Felszólalás adatai

A regisztrációs eljárás, illetve a központi névjegyzék kapcsán az egyik leggyakoribb ellenérv az, hogy a részvételi arány csökkenését várják tőle. Attól tartanak a regisztrációs eljárást ellenzők, hogy sokan ki fognak esni a választásból különböző okok miatt. De szerintem a részvételi arány nem függ a névjegyzéktől.

(20.00)

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Lehet ez akár passzív regisztráció, avagy aktív feliratkozás. Ha megnézzük az előző húsz év országgyűlési választásain való részvételi arányt, láthatjuk, hogy voltak alacsony számok is, de voltak kimondottan magas részvételi arányok is.

Például az 1998-as választások első fordulóján a szavazásra jogosultak 56 százaléka ment el szavazni. 2002-ben ez az arány elérte, illetve meghaladta a 70 százalékot. Volt 46 és 64 százalékos arány is. Tehát 1990 óta a hat országgyűlési választáson, az első forduló arányát figyelembe véve, a részvételi arány 46 és 70 százalék között mozgott, átlagosan 65 százalékos volt. Ebből kiindulva az új központi névjegyzék bevezetése sem fog változtatni várhatóan a részvételi arányon.

De én egy picit máshonnan szeretném megközelíteni a választási eljárásról szóló törvénytervezetet, talán nem meglepő módon a fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlősége szempontjából. A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt a világon másodikként ratifikálta Magyarország, és elsőként írta alá a kiegészítő jegyzőkönyvet. Tehát Magyarország köteles az egyezményben foglaltakat betartani.

Az egyezmény politikai életben és közéletben való részvételről szóló 29. cikke rögzíti többek között, hogy a részes államok vállalják és biztosítják a fogyatékossággal élő személyek jogát és lehetőségét a szavazáson való részvételre és a választhatóságra, biztosítják, hogy a szavazási eljárás, a létesítmények és az anyagok megfelelően hozzáférhetők és könnyen érthetők legyenek, biztosítják a titkos választójogot a fogyatékos személyeknek is, illetve azt is, hogy szabadon megválaszthatóak legyenek, ténylegesen vállalhassanak tisztséget, közfeladatokat. Biztosítják az államok a fogyatékos személyeknek, saját kérésükre lehetővé teszik a szavazás során egy általuk választott segítő személy közreműködését. Az államok biztosítják a fogyatékossággal élő személyeknek is a tényleges és teljes körű, megkülönböztetés nélküli részvételt a közügyekben és ezek irányításában, illetve ösztönzik a közügyekben való részvételüket.

A Fidesz soraiban 2006 óta van mozgáskorlátozott képviselő, 2009 óta hallássérült európai parlamenti képviselő, illetve személyemben két éve magyar országgyűlési hallássérült képviselő. A közigazgatásban van kerekes székes államtitkárunk és vak főosztályvezetőnk. Ezek mind pozitív, előremutató gyakorlati példák. Választhatunk és választhatóak vagyunk, tisztséget, közhivatalt viselhetünk, részt vehetünk a közügyekben és a közügyek irányításában is.

Ettől eltekintve a 29. cikk alapján összefoglalható, hogy a teljes körű részvétel biztosításához szükséges az általános, egyenlő és titkos választójog garantálása, valamint a fogyatékossággal élő állampolgárok számára szükséges a szavazási eljárások, létesítmények, például a szavazófülkék, szavazólapok és különböző tájékoztató anyagok fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése és hozzáférhetőbbé tétele.

A választási eljárásról szóló törvénytervezetet ebből a szempontból is előremutatónak tartom, hiszen külön-külön is megemlíti a látássérültek, illetve a mozgáskorlátozott választópolgárok igényeinek megfelelő akadálymentesítést a választási eljárásokban. Lásd például a Braille-írásos változat vagy az akadálymentes szavazóhelyiség biztosítása, mozgóurna biztosítása, továbbá megemlíti a könnyített formában megírt tájékoztató anyagokat, és a tervezet indoklása külön rámutat, hogy az értelmi fogyatékos személyeknek a szavazás támogatását is könnyített formában lehetővé kell tenni.

Ezek az intézkedések mindenképpen előremutatóak, és ezt szeretném tovább segíteni a módosító javaslataimmal is. Javasolni fogom, hogy az értelmező rendelkezésekben rögzítve legyen a fogyatékossággal élő személyek fogalma is. A nemzeti választási központ feladatait is szeretném pontosítani az egyenlő esélyű hozzáférés megfogalmazásával. A honlap legyen elérhető a szabvány szerinti megjelenítési formában vakok és gyengén látók számára, jelnyelvi verzióval és feliratozással a hallássérültek számára, és könnyen érthető megfogalmazásban az értelmi fogyatékosok számára. Az egyéni szavazólap adattartalmát is pontosítanám a gyengén látók számára hozzáférhetőség megfogalmazásával. Remélem, a módosító javaslataimat az Országgyűlés támogatni fogja, elősegítve ezzel a törvénytervezet eddig is előremutató szövegezését.

Ha már említettem az ENSZ-egyezményt, ezzel összhangban visszatérnék a regisztrációs eljárásra és a központi névjegyzékre. A sok mellette és sok ellene szóló érv között egy gondolatot még nem emeltünk ki, amit szerintem viszont érdemes megvizsgálni, illetve felülvizsgálni. A mostani eljárási rendben a választójogból való kizárást a bíróság mondja ki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnoksággal. A gondnokság alá helyezés kapcsán a bíróság kizárhatja a választójogból azt a személyt, ha a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége nagymértékben csökkent vagy teljes mértékben hiányzik.

Az Alaptörvény XXIII. cikkelyének (6) bekezdése is kimondja, hogy nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozása miatt a bíróság a választójogából kizár. Ám, ha életbe lép a regisztrációs eljárás, érdemes végiggondolni, hogy szükség van-e ilyen irányú rendelkezésekre, ami egyébként is nehezen egyeztethető össze az ENSZ-egyezmény szellemével, ugyanis csak az fog feliratkozni a névjegyzékbe, aki képes rá, akinek megvan hozzá az akarata és a belátási képessége, illetve a cselekvőképessége. Aki a fogyatékossága miatt vagy egyéb okokból nem tud feliratkozni, az úgysem fog elmenni szavazni sem, de a választójog elvileg számára is biztosítva van.

A mostani szabályozás a választójogból való kizárás felől közelíti meg ezt a kérdést, míg az új szabályozás a regisztrációs eljárás lehetővé tételét, a fogyatékos személyek általános választójogát is szem előtt tartja, hiszen csak az tud feliratkozni, akinek megvan hozzá a belátási képessége, a cselekvőképessége és az akarata.

(20.10)

Hadd hozzam elő megint a korábbi felszólalásaimban is említett gyakorlati példát. Az adott választási napon egy adott, erősen alkoholos vagy drogos befolyás alatt lévő személy, éppen nem beszámítható személy, aki előzetesen, mondjuk, már feliratkozott a névjegyzékbe, képes lesz-e szavazni aznap? Nem valószínű, pedig megvan a választójoga, csak nem tud élni vele, mert korlátozva van a belátási képessége. Lehet, hogy ezzel leegyszerűsítem a kérdést, én mégis azt mondom, érdemes lenne innen is megközelíteni, és a kérdést újra megvizsgálni A hatályos jogszabály, illetve az előttünk lévő törvénytervezet erre vonatkozó rendelkezéseit érdemes lenne megvizsgálni, és esetlegesen módosítani.

Mindezekkel együtt az előttünk lévő törvényjavaslatot támogatásra javasolom. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)