Felszólalás adatai

A törvénytervezet átolvasása során azonban hamar kiderült számomra, hogy a tervezetnek már a címe sem stimmel; és sajnos a most előttünk fekvő javaslat sem orvosolja ezt, hiszen a nemzeti vagyon nem csupán azt jelenti, ami ebben a törvényben szerepel, nem csupán az állam és az önkormányzatok vagyonát jelenti, hanem egy csomó egyéb dolgot, amit itt már képviselőtársaim hosszasan felsoroltak, és nem kívánok őket megismételni.

A korábbi javaslathoz, az eredeti törvényhez is volt jó néhány módosító indítványom, amiből sajnos csak egy-két technikai jellegűt fogadott meg a kormánypárt, amit azért is sajnálok, hiszen az idő engem igazolt, ugyanis ha azokat a törvénymódosításaimat elfogadták volna, akkor a mostani javaslatnak jóval rövidebbnek kellene lennie, és jóval rövidebb módosítás is elegendő lenne, hiszen azokat a problémákat már akkor jeleztük. Egyébként nemcsak az én módosítóimról van szó, hanem több képviselőtársaméról is, amelyek miatt most részben önöknek újra módosítani szükséges ezt a törvényt. Ezt megúszhattuk volna, és talán így nem lenne ennyire nevetséges ennek a törvényalkotásnak a folyamata.

Kritikáim között már akkor is szerepelt, hogy támogatandó, hogy készül egy részletes lista az állami és az önkormányzati ingatlanokról, ami azonban messze nem jelenti a teljes egységet. Indítványainkkal ezt jelentős módon szeretnénk bővíteni. Ezt akkor sem vették konstruktívan, remélem, hogy most máshogy áll hozzá a kormányoldal, és talán átmennek azok a módosítóink, amelyek elejét vehetik annak, hogy még egyszer találkozzunk a közeljövőben ezzel a törvényjavaslattal.

A nemzeti vagyon védelme és a közfeladatok ellátása tekintetében hatalmas problémát jelent például - ez csak szűk rész, amit most kiemelek - az ingatlan-nyilvántartás, és a valóságban fennálló állapotok milyen szinten eltérnek egymástól. Az eltéréseket egyébként a helyismerettel rendelkező, az adott közfeladatot ellátó vagyonkezelő költségvetési szervek észlelik a legkomolyabban, és a mostani módosításhoz is ismét eljuttatták hozzám az aggályaikat, hiszen az elmúlt időszak jogszabály-módosításának következtében nemcsak a változási vázrajzokat kell finanszírozniuk, hanem az egyre magasabb földhivatal-igazgatási szolgáltatási díjakat is viselniük kell, tekintettel arra, hogy a költségvetési szervek már nem élveznek díjmentességet. A fentiekre tekintettel tehát indokolt lenne annak rögzítése, hogy évente a tulajdonosi joggyakorlónak az értékesítésből befolyt, illetve a vagyonkezelőnek a hasznosításból befolyt jövedelmek, mondjuk, 10 százalékát kötelezően ingatlan-nyilvántartási rendezési eljárások lefolytatására kellene fordítaniuk.

(23.10)

Itt a vázrajzok készítésére, tulajdonszerzésre, cserére, eljárási díjakra és ezek költségeire gondolok. A tulajdonos jog gyakorlója a rendezést a vagyonkezelő javaslata alapján az ő közreműködésével lenne köteles lefolytatni. A vagyonkezelők a hasznosításból eredő bevételek egy további részét tulajdonszerzésre és az inflációkövető bérfejlesztésre fordíthatnák.

A jogbiztonság követelményeiből fakad, egyúttal egyébként mindannyiunk érdeke is az, hogy a közhiteles nyilvántartás a valóságban tapasztalható állapotokkal megegyezzen, és ne tévedjen el az ember, ha a földhivatali térkép alapján próbál valahol tájékozódni. Ez tényleg csak egy apró észrevétel volt a javaslathoz, de érdemes talán megfontolni.

Még néhány apróság, amit már felvetettünk decemberben is, de a mostani módosítás sem segít. A dolog fogalma: ismét el kell hogy mondjam, mert nagyon aggályosnak tartom, hogy a dolog fogalmát úgy határozza meg a jelenlegi javaslat is, hogy abban a dolog szó ismételten szerepel. A Ptk. ugyan nem tartalmazza a dolog fogalmát, azonban úgy rendelkezik, hogy minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. Vélhetően innen ered az a téves megfogalmazás is, ami a törvényben szerepel. Amennyiben a törvényben feltétlenül indokolt egy dolog fogalmat meghatározni, akkor én tanácsolnám, hogy a dolog szó használatát kerüljük ebben az esetben.

Szintén decemberben felvetettük és több módosítóval próbáltuk orvosolni a "nem terhelhető meg" című történetet, ami itt már sokszor felvetődött, rengeteg gyakorlati problémát okoz és okozott az eltelt időben. Örülök, hogy ennek egy jelentős része most orvoslásra került, de nem értem, hogy ezt miért nem lehetett már az eredeti javaslatban is felfogni. Minden ellenzéki párt, sőt még egy-két kormánypárti képviselői is, ha jól emlékszem, elmondta a felszólalásaiban kritikaként, hogy ez egyszerűen a gyakorlatban megvalósíthatatlan, ahogy önök az eredeti tervezetben ezt szerették volna.

Szintén megtévesztő fogalom az osztott tulajdon, ezen viszont a mostani módosítás sem segít. Itt is hosszasan lehetne érvelni amellett, ahogy korábban meg is tettük, hogy ez miért egy megtévesztő fogalom, úgyhogy jó lenne ezt is átgondolni, és talán kijavítani, nehogy két hét múlva ismét erről kelljen beszélgetnünk.

Hosszasan lehetne még a problémákat ecsetelnem, de talán ezen a késői órán ettől eltekintenék, és az idő szűke is szorít most már, mert még a képviselőtársaim szeretnének az időkereten belül hozzászólni.

Még egy mondatban talán a melléklet bővíthetőségével kapcsolatos problémákról. Tudom, hogy a magyar jogrendszerben ez egy elég formabontó indítvány, de én szeretném, ha a kétharmad ezt a felhatalmazást arra használná ki, hogy ez a melléklet olyan lehessen, hogy 50 százalékos parlamenti többség elegendő legyen ahhoz, hogy betegyünk ebbe dolgokat, és csak kétharmaddal lehessen kivenni. Tudom, hogy a nemzetközi jogban több ország esetében van erre példa. Érdemes lenne ezeket megvizsgálni, mert ez nagyban segítené azt, hogy a lehető legtöbb védendő értéket be tudjuk helyezni a mellékletbe, és a lehető legtovább, a szükséges mértékig benn is tudjuk tartani. Így nem állna fenn az a veszély, hogy ha esetlegesen a jövőben jönne egy olyan kormány, amely nem tartja annyira fontosnak a nemzeti értékeket, akkor az ki tudjon ebből egyszerűen venni, hanem igenis mindenkori kétharmados többség kelljen hozzá, ami egyébként most meg is van, nagyon helyesen, de a betételhez szerintem bőven elegendő lenne egy 50 százalékos többség. Ahogy már említettem, nekünk is számtalan olyan módosító javaslatunk volt, van és lesz is, ami bővítené a mellékleteket. Jelenleg nagyon hiányosak, és nem tartom életszerűnek ezt a kétharmados küszöböt a berakás esetén.

Röviden ennyit akartam, és remélem, hogy a felmerült problémákra fogunk választ kapni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)