Felszólalás adatai

Tehát a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat célja az európai uniós postapiaci liberalizációt előíró szabályok átültetése, úgyhogy az egyfelől biztosítsa az egyetemes szolgáltatás keretein belül a társadalmi és gazdasági kohéziót, valamennyi felhasználó számára lehetővé tegye a hatékony, gyors, magas színvonalú és megfizethető postai szolgáltatások igénybevételét, másfelől pedig a postai szektorban tapasztalható verseny élénkítése céljából segítse a piacra lépés akadályainak a lebontását. Eddig nincs vita közöttünk nyilvánvalóan, ámde a postai szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás alapelveit és kereteit alapvetően az európai uniós szabályozás határozza meg, amelynek egyik pillére a postai szolgáltatások liberalizációja, a másik az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség fenntartása.

A szabályozás három irányelv átültetésére épül. Az első a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztése és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló irányelv, a második a közösségi postai szolgáltatásoknak a verseny számára való további megnyitásáról szóló, ezt módosító irányelv. Az említett két irányelvet egyébként a postáról szóló 2003. évi törvény ültette át a hazai jogrendszerbe. A benyújtott törvényjavaslat - ahogy azt a bizottsági vitában is megállapítottuk - a harmadik postai irányelv harmonizációját végzi el, amelynek átültetésére az egyes tagállamok - köztük Magyarország is - a megfelelő felkészülés érdekében 2012. december 31-éig kaptak lehetőséget.

Az elmúlt évtizedben a postai szolgáltatások monopóliumának fokozatos lebontása során biztosítani kellett, hogy mindeközben a szolgáltatások színvonala és megbízhatósága megmaradjon. A liberalizáció utolsó lépése az egyetemes postai szolgáltatók számára fenntartott szolgáltatások liberalizációja az egyetemes szolgáltatási kötelezettség fenntartásával. Az irányelv meghatározza a kompenzációs mechanizmusokat is arra az esetre, ha az egyetemes szolgáltatás teljesítése aránytalan terhet ró a szolgáltatóra. Ez utóbbi miatt kerül sor az új törvény megalkotására, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás monopolhelyzetre épül.

A jogharmonizáción túl a javaslat rendezi a távirat-szolgáltatás tekintetében meglévő kettős szabályozást azzal, hogy ezeket a részeket kiveszi a törvényből. A törvényjavaslat alapján a postai piacra történő belépés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére történő bejelentés, illetve a fogyasztóvédelmi szempontból érzékeny postai szolgáltatások esetében a hatóság által adott engedély alapján lehetséges.

Kettő: újraszabályozásra kerülnek az egyetemes szolgáltatás nyújtásának a feltételei.

Harmadrészt 2020. december 31-éig a Magyar Posta Zrt. lesz az egyetemes szolgáltató törvényi kijelölés alapján, 2021-től van az első alkalom, lehetőség arra, hogy nyilvános pályázat alapján kerüljön kiválasztásra az egyetemes postai szolgáltató.

Negyedrészt az egyetemes szolgáltatás nyújtása egyetemes postai közszolgáltatási szerződés alapján történik.

Az ötödik: az egyetemes szolgáltatás méltánytalan többletköltségeinek finanszírozását a piaci szereplők végzik egy kompenzációs alapba történő fizetésen keresztül - egyetemes postai szolgáltatást támogató számla -, illetve amennyiben ez nem elegendő, állami költségvetési forrásból is van lehetőség a veszteség megtérítésére.

Hatodrészt a hatósági jogalkalmazói tevékenység keretei pontosításra kerülnek.

A postai szolgáltatás nyújtásának általános szabályai között a javaslat meghatározza a szolgáltatás minőségi követelményeit, valamint azt, hogy a postai szolgáltatások és az azokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati, panaszkezelési eljárások igénybevételét a szolgáltatók kötelesek magyar nyelven a felhasználók számára biztosítani, és a közérthetően megfogalmazott általános szerződési feltételeket, szerződésmintákat a rendelkezésükre bocsátani.

Tartalmazza a törvényjavaslat a postai szerződés létrejöttére, teljesítésére, a postai szolgáltató kártérítési, valamint küldemény megsemmisüléséért, elvesztéséért, illetve megsérülésért viselt felelősségre vonatkozó szabályozást is. A szolgáltatóval szemben benyújtott panaszra a fogyasztóvédelemről szóló törvénynek a panaszkezelésre és az ügyfélszolgálatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, a törvényben foglalt eltérésekkel. Minden postai szolgáltatónak országosan legalább egy, a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően nyitva tartó és telefonon keresztül is elérhető központi ügyfélszolgálatot kell üzemeltetni, és biztosítani kell, hogy a felhasználók panaszaikat szóban, írásban, továbbá interneten keresztül is előterjeszthessék.

Az egyetemes szolgáltató köteles Budapesten legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni, és minden megyeszékhelyen oly módon gondoskodni ügyfélszolgálati működésről, hogy annak megközelítése ne járjon aránytalan nehézségekkel a felhasználókra nézve. Minden postai szolgáltatási helyen lehetőséget kell biztosítani a postai szolgáltatóknak a panaszok szóban vagy írásban történő megtételére. Ha a panaszos a bejelentésre adott választ nem fogadja el, vagy a szolgáltató határidőn belül - 30 napon belül - nem válaszol, a panaszos a hatósághoz fordulhat, erről egyébként a panaszost tájékoztatni kell. A panaszokról, azok számáról és kezeléséről a postai szolgáltatók nyilvántartást vezetnek, és kötelesek évente egyszer, március 31-éig beszámolni a hatóságnak, és beszámolójukat honlapjukon közzétenni.

A javaslat meghatározza a hatóság postai feladatait, amelyek között úgy rendelkezik, hogy kétévente - első alkalommal 2016. június 30-áig - jelentést készít az Országgyűlés számára a liberalizált postai piac fejlődéséről, a törvény megvalósulásáról, valamint a jogszabály megalkotására is javaslatot tesz. Feladatainak ellátása során a hatóság együttműködik többek közt a versenyt és a felhasználókat érintő kérdések esetén a Gazdasági Versenyhivatallal, a felhasználókat érintő ügyekben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, a pénzforgalmi szolgáltatások vonatkozásában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.

Szabályozza a törvényjavaslat a hatóság eljárásait, a bírságolás szabályait, az engedély visszavonását, illetőleg a postai szolgáltatás nyújtásának megtiltását. Az általános hatósági felügyelet körében ellenőrzi a hatóság a vonatkozó jogszabályok, az általános szerződési feltételek, a hatósági határozatok, a közszolgáltatási szerződés felhasználói jogokat érintő rendelkezéseinek a betartását. A hatósági felügyeleten túl a postai piac zavartalan működése, a szolgáltatást nyújtók és a felhasználók érdekeinek védelme, a tisztességes verseny elősegítése érdekében piacfelügyeletet is ellát a hatóság. Ennek eredményeit tartalmazó beszámolót az internetes oldalán az elfogadástól számított 15 napon belül közzéteszi.

A bizottsági ülésen a frakcióm mindezeket is figyelembe véve mégis úgy döntött, hogy nem támogatja a javaslatot. A kifogásainkra részben a bizottsági ülésen is felhívtuk a jelenlévők figyelmét, részben a vezérszónoki körben képviselőtársam részletesen is elmondta azt a stratégiát, azt az alapvetést, ami alapján ezt az álláspontot megfogalmaztuk.

Ott is elmondtam, és most is szeretném világossá tenni, amit előttem többen is a Házban már utalásként megtettek, hogy elfogadhatatlan, hogy mindössze három hónappal a postai piac teljes megnyitása előtt terjeszti be az ágazati működést alapjaiban meghatározó törvényjavaslatot a kormánypárti többség. Ezt az ágazati törvényt legalább egy évvel ezelőtt el kellett volna fogadni ahhoz, hogy a piaci szereplőknek, a jogalkalmazóknak és a fogyasztóknak megfelelő idejük maradjon a felkészülésre. Az, hogy mégsem így történt, sok mindennel magyarázható, de legkevésbé azzal, hogy a kormány ezen rövid idő alatt akarja mindezen feladatokat elvégezni, elvégeztetni.

A Magyar Posta Zrt. egyetemes szolgáltatóként legalább 8 évre történő kijelölésével a társadalmi és gazdasági kohézió biztosításával kapcsolatos cél teljesülhet ugyan, de a verseny élénkítése a szabályozástól nem várható, sem az általános üzleti környezet, sem a magyar kormánnyal szembeni bizalom hiánya, sem a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága, sem a törvényjavaslat időzítése és tartalma nem segíti elő új piaci szereplők megjelenését.

(17.30)

Mindez azt is jelenti, hogy hosszú időre persze megmarad a Magyar Posta Zrt. piaci pozíciója, de ez önmagában nem fog érdemi hatékonyságjavuláshoz vezetni, a felhasználók, fogyasztók pedig nem várhatnak a verseny által kikényszerített szolgáltatásminőség-javulást. Tettünk erre javaslatot, fogalmaztunk meg ezzel kapcsolatban stratégiai, koncepcionális álláspontot, és itt is szeretném mondani, hogy a fogyasztók érdekei legalább olyan fontos súllyal kell hogy megjelenjenek az előterjesztés kapcsán, mint a Magyar Posta Zrt. érdeke.

A magyar postai szolgáltatási piacok teljes megnyitásának éppen az a lényege, hogy a tagállamok nem adhatnak vagy tarthatnak fenn a postai szolgáltatások bevezetésére és nyújtására vonatkozó kizárólagos vagy különleges jogokat. Ezt írja elő egyébként a postai szolgáltatásokra vonatkozó belső piaci irányelv 7. cikk (1) bekezdése is, és ezért nyílik meg elviekben a posta piacának 30 százalékát adó, 50 gramm alatti levélforgalom piaca is, amely a jelenleg hatályos szabályozásban a Magyar Posta Zrt. kizárólagos jogaként van nevesítve. Ehhez képest egyébként a törvényjavaslat 30. §-a alapján a hivatalosirat-szolgáltatás az egyetemes szolgáltató kizárólagos joga lesz a jövőben is, mivel azt - az előterjesztői indoklás alapján - az igazságszolgáltatás és a közigazgatás zavartalan működéséhez fűződő közérdek indokolja. Véleményünk szerint ez az érvelés nem fedi a valóságot, mivel a hivatalos irat definíciója számos olyan iratfajtát, például a rezsitartozás miatti második fizetési felszólítást is magába foglalja, amelynek az igazságszolgáltatáshoz vagy a közigazgatás működéséhez semmi köze nincsen, ugyanakkor jellemzően az 50 gramm alatti levélforgalmi kategóriába tartozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ezen rövid kísérlet nyomán arra próbáltam helyezni a hangsúlyt, hogy szakmai megközelítésben a vezérszónoki körben elmondottak mellett milyen egyéb érvek játszottak abban szerepet, hogy a frakcióm ezt az álláspontot kialakította. Éppen ezért és még egyéb megjegyzések alapján mi általános vitára és elfogadásra nem tartjuk alkalmasnak az előterjesztést. Abba az irányba tennénk inkább lépéseket, amelyeket Baja Ferenc képviselőtársam is mondott. Ha újra akarjuk gombolni ezt a kabátot, akkor az alapoknál kell kezdeni, egy koncepció, egy stratégia megfogalmazásánál, ebben nyilvánvalóan partnerek leszünk, az pedig, hogy a Ház ezt a törvényt elfogadja, a kétharmados többségnek a joga és lehetősége.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)