Felszólalás adatai

Az előremutató változások mögött egyrészt a rendőrség emberfeletti munkája, másrészt az elmúlt két évben elfogadott büntetőjogi szigorítások állnak. A szigorításoknak köszönhetően került be a hatályos büntető törvénykönyvbe az erőszakos elkövetőket sújtó, úgynevezett három csapás jogintézménye, illetve az uzsorások elleni szigorú szabályozás. A jogszabály-módosítások eredményét jól mutatja, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011-ben 118 ügy lett regisztrálva, amelyben uzsorásokkal szemben lépett fel a rendőrség. Az ilyen nagy számú rendőrségi intézkedéseknek köszönhetően az állampolgárok bizalma is megnőtt, és nagyobb számban mernek segítséget kérni a rendőrségtől, valamint nagyobb együttműködést tanúsítanak az elkövetők elfogásában.

De a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végbemenő pozitív tendenciák ugyanakkor nem jelentik azt, hogy ne lenne szükség a közbiztonság és a közrend további javítására, hozzájárulva ezzel az emberek rendkívül fontos szubjektív biztonságérzetének javításához.

A rablások és a betöréses lopások száma az elmúlt évben is meghatározó. A személy elleni bűncselekmények, illetve a vagyon elleni bűncselekmények száma még így is aggodalomra ad okot, sőt azonnali lépésekre és beavatkozások szükségességére indít mindenkit. Gondoljanak csak a tiszaújvárosi gimnáziumi késelésre, Hejőszalontára, a berzéki lincselésre vagy a Kesznyétenben történtekre.

(16.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Minderre tekintettel természetesen a szigorítások mellett szeretnék érvelni. Üdvözlendő, hogy az új büntető törvénykönyv az elmúlt időszakban bevezetett, a mindennapi élet által bizonyítottan hasznos módosításokat megtartja. Az új büntető törvénykönyvbe vetett bizalmat szolgálják és visszatartó erővel bírnak szigorító rendelkezései, így a szándékos emberölés és az erős felindulásban elkövetett emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés esetében a büntethetőségi korhatár 12 évre történő leszállítása; a lakásba éjjel jogtalanul behatolókkal szemben alkalmazott jogos önvédelem kiszélesítése; a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek szigorítása; a hivatalos eljárásban történő bántalmazás büntetési tételeinek felemelése.

Véleményem ugyanakkor, hogy bizonyos területeken további szigorításokkal kell élni, annak érdekében, hogy az új büntető törvénykönyv teljes mértékben elérje a hozzá fűzött társadalmi elvárásokat. Tudom azt is, hogy a büntetési tételek szigorítása önmagában nem elegendő, mert a súlyos büntetés csak akkor tartja vissza az elkövetőt, ha az elkövető tart is attól, hogy nagy eséllyel elfogják és felelősségre vonják. Sőt, bizonyos esetekben már az is eredmény lenne, ha némely elkövetők belátási képességei alkalmassá tennék őket a szabályok megértésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gyermek 12. életévére nemcsak azt tanulja meg, hogy nem szabad ölni, de azt is megtanulja vagy legalábbis meg kellene hogy tanulja, hogy nem szabad mást bántani, hogy nem szabad mástól elvenni azt, ami az övé. Javaslom így, ennek jegyében megfontolni annak lehetőségét, hogy az új büntető törvénykönyvben a büntethetőségi korhatár leszállítása a bűncselekmények szélesebb körében kerüljön alkalmazásra. A büntethetőségi korhatár leszállítását európai példák is igazolják.

Természetesen a korhatár leszállításának a bűncselekmények szélesebb körében történő alkalmazását garanciális szabályok segítik. Egyrészt minden esetben kötelezően vizsgálandó, hogy az elkövető gyermekkorú az elkövetéskor rendelkezett-e a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással, másrészt vele szemben kizárólag intézkedés alkalmazásának lenne helye.

A hatályos büntető törvénykönyvben minősített esetnek minősül, ha az emberölést 14. életévét be nem töltött személy ellen követik el; a személyes szabadság megsértése esetén pedig 18. életévet be nem töltött személy sérelmére elkövetés minősül minősített esetnek.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sajnálatos módon egyre nagyobb számban jelentkeznek azon személy elleni bűncselekmények, amelyet egyedülálló, védtelen idős emberek ellen követnek el, sokszor brutalitással, tudva, hogy korukra vagy állapotukra tekintettel az áldozatok a legtöbb esetben nem tudnak ellenállni a támadásnak, és nem tudják megvédeni sem magukat, sem családtagjaikat, sem értékeiket. Álláspontom szerint a gyermekekéhez hasonlóan az időskorúaknak is - akik ugyanolyan kiszolgáltatottak, mint a gyermekek - a büntetőjog eszközeivel nagyobb védelmet kell biztosítani. Ezért javaslom, hogy az időskorú személyek ellen elkövetett bűncselekmények is kerüljenek kiemelésre, különösen a sérelmükre gyakran elkövetett számos bűncselekmény esetében.

A vagyon elleni bűncselekmények azok, amelyekkel az emberek a legnagyobb számban találkoznak, és amelyek a legnagyobb mértékben rontják az emberek biztonságérzetét. Amint már hangsúlyoztam, visszatartó erővel bír az új büntető törvénykönyv büntetési tételekre vonatkozó egyes rendelkezéseinek szigorítása. Megfontolandónak tartom ugyanakkor, hogy a vagyon elleni bűncselekmények esetében - amelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az összbűncselekmények több mint ötven százalékát teszik ki - indokolt lenne a további szigorítás. A betöréses lopások száma nagymértékben csökkenne, ha a szabálysértési értékhatárra elkövetés is bűntettnek minősülne. Ugyanígy visszatartó erővel bírna - az erdők védelme érdekében - az erdei falopások privilegizálása. Minősített körülményként lehetne indokolt szabályozni a villany-, a gáz- vagy a vízóra manipulációjával megvalósított lopásokat, amelyek szintén nagy számban fordulnak elő.

Az új büntető törvénykönyv a kábítószer-kereskedők és a kábítószer-fogyasztók tekintetében is szigorúbb rendelkezéseket ír elő a hatályosnál. Az új törvény értelmében a kábítószer-fogyasztóval szemben nem alkalmazható a büntethetőséget megszüntető ok, ha a terhelt az eltérítés időtartama alatt újabb kábítószerrel visszaélést követ el, vagy ha két éven belül már elterelésben vett részt, és vele szemben emiatt az eljárást megszüntették. Általános tételként igaznak vélem a kábítószerre is, hogy arra van kínálat, amire van kereslet. Így míg a kábítószer-fogyasztók száma nem csökken, a kábítószer-kereskedést sem lehet hatékonyan visszaszorítani. Véleményem szerint a fogyasztás csökkentésének eszközeként szolgálna, ha a kábítószer-fogyasztókra kilátásba helyezett büntetés mértéke is szigorodna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Régóta társadalmi elvárás, hogy a szolgálatot teljesítő rendőr tekintélyét vissza kell állítani, amit nagyban szolgál, hogy a hivatalos eljárásban történő bántalmazás büntetési tételét három évről egytől öt évre emeli fel az új büntető törvénykönyv, fokozott büntetőjogi védelmet biztosítva a rendőrök számára. Ugyanakkor az intézkedő rendőr tekintélyét nagymértékben növelné, ha az új büntető törvénykönyv a hatóságot vagy a hivatalos személyt sértegető cselekményeket is bűncselekménnyé nyilvánítaná, amint azt tette korábban a hatályos szabályozás. Persze tekintettel ennek alkotmányossági lehetőségeire és feltételeire, de mindenképpen megoldást kell találnunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem büntető anyagi jogi kérdés, de rendkívül fontosnak ítélem itt elmondani: az emberek biztonságérzetével és a jogba vetett hitével szorosan összefügg, hogy mihamarabb meg kell teremteni a jogszabályi lehetőségét annak, hogy a bíróságok a büntetéseket ne a kiszabható büntetési tételek alsó határához közelítve állapítsák meg, természetesen a bírói függetlenség maradéktalan megőrzése mellett. Szintén a közrendbe vetett hitet erősítené, ha a jogszabályi környezet olyan módon változna, hogy azonnali elzárást írna elő a tetten ért elkövetővel szemben, aminek indokaként a kiszabható magas büntetési tétel miatti szökés vagy elrejtőzés veszélye szolgálhatna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy felszólalásomban tett javaslataimmal én is hozzájárulhatok egy olyan új büntető törvénykönyv megalkotásához, amely megfelel a társadalmi elvárásoknak, és az emberek közbiztonságba vetett hitét is erősíti.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)