Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1994. április 27-én ünnepelték meg először a vakvezető kutyák világnapját. Kicsit visszamegyek a történelemben, hiszen már 1916-ban, az első világháború közepén  amikor a sok-sok sebesült és sérült embert, akik megvakultak a fronton, a frontról hazavittek  létrehozták az első vakvezetőkutya-iskolát a németországi Oldenburgban. Nagyon-nagyon fontos gesztus volt ez a sebesült emberek részére. Aztán volt persze nyilván egy kis szünet, és mindjárt rátérek arra, hogy Magyarországon hogyan alakult ki a vakvezető kutyák világa és ennek az iskolai oktatási szintű képzése. Engedjék meg, hogy előtte azonban a kutyákról néhány szót szóljak általánosságban, az ember leghűségesebb társáról. A tudomány állása szerint körülbelül 25-30 ezer évvel ezelőtt a szürke farkas egy, már kihalt alfaja az ember mellé szegődött. Nem véletlen talán az elmúlt évezredek során, hogy az emberi tudomány a Canis lupus familiaris jelzőt adta a kutyának; ez az egyetlenegy élőlény az állatvilágban, amely megkapta a familiaris jelzőt, a családi, a családhoz tartozó jelzőt, ezzel is kifejezi az emberiség az elismerését a kutya hűsége és rendkívüli képessége iránt.

Valóban, amikor rendkívüli képességekről beszélünk, gondoljunk csak bele abba, hogy akár a szaglásuk, akár a hallásuk, akár a térlátásuk vagy a gyorsaságuk messze meghaladja az ember képességeit, hozzáteszem, hogy talán néha még a hűség képességében is erősebbek, mint az embertársaink a más emberhez képest. Gondoljunk csak bele abba, hogy a kutya szaglóképessége mennyire rendkívüli, hiszen például ötezer liter vízben egy kanálnyi feloldott sót megérez. A kénsavat tízmilliomod hígításban is megérzi. Nem véletlen, hiszen 224 millió szaglósejtjének köszönhetően teszi mindezt, míg az embernek mindössze jobb esetben 150 ezer szaglósejtje van.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kutyák segítették és segítik az embert a vadászata során, az erdőben, a mezőn, a vízen, védelmezik az ember házát, háztájiját, családját, értékeit. Ott voltak a kutyák az emberek háborúiban harci kutyaként, jelzőőrként, teherszállítóként, szanitéc- és mentőkutyaként is. Sőt  bizonyára mindenki számára ismert  a világűr megismerésében is az első űrhajós Lajka kutya volt, aki életét adta azért, hogy az emberi tudomány ebben a dimenzióban is tovább tudjon lépni és fejlődni tudjon. Napjaink természeti katasztrófáinál sok-sok ember életét mentik meg, segítik látássérült és vak embertársaink életét, és sokszor jelentenek nemcsak nekik, hanem sok-sok ember számára hűséges társat is, sok esetben egyetlen hűséges társat.

Nézzük a magyarországi helyzetet! A Vakvezetőkutya-kiképző Központot Magyarországon 1976-ban indították útjára Csepelen. Rithnovszky Jánosnak köszönhetően az iskola első vezetője pedig Fehér Gyula volt, aki kiváló kutyakiképző hírében állt. Az elmúlt több mint 40 év alatt közel ezer kutya került ki ebből a kutyakiképző iskolából, évente mintegy 15-20 kutyát tudnak kiképezni, hogy segítsék a vak és gyengén látó emberek életét. Jelenleg is 71-en várakoznak kutyára. Egy kutya kiképzése nem olcsó, 3,2 millió forint, azonban egyéves kortól 6-7 hónapon át folyamatosan képzik a kutyákat, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. A vakvezető kutyák a hűségük mellett szemüket adják a gazdáiknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A látássérült embert úgy vezetni  gondoljanak bele , hogy kikerülje az útjába kerülő akadályokat, jelezze a lépcsőt, az ajtót, a zebrán átkelés idejét, egyáltalán olyan közlekedésbiztonsági szabályoknak megfelelni, szinte hihetetlen, hogy egy kutya képes erre, de meg tudják tanítani kiváló kiképzőink. Komoly türelem és tudás kell hozzá a kiképzők részéről, szeretet és hűség a kutyák részéről. Hatalmas segítség ez a vak embertársaink és a gyengén látó embertársaink számára.

Ezért szeretném elmondani ezen az ünnepnapon is, hogy tisztelettel tartozunk és tiszteletet szeretnék tolmácsolni ezúton is a kutyakiképző iskola munkatársainak, akik nap mint nap dolgoznak azon, hogy a vak és gyengén látó embertársaink olyan kutyákban részesüljenek, akik segítik a hétköznapjaikat, az életüket. Sok esetben terápiás célokat is jelent. Hozzáteszem, ma, a mai modern ember számára, amikor a digitális kompetenciák nagyon-nagyon fejlettek, meg az IQ nagyon-nagyon erős és magas színvonalú sok-sok embertársunknál, az érzelmi intelligenciát is fejleszti a kutya.

Végezetül pedig azzal szeretném zárni, tisztelt képviselőtársaim, ne feledjük, a kutyával való törődés egy kicsit emberibbé teszi az embert is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)