarországnak jó esélye van arra, hogy lejusson a lehető legrosszabb kategóriába, Irán, Szíria és Venezuela szintjére. A jelentésnek további relevanciát ad az is, hogy a jelen javaslat által érintett területek mindegyike olyan, amely tanácsként szerepel a jelentésben, és amellyel a jelentéstevők szerint Magyarország javíthatna a gyermekprostitúció áldozatává vált gyermekek védelmén, ha a kormány akaratot mutatna erre.

Sajnálatos módon a kormány nem fogadott meg mindent, amit a jelentés számunkra tanácsolt, így a jelen javaslat nem tér ki azokra a jelentés által tanácsolt területekre, amelyek arra irányulnak, hogy hatékonyabban, gyorsabban és átfogóbban lehessen fellépni a gyermekprostitúció áldozatává vált gyermekek védelme érdekében, ehhez ugyanis jelentős forrásokat kellene átcsoportosítania a kormánynak a rendőrséghez vagy éppen a gyermekvédelmi szolgálatokhoz, amire a kormány egyértelműen nem hajlandó; itt beszélünk magáról a jelzőrendszerről. A jelen javaslatban megfogalmazott lépések azonban alkalmasak arra, hogy a kitűzött célokat valamilyen módon elérjük.

A gyermekprostitúció áldozatává vált gyermekek büntethetőségének megszüntetése mindenképpen indokolt és támogatandó. Ennek kapcsán a kérdés igazából az, hogy miért kellett éveket várni arra, hogy az Orbán- kormány rájöjjön: a prostitúcióra kényszerített gyermekeket börtönbe zárni rossz megoldás, szakmailag és morálisan is elfogadhatatlan.

A kormány által rehabilitációs céllal a gyermekprostitúció áldozatává vált gyermekek számára kijelölt intézmények, speciális intézmények egy jó megoldás, ott valóban rendelkezésre állnak azok a szakmai feltételek, amelyek segíthetnek a gyermekeknek azt a traumát feldolgozni, ami érte őket. Egy dolog hiányzik azonban ezzel összefüggésben a javaslatból, ez pedig a költségvetési megalapozása azoknak az új feladatoknak. Jelenleg úgy néz ki, hogy a kormány úgy akar extrafeladatokat adni ezeknek az otthonoknak és a szakembereknek, hogy nem látjuk mellette a költségvetési forrásokat. Ez pedig azért visszás, mert a javaslat teljesen egyértelműen növelni fogja a kijelölt otthonok feladatkörét.

A jelen javaslat által kijelölt otthonokat az alapvető jogok biztosa számos jelentésben vizsgálta, és mérte fel az ott tartózkodó gyermekek számára nyújtott szolgáltatás minőségét és azt, hogy a gyermekek jogait biztosítjáke megfelelő módon. Bár a biztos vizsgálatai alapvetően pozitív megítéléssel zárultak, több esetben is megállapítható, hogy túl sok gyermek van a terápiás csoportokban, több, mint amennyit a törvény megengedhetne, aminek oka a személyzet hiánya is volt. Éppen ezért volt kritikus, hogy a kormány többletforrások biztosításáról kell hogy gondoskodjon a törvény megvalósításánál.

A javaslat által érintett, a büntető törvénykönyv emberkereskedelem tényállására vonatkozó pontosításai és változásai is indokoltak. Üdvözlendő, hogy súlyosbítani kívánják az emberkereskedelem büntetőjogi tényállását, így talán a jövőben nem fordulhat majd elő, hogy az ezzel foglalkozók felfüggesztett börtönbüntetést kaphatnak vagy megússzák csak ennyivel. Érdemes azonban megjegyezni, hogy azért erre a kormány már korábban is rájöhetett volna, és hamarabb is léphetett volna azért, hogy például az emberkereskedők esetén a büntetés annyira súlyos legyen, hogy ne úszhassák meg felfüggesztett szabadságvesztéssel. Így tehát ez a lépés is támogatható, de ki kell mondani, hogy elkésett.

Kiemelendő továbbá az is, ami részben a korábbiakban már említésre került, miszerint a jelen javaslat nem tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy miként kívánják az emberkereskedelem elleni fellépést, illetve annak felderítettségét növelni. Ehhez hiányoznak a javaslatból azok a többletforrások, amelyek ezt biztosítani tudják.

A kritikák ellenére mégis azt kell mondanom, hogy egy nagyon fontos törvény áll előttünk, és a Magyar Szocialista Párt részéről támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokban.)