Felszólalás adatai

A kérdés kérdés maradt, hogy ha az alaptörvényben itt van egy ilyen kiváló rendelkezés, akkor miért kell ezt az alaptörvényt finoman szólva... Egyrészt jogilag nem megalapozott, másrészt meg a magyar emberek méltóságát, érzületét is sérti, hogy tavaly, noha óriási viták után, mi voltunk az egyetlenek, akik végül is végigvitatkoztuk az alaptörvény vitáját, a Jobbik-frakció, elmondtunk rengeteg szempontot, és többek között lándzsát törtünk az önrendelkezési jog érvényesítése mellett, a D) cikk tartalmazza ezt, hála istennek. De mégis, ha elfogadtuk vagy önök elfogadták ezt az alaptörvényt - mi nem támogattuk, mert nem volt elég nekünk, a magyar földet nem védte meg, nem védte meg, még határozottabb eszközöket nem adott a nemzeti önvédelemre. Hosszan folytathatnám a sort: az uniós alávetettségünket berögzítette, minden más egyéb benne volt, aminek nem kellett volna lennie.

Viszont egyértelmű volt ebben a tekintetben, hogy a köztársasági elnöknek mi a jogállása, és milyen jogszabály módosíthatja ezt, a 12. cikk (5) bekezdéséről van szó. Ezt teljesen világosan tartalmazza az alaptörvény. Egyszerűen el is mondta Répássy Róbert államtitkár úr a bizottsági vitában most ma, az alkotmányügyi bizottságban, hogy ő is úgy gondolja tulajdonképpen, hogy jó ez a szabályozás. Csak most azt kérdezem ezek után, hogy egy ember miatt vagy három ember miatt, mert három ember esetében merül föl, három olyan személy van, aki volt köztársasági elnöknek nevezhető, és különösen a legutolsó, Schmitt Pál esetében azért azt gondolom, hogy egy nagyon rossz üzenete van. Nem emberekre szabjuk a törvényeket - ez egy fontos alapelv, ez nem nagyon sikerül, azért a kétharmados többségnek sok esetben nem sikerült. Általános életviszonyokat kellene szabályoznunk.

Úgy gondolom, hogy Schmitt Pálnak sokkal inkább mértékletességet és önmérsékletet kellene tanúsítania, és el kellene gondolkodnia azon, hogy vajon nem lett volna-e jobb, mondjuk, aláírni azokat az állampolgársági kérelmeket, amelyeket elcsatolt területen élő magyar honfitársaink nyújtottak be. Olyan területeken működő honfitársaink, mint például Link Lajos, aki Délvidéken egy kiváló törökbecsei magyar ember, éveken át, hosszú éveken át harcolt és harcol most is a magyar közösségek megmaradásáért, és a kérelmüket elutasította a köztársasági elnök úr arra hivatkozással - nem jelölte meg, mert nem kell indokolni, de tudjuk -, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva utasították el, mert valószínűleg a szerb titkosszolgálat azt mondta, hogy ez a kiváló magyar ember nem jó.

(14.10)

Úgyhogy azt tudom mondani, hogy egy ilyen embernek, aki ráadásul tudjuk, hogy mit tett a doktori disszertációjával... - és egyáltalán ezek után még megér annyit ez a kérdés, hogy az alaptörvényt önök ezért módosítsák, azt az alaptörvényt, amit örök létre szántak, de legalábbis semmiképpen nem szinte picit hosszabb életűnek, mint egy év, és mégis ő volt az ráadásul, aki kihirdette a húsvéti alkotmány révén ezt az alaptörvényt, és most rá tekintettel egy egyedi igényét próbáljuk ezzel teljesítgetni, hogy most milyen lakásra van jogosultsága és milyen ellátásra van jogosultsága, ez méltatlan. Messze méltatlan az Országgyűlés tekintélyéhez, az alaptörvényhez is méltatlan, amelynek, gondolom, rengeteg elemével nem tudunk egyetérteni. Vannak nagyon jó elemei, mint például a jogos védelem kiterjesztése, mint például a társadalmilag hasznos tevékenység előírása a szociális juttatásokhoz való hozzáférésben, vagy pedig visszatérek az alapkérdésre, a mai napig választ váró székely közösség számára is többek között az önrendelkezési jog támogatására.

Tehát ezt az alkotmányos kötelezettségét teljesítse először a magyar kormány, és utána foglalkozzon minden mással, többek között egy bukott köztársasági elnökre tekintettel az alaptörvény módosításával. Elutasítjuk a javaslatot.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)