Felszólalás adatai

DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden felidézzem az egy héttel ezelőtt itt az Országgyűlésben történteket. Tudott, hogy a köztársaság miniszterelnöke napirend előtti hozzászólás formájában ismertette a gazdasági világválságból való kilábalásra vonatkozó kormányzati javaslatokat. A Fidesz és a KDNP szokás szerint kivonult, frakcióvezetőik szokás szerinti tartalommal és szokás szerinti stílusban reagáltak. Úgy látszik, hogy az ő szokásaikon egy gazdasági világválság sem tud változtatni. Nem tudni, hogy a szokás akkora nagy úr, vagy hogy nincs mondanivaló.

Amiért ma napirend előtt szót kértem, mégsem ez, hanem az ezt követő események. A kormány cselekvési programjának ismertetése után fideszes képviselőtársaink egy napirend előtti felszólalásban, majd négy interpellációban foglalkoztak a bűnözéssel. Helyes, ha ezzel foglalkoznak, a téma fontos, és az Országgyűlés elé való. Felszólalásaikban, bár különböző mélységben és színvonalon, a kormány szokásos ostorozása mellett megjelenítettek egy olyan, többnyire konzervatív pártok által képviselt elképzelést, amit a szakma korlátozó, beavatkozó kriminálpolitikának nevez. Erről a kriminálpolitikai megközelítésről szakmai körök úgy vélik, és erre már nem egy országban volt példa, hogy ennek túlhajszolása, túlfeszítése túl sok nem kívánt hatással jár. Veszélyeztetheti a jogállami értékeket, csökkentheti a társadalmi integráció esélyeit, növelheti a kirekesztettek körét, és kevéssé figyel a bűnözés okaira, és sokszor súlyos konfliktusokhoz vezet.

Tudom persze, hogy egy fontos téma ilyen szőnyegbombázásszerű, hiszterizáló megjelenítésében kevés volt a szakmai megfontolás, annál több a politikai taktika, a megalapozatlan hangulatkeltés, a miniszterelnök válságkezelő intézkedéseinek kontrája. Ezt a feltevést alátámasztja, hogy néhány nappal korábban még az igazságügyi és rendészeti miniszter négyórás bizottsági meghallgatásán normális szakmai vita folyt, ahol fideszes képviselőtársaink nem látták olyan tragikusnak a helyzetet, és sok kérdésben egyetértettünk. Mi is és akkor még ők is azt vallották, miközben a bűnözés számszerűleg kifejezhető mértéke tízéves trend szerint nem mutat kedvezőtlen képet, az ország egyes térségeiben és több településen a növekvő jogsértések miatt olyan feszült légkör alakult ki, amelyre rendészeti eszközökkel is válaszolni kell. Ezeknek a szakmai válaszoknak magukba kell foglalniuk szervezési, szervezeti, vezetési intézkedéseket, magatartásbeli változást és ha szükséges, jogszabály-módosítást is.

Tisztelt Országgyűlés! A múlt hétfőn az egyik fideszes képviselőtársunk felszólalásában azonban volt néhány mondat, amelyről itt és most újra beszélnünk kell. Idézem: "Nő az erőszak, nő a félelem. Nő a vagyon elleni bűncselekmények száma, és ezáltal nő a kiszolgáltatottság. És még akkor nem beszéltünk Sajóbábonyról, Miskolcról, Hevesről, Kiskunlacházáról, Veszprémről." Ennyi az idézet.

Tisztelt Országgyűlés! Aki az utóbbi hetekben valamelyest figyelemmel kísérte az országban történteket, az tudja, hogy miért pont ezeket a helységneveket sorolta képviselőtársunk. Sorolhatott volna mást is, neki mégis ezek jutottak eszébe. Azért, mert ezeken a településeken olyan bűncselekmények történtek, amelyekkel feltételezések szerint cigány emberek gyanúsíthatók. És ez az, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Nem lehet, mert sunyi módon olyan üzenetet hordoz, amely erkölcstelen, előítéletes, és társadalmilag óriási veszélyeket rejt magában. Sok térségében az országnak súlyos, nagyon gyakran etnikai alapú feszültségek vannak. De sok tapasztalat szól amellett, hogy ez a gyúanyag csak akkor robban, ha az úgynevezett felül lévők, különösen a közélet szereplői erre játszanak.

Manapság erre a helyzetre építve politikai mozgalom szerveződik Magyarországon, tisztelt Országgyűlés, és nem is teljesen sikertelenül. Ezért nagy a felelősségünk, hogy mit és hogyan mondunk. Beszéljünk normálisan, képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)