Felszólalás adatai

Ha a jelentésben elsőként megfogalmazott összegző megállapításokat vizsgáljuk, nyilvánvaló, hogy bár a kormányzati kommunikáció nem erről szólt az elmúlt időszakban, a 2,8 százalékos hiánycéllal szemben a 2011. évi hiány a GDP 6,2 százalékában teljesült. Ezt részletesebben tanulmányozva láthatjuk, hogy a központi költségvetés hiánya az eredeti előirányzat 2,8-szerese lett; bár önök a hiány GDP-arányos mutatóját 2,2 százalékra tervezték a költségvetési törvényben, ez, mint említettem, 6,2 százalékra teljesült.

(12.40)

Az okok számosak. Az önök gazdaságpolitikája a vártnál jóval kisebb GDP-növekedést eredményezett, a majd' 500 milliárdos MOL-részvényvásárlás, az állam által átvállalt hitelek mind hozzájárultak a hiány növekedéséhez. A számvevőszéki jelentés is megemlíti a költségvetés fenntarthatóságát, a folyó gazdálkodás eredményét kifejező elsődleges egyenleget, amely a múltban felhalmozódott adósság kamatterhe nélkül veszi figyelembe a kiadásokat. A központi költségvetés elsődleges egyenlege 2011-ben negatív egyenlegű, tehát a központi költségvetés adósságszolgálat nélküli kiadásai meghaladják a központi költségvetés bevételeit. Halkan jegyzem meg: ha megnézik az Állami Számvevőszék jelentését, és felütik a 18. oldalon, akkor abban azt tapasztalják, hogy az elmúlt három évben, 2010-ben, 2009-ben, 2008-ban ez az elsődleges egyenleg az önök által produkált 2011-es negatív egyenleggel szemben, tehát a válság legdurvább időszakában Magyarországon pozitív volt.

A központi költségvetés bruttó adósságállománya majd' 102 milliárd forinttal magasabb a tervezettnél, a bruttó adósság összege a 2010. év végi adathoz hasonlítva 914,5 milliárd forinttal nőtt. A központi alrendszer devizában fennálló adósságállománya az egyéb devizakötelezettségekkel együtt 1530,5 milliárd forintos, 16,9 százalékos emelkedést jelent a 2010. évihez képest.

A fejlesztéspolitikát 2007 óta alapvetően meghatározó, a hazai költségvetésben megjelenő európai uniós források a tervezetthez képest - erről Szekeres Imre képviselőtársam már említést tett - 21,7 százalékkal alacsonyabban teljesültek. Maradva az európai uniós fejlesztési forrásoknál, a jelentés megállapítása szerint, bár az uniós támogatások felhasználásának szervezeti szabályozási keretei adottak voltak, már korábban kiépültek, számos hiba, hiányosság nehezíti a rendszer működését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian emlékszünk arra, hogy a kormány az államháztartási egyensúly megteremtése érdekében zárolási kötelezettségeket írt elő, amelyek eredményeképp magas tartozásállománnyal rendelkező intézmények, bár működőképességüket még éppen megőrizték, de folyamatos nehézségekkel szembesültek a mindennapi feladatellátás során. A zárolások jelentős problémát okoztak például a rendőrségnél, ahol önök változatlan szakmai feladatok elvárása mellett a működési és felhalmozási kiadásokat az előző évihez képest jóval alacsonyabb összegben határozták meg. Ennek megfelelően folyamatos likviditási problémák, a kötelezettségállomány jelentős növekedése jelent meg a gazdálkodás második félévében. A jelentés számos javaslatot fogalmaz meg a helyszíni ellenőrzések alapján az államháztartás működési rendjével, az állami vagyonnal, az európai uniós források felhasználásával, az adóbeszedéssel kapcsolatban. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében figyelemmel kísérte, javaslatokkal segítette a költségvetést érintő kiadásokat és intézkedéseket.

Ennek megfelelően, a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló állami számvevőszéki jelentés tapasztalatainak további hasznosítása érdekében az ÁSZ elnöke indokolt esetben figyelemfelhívó levéllel fordult az ellenőrzött szervek vezetőihez. Elnöki figyelemfelhívás került megfogalmazásra a belügy-, a közigazgatási, az igazságügyi miniszter, a vidékfejlesztési miniszter, a nemzeti erőforrások minisztere, a nemzeti fejlesztési miniszter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kincstár, az NFÜ és az OEP elnöke részére. A figyelemfelhívó levélben foglaltakhoz kapcsolódó elbírálási és tájékoztatási kötelezettségének az előbb felsorolt címzettek közül mindösszesen a belügy- és a nemzeti fejlesztési miniszter tett eleget. 2011-ben a konvergenciaprogram egyik sokat emlegetett célja volt a kormányzati szektor adósságrátájának csökkentése, ami szerint 4,7 százalékkal, a GDP 75,5 százalékára kívánta azt csökkenteni. Ez azonban nem valósult meg. Ki kell mondani nagyon világosan, határozottan, hogy az önök által prioritásként kezelt államadósság-csökkentés megbukott, és sajnos nem ez az egyetlen kormányprogram, ami nem valósult meg.

A Fidesz politikáját 2011-ben a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott ígéretek határozták meg, sajnos úgy tűnik, csak kommunikációs szempontból. Ugyanis, ha részletesebben megvizsgáljuk a Széll Kálmán-tervben foglalt vállalásaikat, láthatjuk, hogy határidőre semmi sem történt az önök által beharangozott új nyugdíjrendszer kidolgozása és szabályozása érdekében; a MÁV Zrt. átszervezésének terve elmaradt. Ez mind költségvetési kockázatot jelent a jövőre nézve. Ha a gazdálkodó szervezetek befizetéseit vizsgáljuk, a teljesítésben beigazolódott az ÁSZ prognózisa, hiszen a társasági adó és a hitelintézeti járadék előirányzatainak teljesíthetőségét magas kockázatúnak minősítette az Állami Számvevőszék. Ennek megfelelően a társaságiadó-teljesítés 55 400 millió forinttal elmaradt, közel 55,5 milliárd forinttal az eredeti előirányzattól. A hitelintézeti járadék elmaradása hátterében pedig a lakásvásárlási és lakásépítési támogatások csökkenése áll. Ezek mellett az eredeti előirányzattól elmarad a cégautóadó teljesülése és az energiaellátók jövedelemadója is.

Az egyszerűsített vállalkozói adó előirányzata, bár év közben ezt csökkentették, még így is jelentősen elmarad a módosított előirányzattól. A jelentés szerint az elmaradás elsődleges oka, hogy a 2010-ben megvalósuló adóemelés következtében 2011-ben az eva adóalanyainak száma 7 százalékkal csökkent a 2010. év végi adatokhoz képest. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók teljesítésének elmaradása is alátámasztja a rossz költségvetési tervezést. Az áfa teljesítése majd' 11 százalékkal maradt el az év közben módosított előirányzattól, a jövedéki adó teljesítése közel 6 milliárd forinttal maradt el az előirányzattól. A lakossági illetékbevételből származó bevételek szintén elmaradtak a várakozástól, ennek nyilvánvaló oka a visszterhes ingatlanátruházás illetékbevételének csökkenése.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan azt korábban is elmondtam, a 2011. évi költségvetés összeállításakor már az önök kétharmados többsége által diktált prioritások érvényesültek, nem mutogathatnak a hiányosságok, a költségvetési kudarcok kapcsán más kormányokra. Az általam említett, felsorolt tételekből is látszik, hogy az önök által képviselt unortodox gazdaságpolitika bizonytalan költségvetést szül. Önök akár át is térhetnének a havi költségvetési gazdálkodásra, hiszen a költségvetés mára a leggyakrabban változtatott törvénnyé vált.

Tisztelt Képviselőtársaim! Korábban is többször jeleztük, hogy pontosabb, a realitásokat figyelembe vevő, valós helyzetértékelésen alapuló költségvetési tervezést kellene csinálniuk. Amíg ilyet nem tudnak, addig az lesz a zárszámadásban, amit most is láthatunk, vagyis a tervektől való hatalmas eltéréseket, fenntarthatatlan makrogazdasági pályát, ismétlődő megszorításokat, kiszámíthatatlanságot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország nem kísérleti nyúl. Ha önök ezt a zárszámadást ebben a formában elfogadhatónak tartják, akkor önök folytatni akarják a kísérletsorozatot, amit az ország nem bír el. Az MSZP ezt elfogadhatatlannak tartja, ezért nem támogatja a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)