Felszólalás adatai

A választási eljárásról szóló T/8405. számú törvényjavaslat 2. §-a szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: a választás tisztaságának megóvása, önkéntes részvétel a választási eljárásban, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, a választási eljárás nyilvánossága. Nagyszerű.

Az a kérdés merül fel, hogy a választási eljárásról szóló '97. évi C. törvény alapelvi felsorolásához képest, mely alapelvek változnak majd meg, és ezeknek a változásoknak vajon mi lehet az oka.

(1.10)

Lássuk, hogy a most hatályos törvényekben mik az alapelvek. A választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása. Ez eltűnt. Önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban. Esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között. Jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, a jogorvoslat lehetősége és a pártatlan elbírálása. A választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. Üdvözlendő, hogy az alapelvek külön nevesítve tartalmazzák a javaslat szerint a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítését. Ez helyes. Modern demokráciában az államnak, a jogalkotónak kiemelt figyelmet kell fordítania valamennyi olyan társadalmi csoportra, amelyek számára az alapvető jogok gyakorlása nehézségekbe ütközik.

Külön alapelvi rendelkezés nélkül is működött a harmadik Magyar Köztársaság eltörléséig a mozgóurna intézménye, bár a mozgóurnás szabályok kialakításának az volt az elsődleges szándéka, hogy segítse azokat a választópolgárokat, akik egészségügyi állapotuk, helyzetük miatt nem tudnak szavazófülkéhez járulni. Helyes szempont, ha egy új választójogi törvény eljárási szabályokkal és szervezési intézkedésekkel elősegíti, hogy mindazok élhessenek a választójogukkal, akiknek az egyébként aránytalanul nagy nehézséggel járna. Ez rendben van. Csakhogy, tisztelt képviselőtársaim, a regisztráció intézménye maga pontosan ezzel ellentétes irányú intézkedés, hiszen gondoljanak bele, hogy egy krónikus beteg, egy hátrányos helyzetű vidéki ember, egy idős ember tekintetében, aki arról a 15 napról valamilyen rejtélyes oknál fogva lecsúszik, akár a fizikai állapota miatt is, amíg levélben tud regisztrálni, neki mit tudnak mondani, amikor csak személyes részvétellel, személyes jelenléttel tud regisztrálni, illetve nevetséges módon, vagy azt is mondhatnám, cinikusan mondhatnák neki, hogy az interneten keresztül. Azt gondolom, egyértelmű, hogy jellemzően melyek azok a társadalmi csoportok - akár a fogyatékkal élő társadalmi csoportja is -, akik nehéz helyzetbe kerülnek, ha a 15 napos levélben való válaszregisztrációról lecsúsznak.

Nézzük, milyen eltérések vannak még az alapelvek között. Mint említettem, nem szerepel a törvényjavaslatban az az alapelvi kitétel, hogy a választási csalás megakadályozása. Azt hiszem, hogy ennél égbekiáltóbb és önökre jellemző különbség nehezen emelhető ki. Bizonyára meg fogják indokolni, hogy a választási csalás megakadályozása mint alapelv a választási eljárási törvényből önök szerint miért kellett hogy kikerüljön. Próbálok egy értelmezési keretet adni neki.

Orbán Viktor a 2006-os parlamenti választás előtt nem nyilvános, de kiszivárgott tatai felvételen a választási szabályok megszegésére és törvénysértésre biztatta támogatóit, illetve elismerte, hogy ő maga is erre készül, amikor a kampánycsendre vonatkozóan a következőket mondta: "Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap. A talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt' jó napot." Így már érthető, hogy ez a félmondat, a választási család megakadályozása mint alapelv miért is kellett hogy kikerüljön a törvényből. A választási csalás elleni küzdelemnek mint alapelvnek a nemzeti együttműködés rendszerében a csillaga leáldozott.

Menjünk tovább! Hiányzik az alapelvek közül az, amely az önkéntes részvételre utal a választási kampányban és a szavazásban. Visszautalva egy percre az iménti orbáni idézetre, a kampánycsend intézménye eltörlésének célját látni és hallani véljük. Nem lehet véletlen a kampánycsend eltörlése, hiszen a tündérmesés hazugságok és a politikai ellenfelek alaptalan, aljas lejáratása természetesen még a szavazás napján is várható majd.

De most nem erről akarok beszélni, tisztelt képviselőtársaim, hanem arról, hogy alapelvi szabály volt az is, hogy érvényre kell juttatni a szavazáson való részvétel önkéntességét. Az sem véletlen, hogy ez az alapelv kimaradt, hiszen a javaslat egésze hat az önkéntesség érvényesülése ellen. Ez alapvető jog, amely mint a választáshoz való jog akkor érvényesül valójában, ha az elé a hatalom nem gördít sem közvetlen akadályokat, mint például a választási cenzus, sem közvetett akadályokat. Márpedig egyértelmű, hogy a választási előzetes feliratkozás nem más, mint egy adminisztratív akadály. Jó lenne, ha a törvényjavaslat előterjesztői, a Fidesz úgynevezett erős emberei is elkezdenének tartani attól, hogy az elképzelésük visszájára fordul. Addig-addig piszkálják az embereket a regisztrációval, amíg el nem söpri őket az ostobának, tunyának nézett nép haragja. A magyar nép pedig nem ostoba, nem is tunya, csak egyelőre türelmes.

De menjünk tovább! Hiányzik az alapelvek közül a jogorvoslat lehetőségére és pártatlan elbírálására vonatkozó utalás is. Azt hiszem, ez is eléggé beszédes. Azzal még ki is egyezhetnénk, hogy a jogorvoslatnak látszólag megvannak a szabályai. De mi a helyzet a pártatlansággal? A Fidesz-KDNP pártszövetség papírsárkányra írt és akként eregetett szlogenjei a hatékonyság, az átláthatóság, a pártatlanság. Azt mondják, hogy önök azt majd most jól megteremtik. Valószínűnek tartom, hogy azért hivatkoznak ezen értékek hiányára, mert nem tudják, mit jelentenek. Az önök hatalomgyakorlása ugyanis nem is hatékony, nem is átlátható, főleg nem pártatlan, miért lenne akkor az önök igénye, hogy a választási döntések elleni jogorvoslat pártatlan legyen?

A demokratikus ellenzékhez tartozó képviselőként nem is gondolnám, hogy önök bármiben pártatlanok, önök nagyon is pártosak, s nem sok idő kell már ahhoz, hogy ez a narancsos pártosság igen savanyú legyen minden magyar választópolgár számára. Az alapelvek tükrözik a jogalkotó szemléletét, tételmondatokban rögzítik a választási eljárással kapcsolatos elvárásokat.

A javaslatban az utolsó alapelvi eltéréshez érkeznénk, de megkérdezem elnök urat, feltűnt-e valakinek, hogy a kormány képviselője nincs a teremben, és hogy ez zavarjon-e engem, mert nem biztos, hogy zavarnia kell engem.

ELNÖK: Az előterjesztő jelen van. László Tamás képviselő úrnak az iromány-nyilvántartásban megjelent a neve, csatlakozott az előterjesztőkhöz. (Taps az ellenzéki oldalon.) Folytassa, képviselő úr, mert megy az ideje.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Engem azért, engedje meg elnök úr, hogy zavarjon, hogy a kormány képviselője nincs itt.

ELNÖK: Megengedem, képviselő úr, de folytassa a felszólalását.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Engedje meg, elnök úr, hogy ettől függetlenül engem zavarjon, hogy a kormány képviselője nincs a teremben. Én megértem, hogy államtitkár asszonynak már emberi szükségletekből is lehet oka, hogy kiment a teremből...

ELNÖK: Képviselő úr, folytassa a felszólalását, legyen oly kedves, ne figyelmeztessem még egyszer.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Folytatom. Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, hogy képviselőtársunk csatlakozása az előterjesztéshez lassan tényleg bohózatot csinál az egész Országgyűlésből. Az alapelvek tükrözik a jogalkotó szemléletét, tételmondatokban rögzítik a választási eljárással kapcsolatos elvárásokat is.

A javaslatban az utolsó alapelvi eltéréshez érkeztünk. Az szerepel a törvényjavaslatban, hogy alapelv a választási eljárás nyilvánossága. Már nem fogalmazza meg a javaslat alapelvként a választás eredményének gyors és hiteles megállapítását. Ez sem véletlen. A választási eljárás nyilvánossága megvalósítható az önök számára, mivel a választási szervekben választott tagként immár a mostani kormánypártok felkent emberei fognak ülni. A nyilvánosság tehát baráti keretek között marad. Meg sem kell osztani másokkal az információkat. Ki lehetne még egészíteni a törvényjavaslatot esetleg azzal is, hogy a választási megfigyelőkkel se kelljen vagy lehessen beszélni, illetve hogy ezek a beszélgetések minősített adatokat képeznek, mondjuk, nyolcvan évig államtitkot.

De ha komolyra fordítjuk a szót, nemcsak hogy a választás eredményének gyors megállapítása nem alapelv már, de nem lesz alapelv többé a választás eredményének hiteles megállapítása sem. Csak akkor fognak hiteles eredményt megállapítani, amikor a kormánypárti szavazatszámlálók a megfelelő eredményt hozták ki - vagy úgy is jó önöknek egy kicsinyke győzelem, ha nem hiteles? Értem én, hogy nem szívesen adnák át demokratikus erőknek az ország irányítását. Értem. Csiszolgassák még a törvényjavaslatukat, amit, ahogy nézzük, gyakorlatilag a Fidesz kampánygépezetének az egyik harci eszközeként szeretnének használni a következő időszakban.

Továbbra is azzal tudom zárni ezt a felszólalásom is, hogy ezzel kontraproduktív eredményt fognak elérni, mondhatnám, ez a fegyver bumeráng lesz, amely le fogja vágni a Fideszt mint a bumeráng elindítóját a 2014-es választásokon.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)